Sajnos reggel apunak korábban kellett menni a munkahelyére, így nem tudott bevinni engem.Anya felajánlotta hogy elvisz,de már így is eléggé késésben volt, ezért inkább mondtam hogy megyek gyalog.
Miután kiléptem a bejárati ajtón, észrevettem hogy Virág a kapunkban áll.Az elején mit is mondhatnék nagyon meglepődtem, de gyorsan összeszedtem magamat és elindultunk az iskola felé.
Mivel a haja a szemében lógott, következtettem hogy rossz napja van.Az út közben hogy ne legyen annyira kínos ez az egész felhoztam témának a hétvégét.Ahhoz képest hogy még hétvégén is beszélgettünk egy kis ideig, így is sok mesélni valónk volt egymásnak,amit egy cseppet sem bántam hiszen Virág mint kiderült nagyon jó fej lány!
Hétfőn szerencsémre dupla angollal kezdtünk így miután összefutottam Jacquessel az osztályterembe,együtt mentünk vissza a suliboxunkhoz(szokásos bénaságomhoz hívően álltalában mindig mindent elfelejtek pl:órarend:))
Miközben össze-vissza pakolgattam a szekrényben Jacquesnek elég sok mondanivalója volt számomra így eléggé kellett koncentrálnom ahoz hogy mindent pontosan megértsek a mondatokból, meg persze hogy ne rakjam oda a francia könyvemet ahol soha nem fogom megtalálni.Végül a téma elterelődött arra a lányra, aki kihagyta a múlt hetet mert Amerikában volt.Vagyis igazából most jövök rá hogy egész végig ő volt a téma...Jacques egész végig róla magyarázott.Biztos menő lehet, de már kezd az agyamra menni az hogy konkrétan az egész iskola csak is csak róla beszél.Vagyis már nem először hallom meg a nevét apró osztályi beszélgetésekből, és Virág, és Jacques, sőt még Gábor is csomót mesélt már róla!

-Regarde Adam!Voilà Réni!-szólt Jacques.
(Nézd Ádám!Ott van Reni!)

(Bocsánat, hogyha rossz a fordítás!!!)

Oldalra néztem,és akkor megláttam Rentai Renátát...Fekete farmert,fehér polót, és egyszerű kardigánt viselt.A gördeszkáját fogva haladt végig a folyosón azzal a nem érdekel semmi és senki stílusával.Mindenki őt figyelte,amin nem nagyon csodálkoztam.Mit is mondhatnék?Átlagos rossz lánynak néz ki...
Igazából miután olyan nagy menőn végig vonult a folyosón és mindenki konkrétan odarohant hozzá, folytattam a pakolást.

-Nézd, megjött Reni!-jelent meg a semmiből Virág amitől frászt kaptam.

-Tényleg?Nem is láttam!-vontam meg a vállamat hanyagul.

-Igen, ott áll!Látod?-mutatott a folyosó végén lévő kiscsoportra.

Nevetve jeleztem hogy látom, majd becsuktam a szekrényemet, mivel már becsöngettek.

Mivel már az egész osztály egész lett, az angol teremben csak a mi négy szabadon hagyott helyünk maradt.Jacques figyelmesen hallgatta ahogyan Virág éppen egy klippről mesélt, én pedig unottan bámultam magam elé.Ezzel én tényleg teljesen megvoltam elégedve, csak sajnos megütötte a fülemet egy nem annyira kivánatos párbeszéd a mögöttem lévő személyek között...

Reni:Ő ki?

Zsolti:Ki?

Reni:Virág mellett.

Ricsi:Arnold.

Reni:Nem ő!A másik oldalán!

Ricsi:Jaa, hogy ő!Ákos.

Zsolti:Ádám.

Ricsi:Ugyanaz.

Reni:Mért nem volt gólyatáborban?

Ricsi:Honnan tudjam?Bár gondolom biztos olvasott, vagy tanult.

Reni:Stréber?

Zsolti és Ricsi:Totál...

Na, kösz.Jó tudni hogy ilyen jó fej osztálytársaim vannak, meg mondjuk azt is hogy már mindenkinek megvan rólam a véleménye.Mondjuk volna néhány kérdésem...Először is mi az hogy Ákos?Ki az egyáltalán?Másodszor meg konkrétan csak Gáborék kérdezték meg hogy mért nem voltam gólya táborban, de lehet hogy mindenki azt gondolja hogy tanultam.Harmadszor meg...Nem vagyok stréber!Őszíntén legszívesebben elmondanék mindent, de inkább nem mondok már erre semmit.
Mr. O'Realy késett pár percet, és amíg a tanári asztalon pakolászott mindenki folytatta a saját beszélgetését.

