Egyszer volt hol nem volt, hol az ördög sem fordulna meg, volt egyszer egy fű.

Az fű jól élt, mindig szét taposták aztán kopaszra nyírták, érdekes módon mindig visszanőtt a haja, úgyhogy hetente nyírták szegénynek.

Lényeg a lényeg, ami nem is lényeg, hogy....

Egyszer a füvet újra lenyírták, hogy szép, rövid legyen, aztán véletlenül túl nyírtak szegényen, és....

Megdöglött.

Később megtalálták a holttestét, és a bűnöst elítélték fű meggyilkolása, és szabálytalan lenyírása miatt.

Azóta a fű a pokolban tengeti mindennapjait, és azon gondolkodik, miként szívjon be tőle az ördög.

A bűnös pedig, ki egy kicsiny cellában éli élete hátramaradt részét, minden nap azon agyal, hogyan szabadulnhatna meg. Ja, meg, hogy miért nem tudnak normális kenyeret csinálni.

Legalább a víz finom.

VÉGE.

-Helló embikék! Hogy vagyunk? Igazából nem tudom minek kérdezem, ha úgysem válaszol senki...Na mindegy.

Ugye milyen szar a humorom? Szerintem is. No problemo, megoldom a helyzetet, csak az van, hogy hajnali 2-kor nem igazán érdemes írnom mert most nem ittam kávét, csak reggel :(

Ugye milyen szomorú ez?

Mindegy, annyi baj legyen, majd reggel azzal kezdem a napom. Nem is ezt akartam leírni🤦‍♀️

Szóval, igen, ez is rövidke lett, de esküszöm, haljak meg ha becsaplak titeket, hogy a kövi résznél kitalálok valami HOSSZÚ mesét.

Addig meg várjatok, mert kifogytam az ihletből, és nem találom a többi rövid mesémet, amit haveromnak írtam, hehe😅🙃

De, addig is, jó hajnalt, reggelt, estét, tudja a franc, mentem aludni, sziasztok!🖐🤯❤