Bea

Reggel az étkezőasztalnál ülve a fejemet támasztva a kezemmel elgondolkozom azon, hogy iszom egy kávét, annak ellenére, hogy rühellem az ízét ennek a löttynek. Senkinek se kívánok háromórányi alvást.

A tegnap este hosszúra sikeredett. Beszélgetés a bárban, hosszú és édes csókok, vallomások, kézen fogva sétálás, jó éjt csók, hajnali kettőkor hazaérés, mindez azzal a személlyel, aki összetörte, majd összeragasztotta a szívedet. Amennyire nem akartam vele lenni, annyira imádtam minden egyes másodpercet, amit vele töltöttem. És nem csak a másodperceket, hanem őt is.

A leragadó félben lévő szemeim egyből felnyitódnak, amikor meghallom egy újság csattanását az asztalon, ami közvetlenül előttem landol.

– Így jár az, aki hajnal kettőkor jön haza – jegyzi meg anya. Megdörzsölöm a szememet, ásítok egyet, és az álmosságomnak köszönhetően azt se tudom, erre hogyan reagáljak.

– Honnan tudod, hogy elmentem? – Nyújtózkodom, majd a homlokomat nekitámasztom az asztallapnak.

– Nem tudsz osonni.

Felegyenesedem, és széttárom a karomat.

– De olyan halk voltam! – méltatlankodom.

– Este minden hangosabb. – Nekidől a derekával az asztalnak, és a karját összefonja a mellkasa előtt. – Kivel találkoztál?

Felsóhajtok.

– Kimentem sétálni, mert nem tudtam elaludni, és összefutottam Ákossal – mondom el röviden. Ránézek a napilap borítójára. Ismerősen idegesítő mosolyú szőke lány mosolyán akad meg a tekintetem, és egy latin beütésű férfin. Miattam van az a címlapon, hogy szakított András Lili és Hegedűs Ákos. Anya rábök az újságra. Kinyitom az újságot a Lilivel készített interjúnál.

,,Az egyik legszebb magyar modell, András Lili a tegnap adott interjúban arról nyilatkozott, hogy szakított a párjával, Hegedűs Ákossal, a Metalride frontemberével. Azt vallja, hogy megcsalta őt a zenész, és ezért lett vége a kapcsolatuknak."

Megrázom a fejemet, és összehajtom a napilapot. Ákos szakított Lilivel, nem pedig fordítva. Mindenki próbálja menteni mindenki bőrét. Ákos azzal fedez engem, hogy nem mondta el, kivel csalta meg Lilit, Lili pedig azzal védi magát, hogy az áldozatul esett hősnő szerepébe bújva ő szakított Ákossal, nem pedig Ákos vele. Ebből a felszínre hozott történetből hiányzik az a szereplő, aki miatt elmozdultak a szálak; ez pedig én vagyok, aki miatt a szegény barátnőt megcsalták.

Hazudnom kell a szüleimnek. Nem mondhatom el nekik, hogy már van viszonyom Ákossal, és többek között ezért is szakított Ákos Lilivel. A szemükben én csak a sportra és a karrieremre koncentrálok, és a legutolsó dolog, ami megfordul a fejemben, az a szerelem. És hogy merészeltem elcsavarni egy rocksztár fejét, akinek ráadásul van barátnője?! Felháborító! Elég lesz, hogyha csak azt fogom mondani, hogy jóban vagyunk – nem kell tudniuk a csókokról, a kazettákról és a vallomásokról. A kazettákat Krisz adta nekem, a vallomások és a csókok meg se történtek.

– Erről tudsz valamit? – bök rá anya Lili képére. Megrázom a fejemet.

– Mióta érdekelnek téged ezek a pletykák? – kérdezek vissza, miközben összefonom a mellkasom előtt a karomat, és nekitámasztom a hátamat a székre. Anya felsóhajt, megrázza a fejét, és a mikró tetejére tett digitális órára pillant.

– Hat óra van. Ilyenkor már vonaton vagy, nem?

Nagy lendülettel felállok az asztaltól, és már nem is kell kávé az alvatlanságra, amikor attól a tudattól, hogy elkésem az edzésről, adrenalin szökik az ereimbe, és a szobámba veszem az irányt, hogy az első göncöket, amik a kezembe akadnak, felvegyem.

– Bassza meg – motyogom.

A vállamra kapom a táskámat, a kezembe veszem az asztalomra dobott kocsikulcsot, az előszobában be se kötöm a cipőmet, gyorsan belebújok, és kiviharzom a házból. Általában gyalog és tömegközlekedéssel jutok ki a vonatállomáshoz, de most az idő szűkében ezt nem engedhetem meg magamnak.

