11. rész

2nap


Reggel édes álmomból felriadva keltem fel. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire rémisztő tud lenni a reggeli karácsonyi zene. De erre is rácáfolt ez a hely. Mentségemre szóljon, hogy nagyon hangos volt. Pár percig várnom kellett, míg rendeződött a légzésem, majd kibújva az ágyból úgy döntöttem, megkeresem a zaj forrását.

Magamra kaptam egy köntöst (hisz ma kissé hűvösebb volt az idő, mint tegnap- talán az esti hóvihar miatt) s siettem is ki.

A szokásos korlátnál megállva néztem, hogy mi is történik. Lent Charlie, egy számomra eddig nem látott manó szerelt egy műszert. Valószínűleg abból szűrődhetett ki a zene. Eközben Bernard szidta őket, hogy mindenkit felvernek, hisz elég korán van még a zenéléshez. De a masina nem engedelmeskedett nekik. Hol elindult, hol megállt.

Mosolyogva néztem a jelenetet. Eközben egyre több manó gyűlt a terembe. Többen segíteni próbáltak, de senkinek sem sikerült. Vicces volt nézni. Néha még el is nevettem magam. Ekkor már engem is észrevettek. Charlie még intett is, hogy menjek le, de nem akartam, hisz még mindig pizsamában voltam, és nem szerettem volna megfázni. De nem sokkal később megérkezett a nagybátyám- a Télapó -és kezelésbe vette a dolgokat. Mindenkit elküldött maga mellől, és a legprofibb módszerekkel rendbe tette a szerkezetet.

Eközben Bernard és Charlie feljött hozzám.

-Bocsánat Emily, hogy felébresztettünk- kért elnézést Charlie

-Ugyan- legyintettem- amúgy is felkeltem volna. De mit is csináltatok pontosan?

-Curtis és én szerettük volna, ha ma reggelre megjavulna a zenegép. Egy ideje már nem működik, és a manóknak jobb dolguk is van, mint ezt javítgatni.- ecsetelte

-De az a gép okkal volt letakarva. Örüljetek, hogy a Télapó ilyen higgadtan kezelte a helyzetet- szidta Bernard.

-Amint látom, egész jól boldogul vele. Szinte kész is van.- néztem, ahogy a nagybátyám az utolsó simításokat végzi a zenegépen.

-A télapó a manóknál is tehetségesebb, de neki is ezermás dolga akad- felelte rá

-Nézzük a jó oldalát- szólt Charlie- Szól a zene

-Igen, így valóban sokkal jobb hangulat van- néztem körbe. -Viszont fiúk, én vissza megyek mert elég hideg van, húzok egy melegebb ruhát.

-Rendben- felelte Charle

-Emily- szólt oda nekem Bernard. Felé fordultam- Szeretnél ma bemenni a városba? Kell pár dolgot vennem a Télapónak, ezért nemsokára megyek

-Ohm, persze. Megyek én is- bólintottam rá, hisz úgy sincs jobb dolgom. Bernard társasága meg amúgy is szórakoztató. Mellette igazi gyerek lehetek.

A szobámban épp öltözni készültem, amikor kopogtattak. Mély levegőt véve vettem tudomásul, hogy a mai az egy ilyen nap.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top