-Hé, Neményi!-hajolt előre Dávid, megbökve Arnold vállát. A fiú becsukta a kezében tartott könyvet majd hátrafordult. -Ma már lesz kedved fordítani angolt, vagy már megint Ádám és Zsák fog szerencsétlenkedni?-folytatta Dávid.

-Nincs kedvem fordítani.Inkább olvasok-nyitatta ki újra a könyvet.

-Á-kezdte volna a fiú de én rögtön félbeszakítottam.

-Már bocs,de szerencsétlenkedek?-fordultam hátra mire a fiú döbbenten visszahajolt. -Ha nem lenne baj én ezt az órát kihagyom.Lássuk hogyan bírod a szerencsétlenkedésem nélkül!-vigyorogtam rá elégedetten.

-Kösz Dávid, miattad megint nem értünk majd semmit-szólt közbe Zsolti. -Milyen újság ez?-állt fel, hogy lásson valamit.

-IPM.A gondolkodó ember lapja.Neked nem ajánlom-vágta rá lazán Arnold.

A nevetésemet visszatartva figyeltem a beszélgetést, és amikor egyszer hátranéztem összeakadt véletlenül a tekintetem Renivel.A lány rögtön elfordult,mire meglepetten a mellettem ülő Virágra kezdtem el figyelni aki nagyon bele élte valamibe magát.
Az angol órán tökéletesen tudtam figyelni, és mit is mondhatnék nagyon élveztem ahogy a mögöttem lévők egy kukkot sem értettek az egészből(nem szoktam ilyet mondani, de az előbbi gonosz volt Dáidtól:))
Dupla angol után kémia jött, így átvonultunk a kémialaborba.Mi Virággal helyet foglaltunk az első sorban, és az óra kezdetét beszélgetve vártuk.Csengetés után Gondos halál nyugodtan bejött a terembe majd helyet foglalt a tanári asztalnál.

-Jól van!-kezdte, és előszedte a naplóját. Rentai Renáta megérkezett már?-nézett az osztályra.
Nem néztem hátra, de gondolom a lány feltette a kezét jelezve hogy megérkezett.

-Rendben.Reni, majd kérd el a jegyzeteket a többi osztálytársadtól. -lapozott tovább a naplóban hanyagul. -Pósa Richárd?

-Jelen- szólt előre Ricsi. -És eddig is itt voltam!

-Tudom, és most feleni fogsz-vigyorodott el Gondos.

Hirtelen az osztályban csak a légy zümmögését lehetett csak hallani.Ricsi nyelt egy nagyot, majd elindult ki a tábla elé.Próbált úgy tenni  mintha tudna valamit, de minden az arcára volt írva.Gondoson az előző órán nagyon is látszott hogy nagyon alaposan megfigyeli a diákokat, hogy éppen ki mit csinál, vagy hogy mit nem.Ez az egész a fiú füzetén is meglátszott, hiszen a füzetben nyoma sem volt a nevén és az osztályán kívűl semminek.A múlt órán több kérdést is felírtunk, és Gondos természetesen az első három kérdést tette oda Ricsihez egy lap formájában.Ricsi szerintem azt se tudta hogy hogyan is kezdjen neki.

-Ömmm.-kezdett bele.

-Igen?-húzta fel a szemöldökét a tanárnő.

Türelmetlenül fogtam egy tollat, majd elkezdtem egy kis papírfecnire ráírni a megoldásokat.Egy aprót köhintettem majd a válaszokat nem annyira láthatóan a fiú elé toltam.Ricsi meglepetten rámnézett, de nem hezitálva elkezdte felsorolni az eredményeket.

-Remek Richárd!-írta be a naplóba a jegyet.

Szinte mindenki mosolygott vagy éppenséggel nevetett az osztályban, Gondoson és rajtam kívül.Őszíntén én mindig úgy voltam a tanulással, hogyha tanulsz annak majd meg lesz az eredménye.Kicsit furcsa azt látnom hogy rajtam kívül nagyjából 3-4 ember tanul és készül normálisan az órákra, és ehhez még nem vagyok még hozzászokva.De ez az osztály más, és a változás sosem árt nem igaz?A kémia füzetembe belehajolva egy apró mosolyt varázsolva magamra, figyeltem tovább ahogyan Gondos újra belemerül a kémia csodáiba...