A kosárpálya recepciójánál elkérek egy szekrénykulcsot, majd hármasával szedve a fokokat fellépcsőzőm az öltözőkhöz. Zihálva nyitom ki és csukom be az ajtót. Hanna felvont szemöldökkel néz rám. Letekeri a kulacsa kupakját, és belekortyol a vízbe. Visszazárja a flakont. Végigmér kékes tekintetével.

– Mennyit aludtál te? A szemed alatt olyan lila a bőr, mintha monoklid lenne.

A számon kifújom a levegőt.

– Nem pihentem valami sokat – lihegem. Lerúgom magamról a fehér sportcipőt, nem törődve azzal, hogy az ajtó előtt hagyom a lábbelit. Odamegyek az egyik padhoz, és lerogyok rá.

Hanna az ajtó felett lógó órára pillant.

– Lekésted az edzés első felét – állapítja meg.

Kicipzározom a táskámat, és a tartalmát magam mellé szórom. Ledobom a földre a Niket, leveszem a pólómat, és egy szál melltartóban magyarázni kezdek:

– Kikezdtem egy zenésszel. Egy kibaszott zenésszel!

Előkotrom a mezemet, és a nyakamra húzom. Belebújtatom a karjaimat az ujjakba.

– Megint? – vonja fel a szemöldökét.

– Mi az, hogy megint? – értetlenkedem. Felállok, kigombolom, és lehúzom a sliccét a farmeremnek, és kibújok belőle. – És ha azt mondom, hogy egy celebbel kezdtem ki, akkor is megkapom, hogy ,,már megint"?

Hanna szeme a ,,celeb" szóra pletykaéhesen egyből felcsillan.

– Szóval egy híres zenész – vonja le a következtetést. Erre hümmögve helyeselve belelépek a rövidnadrágba. – Mi a neve?

– Hegedűs Ákos. – Meglazítom az egyik cipő fűzőjét, belelépek, és megkötöm. Hanna csücsörítve megrázza a fejét, ezzel jelezve, hogy nem ismerős a neve. Eszembe jut, hogy viszont a divatban nagyon is otthon van, ezért máshogy közelítem meg a dolgot: – Ismerősen cseng András Lili neve? – kérdezem, miközben felveszem a másik cipőt. Hanna bólint. – Neki a volt barátjával van viszonyom, aki Hegedűs Ákos, a Metalride frontembere.

– Azzal? – bukik ki belőle. – Hogy? Most szakított vele Lili.

– Az öcsém, Krisz, a banda szólógitárosa. A meghallgatáson találkoztam a bandával először, majd a sors úgy akarta, hogy Ákos abba a lemezboltba térjen be, ahol dolgozom. Elkezdtünk beszélgetni, és voilà, készen van a szerelem. Egyébként meg Ákos szakított Lilivel.

Hanna összefonja a mellkasa előtt a karját.

– De uramisten, jézusom, ez... – akad el a szava. – Hogy? Nem ismerem ezt a bandát, amiben benne van, de csakis egy rocksztár! Egy híresség!

Hanna odarohan hozzám, és vigyorogva megrázza a vállamat. A rázásától valósággal megfájdul a fejem, és amikor elenged, csak mosolyogva rám néz. Arról az utca embere álmodni se mer, hogy összejöjjön egy hírességgel. Az is nagy szó, hogyha azt mondhatod, hogy kértél tőle egy autogramot.

– Nehogy azt hidd, hogy nincsen benne dráma. – Belegórom a táskába a ruháimat, kinyitom a kapott kulccsal a szekrényt, bezárom az ajtót, és szorosabbra húzom a copfomat. – Majd mesélek, de előbb essünk túl az edzésen.

Az edzőnk, amikor meglát engem, kegyetlenül elkezdi a szónoklatát, ami arról szól, hogy a késés nem jó hozzáállást bizonyít, ilyen többé ne forduljon elő. Szerintem nem akarja tudni a késésem okát. Mennyi minden miatt bűnhődik az ember, ha szerelmes!

Holnap délután négytől Kecskeméten lesz a meccs. Déltől sajtótájékoztatás, bemelegítés, meccs. A kosármeccsek négy tízperces fordulóból állnak. A fordulók között kettő, illetve tizenöt perc pihenő van. Minden tízperces menetkor külön számolják a pontokat, és legvégül a négy forduló pontjait összeadják – ha ugyanannyi a pontszám, hosszabbítást kell játszani; itt nincsenek döntetlenek.

