-Pedig mióta megnyitottad az üzenetet azóta vigyorogsz.Kivel beszélsz hogy ennyire boldoggá tesz?-támadt le rögtön Fanni.

-Az igazat mondjam?

-Természetesen.

-Fogalmam sincs.Ha szeretnéd elolvashatod miket írt eddig-adtam át neki a telefonom.

Csendben olvasgatott közben pedig néha-néha felhúzta a szemöldökét meg még grimaszolgatott is.

-Nem tudom ki ez a pasi de nagyon bele lehet esve Mayába aki nem mellesleg te vagy.Csak csupán úgy mint ő te sem mondod el neki a neved.

-De most mégis mit mondjak neki?Azt hogy:"Figyelj tesó Maya vagyok a Barca női csapatából."
Ezt azért te sem gondoltad komolyan.Mi van ha utána nem kedvelne?Vagy nem hinne nekem?Ha addig míg ez kiderülne beleszeretnék és ő maximum a pénzemért szeretne viszont?Nem szeretnék még egyszer úgy járni mint Andreassal.Bár vele nem úgy ismerkedtem meg mint a Focistával de akkor is.Lehet hogy csak feltünési viszketegsége lenne ha kiderülne ez az egész.Nem akarom.Nagyon bírom őt.Igen ilyen rövid idő alatt megszerettem mint barát.Pedig az ismeretségünk nem indult túl jól.El tudtam tekinteni attól hogy megzavarta a legszentebb tevékenységem ami azért valjuk be elég nagy szó.

-Édesem,te nemhogy később,már most beleszerettél-közölte a tényeket.

-Mii?-reagáltam le a lehető legnagyobb hevességgel.-Én nem szeretem őt.Nem is ismerem.

-Márpedig ez van szivi.Most mennem kell mert találkám van Roberttel.

-Ki az a Robert?Életembe nem hallottam róla.

-Mindennek eljön a maga ideje.Ha úgy érzem működik közöttünk a dolog majd bemutatlak neki.Na csáó!

Egyedül maradtam ebbe a hatalmas lakásba.Fogalmam sincs mit kezdjek jelenleg magammal míg anyuék megérkeznek.Fél óraja feküdhettem az ágyamon mozdulatlanul mikor eszembe jutott hogy valahol megvan még a gitárom.Gyorsan felpattantam és megnéztem az ágyam alatt.Bingo meg is találtam.Valahonnan előkerítettem a dalosfüzetem is és elkezdtem játszani egy régi dalomat.Az volt a címe hogy Gyerekkor.Most húsz éves fejjel is azt mondom hogy gyerek vagyok de mikor ezt írtam nagyon felnőttnek hittem magam szerintem.A dalszöveg nagyon nem tetszik de a zenei alap tökéletes.Most valami új dalszöveg kell kitalálnom rá.Címét hamar kitaláltam.Az álmom ihlette:Hozd vissza.Nem szeretnék énekeskét befutni de legalább van/volt/lesz egy hobbim.És esetleg ha korán be kellene fejeznem a focis pályafutásom lehet mégis belekezdek a zenei karrierbe is.Legfőképpen dalszövegíróként aztán ez majd még eldől.Egyenlőre még a focista karrierem a fontos.Húsz éves vagyok bőven van még időm a visszavonulásig.Hisz igazából csak most figyeltek fel rám.
A dalszöveg írásom a csengő zavarta meg.Remélem anyuék azok.
Gyorsan leszaladtam az emeletről és a bejárati ajtó felé vettem az irányt.És igen a szüleim voltak.

Könnyes szemmel néztem végig a családi fotóalbumon.Anyu szerint ez segíthet.

-Kicsim figyelj!Mondanunk kell valamit-szólalt meg apu egy idő után először.

-Miért érzem hogy ez nem lesz túl jó?

-Inkább olyan is-is lesz ez.Szóval a bátyád nem halt meg.Még mindig él.Csak elege volt a hírnevedből és lelépett szó nélkül.Két hétig mi se tudtunk róla de aztán jött a levél tőle.Meg azért az is nagyon gyanús volt hogy nyomát se találták a holttestének.

-Úristen!Akkor a bátyám akit én annyira szerettem miattam hagyott el minket?

-Igen.

-Most ő hol van?-emeltem fel a hangom pici.-Még mindig bújdosik csak mert a húga híresebb mint egy átlag testvér?Féltékeny volt.El sem hiszem.A szerett bátyám akiért mindent megtettem volna és aki álmatlan éjszakákat okozott nekem.Felmegyek.Nyugodtan foglaljátok el a vendégszobát.Nekem ezt fel kell dolgoznom-majd elindultam a szobám felé.

Teljesen összetörtem.Hogy képzeli ezt?Ő volt a mindenem.Nem birom ezt felfogni.Rádöltem az ágyra és csak sírtam.Az egyetlen vigaszom talán a focista lehet.

Vicceske:Szia!

Focista⚽:Szia!Ezt is megéltem hogy nem nekem kell nyaggatnom téged.Valami baj van?
------------------------------------------------------
És igen itt az 5.rész végre.Holnap valami egészen új fog jönni de nem rész.
A következő részben kiderül hogy Maya elmondja-e a focistának mi történt vele.