Sok tévhit született és jutott el az olvasókig az SzJG megjelenései alatt. Az egyik ilyen, hogy Virág nem juthatott be egy ilyen iskolába a tudása és a teljesítménye alapján. A Szent Johanna Alapítványi Gimnáziumot magániskolának találtam ki, ami annyit tesz, hogy tandíj fejében veszik fel a diákokat. A sikeres felvételhez francia nyelvtudás szükséges, amivel egy karakternek sem volt problémája. Kivétel ez alól Ricsi, aki a történet szerint "rekordidő" alatt tanulta meg a nyelv alapjait, hogy átvegyék az iskolába.

Az osztályban ketten egy évvel idősebbek a többieknél. Cortez, aki Amerikából hazaköltözve kénytelen volt újra járni a kilencediket, mert a két oktatási rendszer túlságosan különbözik egymástól, és Ricsi. aki megbukott egy másik iskolában, és átvetette magát a Szent Johannába.

Minden elkészült kéziratomat a nővérem, Linda olvassa el elsőként. Az SzJG alatt a biztonság kedvéért letiltottuk a barátfelkérést és az üzenetküldés lehetőségét a Facebookon.

A Szent Johanna azért lett francia tagozatos, mert az angolt túl populárisnak találtam, és szerettem volna különlegesebb nyelvet választani a történethez függetlenül attól, hogy csak annyit beszélek franciául, hogy "croissant". 

A dedikálások alatt gyakran kapott az L&L Könyvesbolt olyan hívásokat, hogy ott keresgélnek a II. kerületben, de egyszerűen nem találják a Szent Johanna Gimnáziumot, szóval segítsünk, hogy pontosan hol van a dedikálás. :D

Cortez becenevével kapcsolatban rengetek kérdést kapok. A válasz egyszerű: szerettem volna egy jól hangzó. menő becenevet. A történet írása közben egyszer sem gondoltam Cortezre "Ádám" ként.

Ricsi az egyetlen,  aki Renit"Ren"-nek hívja. Ezzel a kapcsolatukat szándékoztam erősíteni, mert bár nincs kiélezve, Ricsi és Reni barátságát az egyik legerősebbnek érzem a sorozatban, a Kinga-Reni kapcsolat mellett. Egyébként a nevek első három betűre történő rövidítése a szokásom, rendszerint így becézek másokat. (A Twitteren a nővéremet is csak "Lin"-ként emlegetem, a hivatalos helyeket szólítom a rendes nevén, de néha még ott sem.)

Mindig igyekeztem az olvasóimmal közvetlen kapcsolatban lenni, így az Ustream adások alkalmával, hogy ne legyen annyira hivatalos és komor az egész, gyakran szórakoztattam őket a válaszok mellett zenélő fogkefe, éneklő kutya vagy éppen az elektromos gitárom mutogatásával. 

Mivel az SzJG naplóregény, mindig nagyon figyeltem írás közben a történetbeli dátumokra. Emiatt a sorozat írásakor soha nem tudtam, hogy a valóságban milyen nap van, és gyakran még a hónapot is kevertem.

A nyolc kötet megírása alatt legtöbbször a Korn Issues albumát hallgattam meg, ezen kívül még Slipknot, System of Down, Papa Roach, Coal Chamber és Bullet for My Valentine volt folyamatosan a lejátszási listámon. 

A 6. kötet megjelenésekor valaki a hatalmas sort látva azt kérdezte üvöltve, "Jézus van odabent?". Erre azóta sem tudok mit reagálni....

A 8. kötet kézírásának befejezésekor azonnal anyukámat és Lint hívtam fel, közben pedig készítettem a laptopommal afféle "végem van" fotót. :D

A főszereplők közül Jacques beszélt a legkevesebbet a sorozatban. Még Gábornál is kevesebb párbeszédben szerepel, általában csak Reni írja le, hogy mit mondott, soha nem Jacquestől halljuk.

Bár mind a nyolc kötetből kimaradt, mert Reni a naplójában nem nevezi nevén a szüleit, az apukája neve Rentai Róbert, az anyukája pedig Rentai Klára.

Szó szerint nem szerepelt a sorozatban, de az első fiú, aki Reninek tetszett a Szent Johannában, az Ricsi volt. A leírásból ez érződik is, azonban Cortez érkezése után a helyzet teljesen megváltozott. 

A rockerek annyira egy karakternek számítanak, hogy a legtöbbször még én is kevertem őket. Éppen ezért érdekes, hogy egy idő után az olvasók között megjelentek a "Robi-Fanok", akik őt kedvelik a legjobban. :D