Miután kiírtam Arnold karakterét, mindenféleképpen japán származású szereplőt terveztem a helyére, Nem volt különösebb oka, csak így szerettem volna.

A többi karakter egymás közti intim pillanatait Reni természetesen nem írja le a naplójában (miért tenné?), a Cortezzel töltött közös perceit pedig általában burkoltan említi. Ennek két oka van, Az első, hogy Reni karaktere túl prűd ahhoz, hogy aprólékos részletességgel írjon erről, a másik pedig, hogy szerettem volna az olvasóim fantáziájára bízni, hogy mikor, mi történik a szereplők között, hagyva, hogy egy tizenkét éves és egy húszéves is teljesen másképp képzelje el.

Az eredeti kézirat 4. részében Cortez küldött Reninek egy The Killers-számot a sulirádióban (Somebody Told Me), de a kötet szerkesztésekor kihúztuk, mert túl egyértelművé vált, hogy Cortez mit érez, és képtelenségnek tűnt, hogy Reni ezt nem veszi észre.

Macu konfliktusát a szórakozóhelyen azért írtam bele, hogy felhíjam a figyelmet az esélyegyenlőségre és íróként kiállhassak a rasszizmus ellen. 

Cortez karakterét később hoztam be a történetbe. Ennek két célja volt: az első, hogy ettől még titokzatosabb legyen, a másik, hogy az érkezésekor már ismerjük a többieket, így nagyobb hangsúlyt kaphat a belépése, és mindenki csak rá figyel.

Edina és Zsolti "elfelejtettek" szakítani, így ők a . rész óta járnak.

A borítókon lévő képek nem a karakterek képét ábrázolják, csak egy-egy jelenetre utalnak.

Az első kötet borítóján lévő kép nem tetszett, mert túl vastagnak találtam a lány száját, de a képcsere után egy rosszabb fotó került rá, amin egy két copfos, vörös hajú diák volt látható, így végül maradt az eredeti.

A gyakorikerdesek.hu oldalon rendszeresen válaszolgattam a szórakoztató kategóriában (leginkább filmes kérdéssel kapcsolatban). Egy idő után annyi Szent Johanna gimi-s kérdés került az utamba, hogy benéztem, és időnként válaszoltam is a megjelenésekkel kapcsolatos kérdésekre, főleg, ahol már érkezett dezinformáció. A kérdezők soha nem tudták meg, hogy a választ egyenesen a szerzőtől kapták. Természetesen csak a megjelenéssel és dedikálással kapcsolatos kérdésekre adtam választ, a nézeteltérésekből, véleménykülönbségekből, konfliktusokból kimaradta, ezeket végig sem olvastam.

Reni és Vladár konfliktusa az egész sorozaton át megmarad. Azért a rajztanárt választottam "ellenségnek", mert elcsépeltnek tartottam, hogy a klasszikus fizika vagy matek legyen a rettegett tárgy és tanár. Mivel Reni amúgy is jó tanuló, viccesnek találtam, ha rajzból gyenge és Vladár kifejezetten nem kedveli.

Sokan túlzásnak tartják, de valóban vannak olyan emberek, akiknek gy házikó vagy fa megrajzolása is lehetetlen feladatnak tűnik. 

A "Was kostet das Zimmer?"a 6, kötet után szállóigévé vált az SzJG-olvasók körében. A mondat eredeti története egyszerű. A bécsi osztálykirándulás közben Zsolti őrületbe kerget mindenkit egy német mondattal. Csakhogy én egyáltalán nem beszélek németül, írás közben pedig sürgősen szükségem volt egy mondatra, így improvizálnom kellett. Eszembe jutott egy német párbeszéd, amit annak idején meg kellett tanulnom. Ebben a párbeszédben szerepel a "Was kostet das Zimmer?", amit beleírtam a történetbe. Mellesleg ennyi némettudás a gimiben kevésnek bizonyult a ketteshez, de boldog vagyok, hogy végül kamatoztathattam az összes német tudásomat. :D

A könyvsorozat írása számomra teljesen egybefolyik, írtam hőségben havazásról, télen rekkenő kánikuláról, szinte soha nem stimmelt a valós és történetbeli évszak.

A sorozat végén nem terveztem "mindenki szeret mindenkit" stílusú, gigantikus happy endet, éppen ezért Cortez szülei továbbra sem kedvelik Renit, Edinával sem sikerült barátságot kötnie, és Vladárral sem maradt kapcsolatban.