Álmok tengerén
Nem írtam fel, hogy mikori, mert még nem tartottam befejezettnek, mindenesetre nagyjából pár hetes lehet. Gondoltam folytassuk hát ezzel ^^
Ui: A legközelebbi szösszenet lehet, hogy egy próza lesz.
Ördögi körbe lépve
Mint elhalasztott gondolat
Mely megfogant
Majd elvetélt:
Egy bűvkör tépi szét.
Lépked a kígyó
Mint szédül a méh,
Siklik a sakál
S úszik a fény
Az álmok lehetetlen tengerén.
Nem köt le most
Sem matróz, sem tajték
Mely a mélybe lép előttem
S félbeszakít
E papírhajó fedélzetén.
A gondolat suhan a széllel
Nem is..!
Talán ő maga a szél
Amely vitorlába kap
S ezen világon tova taszít.
Még nem ocsúdom
Épp álmodok...
Ne zavarjon fel, kinek szíve van.
Nincs szükségem tettszavakra
Most csak fekszem, s álmodom.
Boldog valómból az sem ébreszt
Mikor léket kap a hajó
Papírján a tinta maszlag,
Az írásom tovatűn
S a halak nem ámulnak a puszta betűn...
Süllyed velem egy világ
Olyan büszkén
Olyan boldogan süllyed...
Észre sem veszi tán
Vagy csak nem érti, mért történhet.
Nyugodtan, halkan
Ered meg a könnyem
Mely záport ver a vízre
S habot az egekre
De kicsiny hajóm többet nem néz kékségére.
Kincsem bárhogy kerestem is
Meglelnem nem sikerült,
Magamnak tudni a másét
Becsületembe nem került,
Ha ládák kovácsolt aranya előttem el sosem terült.
S minthogy immáron
Kínos volna maradnom
Temetem magam hajómmal újra
Mint jó kapitány:
Vízbe ugrom, de testem nem merül
Feldob hullámok vállára
S lebegek tovább, láthatatlan
Könnyeimmel
Egy egész világon át zokogva.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top