-Te ki vagy? -fordult hátra, mikor megjött a szerelmem.
-Szia Cami. Tudom, hogy nem ismersz fel. Shawn felesége vagyok. Együtt voltunk a kalandparkba.
-Ööö értem. Akkor örülök a viszontlátásnak. Remélem eszembe fog jutni, hogy ki vagy -nevetette el magát és mi is csatlakoztunk hozzá. Mindig is ilyen kedves lány volt és nem húzta fel magát apróságokon.
-Szóval mit csináltatok míg nem voltam itthon?
-Shawnie elzavart zuhanyozni, addig összedobott kaját. Nagyon finom volt. Miután kajáltunk elkezdte elmesélni a találkozásunkat.
-Remélem egyszer velem is megosztod majd -kacsintott rám, én meg bólintva jeleztem, hogy igen. -Ugye nekem is hagytatok enni?
-Persze még van -válaszoltam  és ő elindult felkeresni. Feltette megmelegíteni, majd mikor elég meleg lett, visszajött hozzánk. Ekkor Camila megszólalt.

-Akkor folytatjuk az emlékezést?
-Jó. Mondom tovább. Hol is tartottunk?
-Mikor visszatértél az utazásból. És én vártam rád.
-Ezt nem is mondtam.
-Ahogy mesélted akkor jött elő belőlem.

Jó negyed órát várhattam rád. Késtetek pár percet. Mikor végre megérkeztetek egyszerre több rajongó is feltűnt és rohanni kezdett feléd.

-De én csak téged láttalak Cami. Te is jöttél a többiekkel felém. Annyira hiányoztál a 6 hónap alatt. Szinte minden nap beszéltünk, de az nem olyan, mint ha élőbe láttalak volna. Nagyon hiányoztál, de úgy mint barát. Mikor végre a közelbe kerültél, boldogan átöleltelek és a füledbe súgtam:

-A megszokott helyen a megszokott időben találkozzunk.
-Oké.
Elindultál és én is elindultam. Izgatottan vártam az estét, hogy kettesbe legyünk. Már tél volt és mikor leértem hozzád a partra elkezdett szállingózni a hó. Neked már a hajad is havas volt. Megálltam melletted és boldogan megszólaltam.
-Végre! Örülök, hogy látlak! Annyira hiányoztál.
-Te is nekem Shawnie -és közelebb bújtál hozzám. A csókunkat nem tudtam keverni a fejemből. Késztetést éreztem, hogy megcsókoljalak. Nem tudom miért, de akkor úgy éreztem meg kell tennem. Becsuktam a szemem és ajkaimat ajkaidhoz érintettem. Csókunk nem tartott sokáig. Most te kérdezted meg.
-Hát ez mi volt?
-Csak üdvözlő csók. Olyasmi mint az amikor elbúcsúztunk.
-Jah értem -és nevettünk egy nagyot.
-Ugye nincs senkid? És nem követtem el bűnt?
-Dehogyis. Egyedül vagyok még mindig.

-Várj Shawn! Ti együtt voltatok?? -szólt a történetem közbe a feleségem.
-Nem Drágám. Valami nem volt meg és nem tudtam úgy rá nézni. Valami hiányzott, még most sem tudom pontosan mi.
-Jah értem.
-Cami szerintem menj pihenni, már késő van, majd holnap folytatjuk.
-Oké. Ha ezt így akarjátok.
Megmutattam neki a vendég szobát és elköszöntem tőle.
-Jó éjt.
-Nektek is.