-Hunter hol a baszom az eget vagy?-kérdeztem miközben a telefonommal világítottam.

-Hunter a k*rva életbe ez nem vicces.-ordítottam

-B*szom az eget. Fogtam magam majd leültem a földre.

Egyszer csak Hunter neve jelent meg a  telefonom képernyőjén.

-Hunter a kurva életbe hol vagy?-kérdeztem tőle

-Inkább te hol vagy?-kérdezet vissza

-Valahol biszem baszom földjén ülök a földön-mondtam neki

-Valami ami felismerhető?-kérdezte

-Van itt egy terem, meg még egy. Jé van még egy. -mondtam neki csodálkozva

-Jézusom itt a moziban van 10 terem. Hol vagy ? Melyiknél?-nevetett

-Rohadt vicces hát honnan tudjam?Mind1 kitalálok valahogyan.-mondtam.

-Maradj ott ahol vagy. Megkereslek. Csak maradjunk vonalban -szólt nekem a vonal végéről.

-Rendben -mondtam majd kifújtam a bent tartott levegőt.

-Nincs valalmi felismerhető a környéken? -kérdezte Hunter

-Várjál -mondtam majd el kezdtem körbe világítani aztán meg pillantottam egy vattacukor készítőt(?)

-Itt vagyok egy vattacukor készítőnél - mondtam

-Az a felhőgyártó izé.. -kérdezte (író szerk. LauraFekete 😂😂)

-A vattacukorra gondolsz? Vagy mire?- kérdeztem vissza

-Igen az - mondta Hunti

-Na itt ülök mellette- válaszoltam megint

-Jó akkor megkereslek, el ne mozdulj - parancsolt rám

-Mintha tudnák bármerre menni- nevettem

- Én is így gondoltam - nevetett is majd le rakta a telefont.

Próbálkoztam hívni de kinyomta.
Csak ültem és vártam. Eltelt 5;10 majd 20 perc is. Telefonom is lassan merül szóval feladtam hogy Hunter hívni fog így hát hátra dőltem és elaludtam.

Nem emlékszem mit álmodtam de egy jó 15 percet aludtam.

Egy kis idő múlva már meghallottam Hunter hangját.

-Hercegnő merre vagy?- kérdezte

-Még mindig nem vagyok hercegnő - mondtam majd oda sétált hozzám én meg felálltam és a nyakába ugrottam szó szerint.

-Végre megvagy - mondta majd szorosabban ölelt.

-Na azért nem kell megfújtani- nevettem

-Nem baj. Azt hittem,hogy valami történt veled- mondta

-Látod itt vagyok egészben- válaszoltam vissza és ő meg az eddiginél jobban ölelt .

-Na jó Hunter elég - nevettem már kínomba

-Aa- mondta már nevetve

-Na jo-hoo-ool vaaaaan - mondtam már úgy hogy alig kaptam levegőt

- Tényleg mennyi az idő ?- kérdezte majd elengedett a meleget adó öleléséből

-Mennyi? - kérdeztem

-19:23 -mondta

- Még csak?- nevettem fel

-Szeretnéd hogy akkor nézzünk meg valamit?- kérdezte

-Igen- nevettem mire ő megfogta a kezem én meg kérdőn néztem rá

-Azért hogy ne tűnj el- mosolygott rám. Olyan aranyos mosolya van.

Elizabeth mit gondolsz te hiszen csak barátok vagytok -mondta a fejemben egy kis hang

Attól még aranyos - mondta egy másik hang a fejembe

Na jó hagyjátok abba szóltam rájuk

-Ki és mit? - mosolygot Hunter

-Jah semmi- nevettem kínomba mert rá jöttem hogy hangosan kimondtam

-Biztos?- nevetett

-Igeeen- kezdtem én is nevetni

- Na itt is vagyunk - mondta majd kinyitotta a régi rozoga tölgyfa ajtót.
Miután beléptünk a vetítő terembe ott fogadott egy nagy vetítő fogadott minket meg pár elektronikai eszköz is.

-Na Rómeó és Júlia vagy Utazás a Föld középpontja felé? -kérdezte Hunti

-Figyi nem tudom. Csináljuk úgy hogy becsukjuk a szemünket és úgy választunk?- tettem fel a kérdést

-Benne vagyok - mondta majd lecsuktam a szememet és ő is majd összekevertük a két dobozt majd Huntika megfogta a kezem és annyit mondott hogy dönts.

Tehát így eset a választás a Rómeó és Júliára. Így hát beraktuk a filmet majd lementünk és megnéztük Shakespeare átdolgozott művet.

Volt olyan rész amin nevettnem kellett de olyan is amin majdnem sírtam.
Miután végignéztünk a filmet vissza raktuk a helyére majd ki indultunk a kocsihoz.

-Köszönöm ezt a csodálatos délutánt - mondtam Hunternek

-Én köszönöm,hogy eljöttél velem - mosolygott rám

-Ne mosolyogj már - nevettem

-Miért nem tetszik? - kérdezte miközben beszálltunk a kocsiba

-Erre inkább nem mondok semmit - válaszoltam neki majd az ablak felé fordultam és a kivilágított várost figyeltem.

-Merre laksz? -zökkentett ki ez a kérdés a táj kémleléséből.

-Baker Street 126 -válaszoltam majd el is indultunk

-Oki,és akkor holnap kezdesz a suliban ugye? - kérdezte Hunter

-Igen.- mondtam és te hova jársz? -kérdeztem vissza

- Azt nem nagyon szeretném elmondani - nevetett fel

-De ez nem ér- mondtam durcásan

*Időutazás*

-Na meg is jöttünk. -szólt Hunter

-Köszönöm szépen -mondtam majd kiszálltam az autóból és mire kiszálltam ott termet mellettem.

-Jóéjt -mondta majd kitárta a karjait én meg természetesen megöleltem.

-Neked is- válaszoltam majd az ajtóhoz léptem majd onnan figyeltem ahogyan vissza szállt a kocsiba és ahogy lehajtott.

------------------------------
Sziasztok ahogy láthatjátok vissza tértem. Remélem tetszett a rész mert rohadt sokat gondolkoztam rajta hogy mi legyen.

LauraFekete Köszönöm azt a pár mondatnyi segítséget.

szarnyaknelkulrepulo a támogatásod❤

Szóval remélni merem,hogy valami jót sikerült összehoznom. Összesen 700 szó lett a történet szóval próbáltam valami érdekeset írni a végére.

2017.11.10