A tegnap délután elmentünk vásárolni, és amikor a Tesco parkolójában megálltunk, észrevettem egy másik kocsit, amelyben ült egy srác... Gyerekek! Annyira ismerős volt... Tudtam hogy ő az! Gyermekkori szerelem...
A szivem zakatolt... Vajon boldog? Vajon van valakije?
Aztán... Kiszállt és megfogta a barátnője kezét. 😁
Sokkal messzebb volt tőlem, így még kételkedtem benne hogy ő az egyáltalán!
Na de... Amint beértek a Tescoba folyton köröztem őket!🤣 A barátom meg nem értette miről van szó!🤣
De annyira akartam látni, hiszen hét éve nem láttam, és nagyon rossz élete volt... Csak tudni akartam hogy jól van-e. ☺️

Na szóval... Amikor már majdnem szembenézzünk, akkor ugrik közénk egy vásárló! 😐🤣

A kiscsaj annyi sütit vett, hogy nekem is kedvem támadt így oda is indultam. Na persze, hogy megint egy tömeg állt elém...
Mintha semmi sem akarta volna hogy megszólítsam!

- Minden oké? - kérdezi a barátom.
- Persze, miért?
- Mert olyan vagy mint aki szellemet látott, csak azért kérdezem - mondta.
- Most kötekedni akarsz velem? - támadtam le, amire ő más irányba haladt tovább.

Nos, szemelől tévesztettem.

Hamar sietek ki, és azon agyalok vajon még látom?
Körül nézek, de semmi!
Beültem a kocsiba, aztán pont velünk jött szemben!😇
Végre láthattam!

És tudod mi a poén az egészben?🤣
Hogy amikor szembenéztem vele, nem is az volt akinek én hittem!🤣🤣🤣 😂😂😂