Egy újabb mérkőzésre megyek egy új csapattal. Lassan egy hete játszom velük, máris meccsre megyünk. Ez egy barátságos verseny lesz; a KTE meghívta az NYKK-t egy mérkőzésre.

Az edzésen már mindenki a legjobbját nyújtja; holnap lesz az a helyzet, amikor mindent bele kell adni a játékunkba. Most ez nem tétre megy, de mindkét csapat tagjai tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a következő kupára bekerüljünk.

Az edzés után megvárom, hogy Hanna átöltözzön, és együtt kimegyünk a csarnok elé. A karórájára pillant.

– A barátom mondta, hogy elém jön, ha vége van az edzésnek – mondja. Nem szeretném itthagyni Hannát, hiszen mondtam neki, hogy beavatom az ákosos dologba, amint vége van az edzésnek, ezért úgy döntök, hogy elmondom neki a történteket, ameddig vár, majd visszamegyek Debrecenbe.

– Mi a barátod neve?

– Zoli – válaszol. Érzem azt a hangjában, hogy nagyon szereti őt. Akárhányszor szóba kerül a párja, folyton melegséget sugároznak a szavai, az arcovánsai meglágyulnak, és egy mosoly bujkál a szája szélében. Mit nem adnék azért, hogyha tudnám, hogy rólam is így beszél valaki! – Szóval mi volt az a dráma, amit mondtál? – igazítja meg a vállán a táskáját.

– Milyen dráma? – kérdezek vissza összeráncolt homlokkal.

– A rocksztároddal.

– Nem vagyunk együtt, nem a rocksztárom – rázom meg a fejemet. – A csók és a szerelmi vallomás nem jelenti azt, hogy együtt vagyunk. Az én elvem az, hogy akkor alkotok valakivel egy párt, ha megkérdezi, leszek-e a barátnője, vagy mindketten tisztázzuk a másikkal, hogy örülnénk, ha lenne köztünk valami. – Csücsörítek, és gondolkodva hümmögök. – Legyen annyi elég, hogy olyan helyzetbe került, amiből nehezen magyarázta ki magát.

Nem bízom meg még Hannában annyira, hogy elmondjam neki az egész történetet. Nem tudom, hogy ez az információ hova jutna el, azt pedig végképp nem akarom, hogy egy pletykalap szaftos címszalagjaként jelenjen ez meg.

– Igen, Bea, még nem vagytok együtt. Nem telik el egy hét, és a barátnője leszel.

– Alig ismerem. Azt se tudom, mi a kedvenc színe – méltatlankodom, miközben széttárom a karomat.

– Majd megtudod, ha összejöttetek – kacsint rám.

Debrecen felé a vonatúton azon gondolkozom, hogy anya vajon összerakta-e a képet. Érdekes módon későn értem haza, mert összefutottam Ákossal, a szakításról nem tudok semmit. Ha csak egy kicsit is gondolkozik, rájön arra, hogy a tegnap délelőtt történt szakítás után találkoztam Ákossal, azaz ez már nem ütközik abba, hogy Ákos talán megcsalna valakit. Apropó, megcsalás. Ha egy olyan illetőbe szeretek bele, akinek már van párja, akkor evidens, hogy az a fél, akivel viszonyom van, miattam szakít a párjával, mivel már megcsalta őt, és nincsen semmi értelme egy olyan kapcsolatnak, ahol az egyik fél már nem viszonozza az érzéseit. Csak reménykedni tudok abban, hogy anya nem fog ezen komolyan elgondolkozni.

A lemezbolt felé sétálva, miután leszálltam a vonatról, azon gondolkozom, hogy milyen kapcsolatunk van egymással. Szerintem az a legjobb kapcsolat, amikor olyan közel vagytok egymáshoz, mint a legjobb barátok, de valahogy mégse vagytok azok; randiztok, megcsókoljátok egymást. Ez a legbensőségesebb dolog. Nevettek, kisírjátok magatokat a másik vállán, mint a legjobb barátok, de szeretkeztek, mint a szerelmesek.

Belépek az üzletbe. Automatikusan leteszem a táskámat a kassza mögé, és a cédés dobozzal az egyik polchoz megyek. A kezembe veszem a tetején lévő számlát, amin az áll, hogy milyen felvételek érkeztek. A térdemet nekitámasztom a polcnak, és a combomon egyensúlyozva a dobozzal kiveszek belőle egy cédét.

– Csak ügyesen – szólal meg mellettem Ákos. Összerezzenek, a doboz meginog a combomon, de még mielőtt leesne a karton, elkapom.

