Szeptember 4. Csütörtök

-És mond csak Virág, ez az emo stílus bővebben mit foglal magában? Csupán öltözködési és zeneirányzat, vagy érzelmi és életérzés alapon működik? 

Ennek meg is volt a hatása. Mikor kiszálltunk, Virág teljesen el volt alélva, hogy milyen jófej apukám van, amiért ennyire képben van a dolgokkal.
-Egy komplett könyvespolcuk van tinikről, jobban tudják, mi a divat, mint én - válaszoltam zavartan.
-Ez akkor is tök jó! Rólam anyu még mindig azt mondja, hogy most élem a "nemo" korszakomat. Pedig már annyiszor mondtam, hogy emo! - rázta a fejét hitetlenkedve.

Szeptember 8. Hétfő

Elfordítottam a fejem, hogy odanézzek, és akkor... akkor történt, hogy először megláttam Antai-Kelemen Ádámot, Cortezt. Abban a pillanatban, ahogy megláttam, görcsbe rándult a gyomrom, és úgy éreztem, muszáj lehajtanom a fejem és úgy tenni, mintha csinálnék valamit, máskülönben elárulom magam.

-Hé Neményi! - hajolt előre Dávid, és megbökte a mellettem ülő Arnoldot. Ő épphogy összecsukta a kezében tartott magazint, és felvont szemöldökkel fordult hátra. - Ma már lesz kedved fordítani nekünk angolt, vagy megint Zsák fog szerencsétlenkedni? - folytatta Dávid.
Arnold újra kinyitotta az újságot, és olvasás közben válaszolt.
-Nincs kedvem fordítani. Olvasok.
-Kösz, miattad megint nem értünk majd semmit - szólt közbe Zsolti. - Milyen újság ez? - tette hozzá kicsit felállva, hogy átlásson Arnold válla fölött.
-IPM. A gondolkodó ember lapja. Neked nem ajánlom. - vágta rá lazán Arnold, és olvasott tovább.

Szeptember 16. Kedd

-Kedves Virág, sokat gondolkodtam a dolgozatodon.
-Tényleg? - csillant fel a szeme.
-Igen, azt hittem valami vicc! - komorodott el Kardos egy pillanat alatt, és arcán dühös  kifejezés suhant át. - Mégis, hogy gondoltad, hogy az A betűk helyett csillagot rajzolsz, és hangulatjelekkel tömöd tele a dolgozatod? Romeó meghalt, szomorú jel - olvasott bele Kardos a dolgozatba, mire az egész osztály röhögni kezdett.