Szeptember 13. Hétfő

-Jó a szütyőd - jegyezte meg mosolyogva Ricsi, ahogy odaértem. Röhögtessük ki magunkat reggel fél nyolckor. Éljen.

-Kösz - húztam el a számat. - Öko - tettem hozzá.

-Miko'? - kérdezte Zsolti, mire a fiúkból kitört a röhögés, és én is elmosolyodtam.

-Úgy értem, környezetbarát - magyaráztam, de nem igazán figyeltek rám, el voltak foglalva Zsolti hülyeségével. 

A következő házba Macu csöngetett be. Nem is kellett semmit mondania a telefonba, már le is tették, és pár pillanat múlva láttuk a tuják között, hogy egy férfi siet ki az ajtón. 

-Rendben, mennyi lesz? - kérdezte, és a pénztárcáját elővéve nézett Macura.

-Mi? - kérdeztük egyszerre.

-Azt hittem, a futár - méregette Macut gyanúsan. 

-Nem, gimisek vagyunk, és pet palackokat gyűjtünk. 

-Ó, elnézést. Az nincs. Sok sikert - sietett vissza a férfi a  házba, mi meg értetlenül néztünk össze. 

-Szerintetek... - szólalt meg végül Macu. - Ha egy ázsiai srác csönget, az csak kínai kaját hozhat? - tűnődött. Ricsi és Zsolti szakadtak a nevetéstől, én meg együtt érzően megsimítottam Macu karját, és biztosítottam róla, hogy nem. Egyáltalán nem. 

Szeptember 16. Csütörtök

-Te mit csinálsz itt? - kérdeztem Cortezt, aki a pad támláján ült, és ölébe ejtett kezében tartotta a zenelejátszóját. 

-Ülök - felelte olyan stílusban, mintha ez azért elég egyértelmű lenne. Jó, tényleg az volt, a vak is láthatta, csak éppen...

-Miért itt? - kérdeztem cseppet sem kedvesen. 

-Tudtommal már nem foglalt ez a hely - nézett mélyen a szemembe, nekem pedig felkeltek a pillangók a gyomromban, és úgy döntöttek, hogy egységes erővel próbálnak kiszabadulni. 

Szeptember 17. Péntek

-Tanárnő, fogná a kezem, amikor átmegyünk az úttesten? - kérdezte Zsolti. Baranyai lesütötte a szemét, és szerintem rájött, túlvállalta magát. 

-Tanár úr! - üvöltötte Dave. - Zsoltinak nem kell jegy, ő itt lakik!

A beszólást hangos röhögés kísérte, az ofő pedig mosolyogva csóválta a fejét. Miután beléptünk az állatkertbe, természetesen mindenki mást akart csinálni. Virág percért "sírt", Zsolti a majmokat akarta megnézni, mondván, "Dave rokonai", Andris és Robi "jó nőket" akartak látni, Jacques csillogó szemmel nézett körbe, Ricsi pedig közölte, hogy olyan szag van, mint Gondos termében. :D Gábor a bejáratnál kapott térképet böngészte, Kinga egy Moleskine naptárba jegyzetelt a cikkéhez, aminek címe "Az ember viselkedése az állatkertben, avagy az elállatiasodott emberség", Dave twitterezett a telóján, Macu Haller mellett ácsorgott, Cortez pedig unottan maga elé nézve próbálta figyelmen kívül hagyni a végzős lányok pillantásait. 

-Bernáth! Haraszti! - kiáltott hátra Haller, mire Andrisék eldobták a csikket, és a bakancsukkal rátapostak. - Jól látom, hogy füstöl a fejetek? - indult hátra a tanár.

-Á, csak a méregtől - közölte Andris, aztán hirtelen megfogta a kezem, és belenyomott valamit. 

-Virág, tedd le a kecskét! - förmedt rá Kinga. 

-És még valami - tette fel az ujját Kinga. - Cortezről.

-Igen? - remegett meg a gyomrom azonnal. 

- Egy kitalált francia fiúval bármikor hajlandó felvenni a versenyt.  De Neményivel soha. Nem hinném, hogy van még egy ember a földön, akit Cortez ennyire utálna. Ne mondogasd előtte sokat, mert elege lesz. És akkor tényleg lesz okod sírni.