– Inkább segíts. Úgyis egy fess fiatalember vagy, biztosan elbírod ezt a dobozt. – Meg se várom azt, hogy erre válaszoljon valamit, egyből a kezébe nyomom a dobozt. Ujjatlan Harley Davidsonos pólót visel, ami alól kilátszik a felkarjára varrt tetoválás. A lábán fekete farmer és bakancs, és a napszemüvegét, ami tegnap is rajta volt, a feje tetejére hajtotta. A haját most az egyik füle alatt lazán összefogta, a lófarok hanyagul omlik a széles vállára.

– Csókot nem is kapok? – biggyeszti le az ajkát. Kiveszem az egyik Frank Sinatra cédét, és berakom a többi közé a polcra. Felvont szemöldökkel nézek rá.

– Ezt én is kérdezhetem – válaszolom nemes egyszerűséggel, miközben folytatom a pakolást. Mosolyogva megforgatja a szemét, közelebb lép hozzám, és egy puszit nyom az ajkamra. Eszembe jut a tegnap este minden egyes pillanata, minden egyes érintése, minden egyes szava. Már attól libabőrös leszek, hogyha csak a közelségére gondolok, ha felidézem az emlékeket, az illatát, azt, hogy milyen érzés, ha hozzám ér.

– Krisz ma nem olyan produktív – mondja. Felvonom a szemöldökömet, és megrázom a fejemet. – Van valami ötleted, hogy miért ilyen?

– Lehet, hogy fáradt, mert mondjuk nem aludt jól. Nem tudom, mi lehet ennek az oka – válaszolom, miközben egy újabb árut a helyére rakok. – Felkerült egy címlapra az, hogy szakítottatok Lilivel. Pontosítok – emelem fel az ujjamat. – Lili szakított veled, nem pedig te vele. Az exed játssza a sebesül hőst.

Ákos behunyja a szemét, és vesz egy mély levegőt.

– Mit vártál Lilitől? – teszi fel a költői kérdést. – Ez a témakör addig nem érdekel engem, ameddig te nem vagy benne. Ha bekerülnél egy kibaszott pletykalapba, hidd el, hogy pont figyelmen kívül hagynám azt, hogy mit gondolna rólam a sajtó, és megmondanám, hogy ebből hagyjanak ki téged.

Tágra nyílt szemmel meredek Ákosra. Pislogok néhányat, amikor úgy érzem, hogy a bámulástól kiszárad a szemem, és folytatom a pakolást. Nem gondoltam volna, hogy miattam képes azt feláldozni, hogy a médiában egy nyugodt, kedves rocksztárnak gondolják. Ha ezt megtenné, egyből hevesnek és kiszámíthatatlannak bélyegeznék. Sőt, a lilis cikk miatt kapott még egy jelzőt: hűtlen. (Ami igaz.)

– Bea, itt vagy még? – hajol oda az arcomhoz, amikor látja, hogy kifejezéstelen arccal csinálok helyet a következő cédének.

– Persze. Ami Kriszt illeti, lehet, hogy most leszívta az energiáját a tegnapi stúdiózás – térek vissza az előző témához. – Holnapra kipiheni magát, és tudtok vele haladni.

Ákos hümmögve bólint, és vissza egyenesedik. Az ölében megigazítja a dobozt.

– Remélem, igazad lesz.

– Nem fog titeket otthagyni, ha emiatt aggódsz – nyugtatom meg. Ákos egy ideges mosolyra húzza a száját, és beleharap az alsó ajkába. – Az álma az, hogy zenész legyen.

Ákos leteszi a földre a dobozt, közelebb kép hozzám, a derekam köré fonja a karját, és maga felé fordít. A fülemhez hajol. A lehelete csiklandozza a bőrömet; ettől egy apró mosoly jelen meg az ajkam szélében.

– Nekem pedig az az álmom, hogy a barátnőm legyél.

A testem egy pillanatra lefagy; megint elfelejtek pislogni, az ajkam résnyire nyílik, elfelejtek levegőt venni és megfagy az ereimben a vér. A szívem néhány kihagyott ütem után újra dobogni kezd, ezzel visszarántva engem a valóságba. Most szakított Lilivel. Azt tudom, hogy már a szakítás előtt túltette magát rajta, de ha az kitudódik, hogy a szakítás után egy nappal összejött egy másik bigével, akkor ez az információ tökéletes táptalaj lesz egy pletykának, ami addig fog nőni, ameddig Ákos egy "sajtóbotrány" keretében le nem állítja ezt az egészet.