51. rész
*Varga Laura*
Igen, tudom ki vagy. Bárcsak elütne egy úthenger...
A mellettem álló srác is látta az üzenetet, hiába próbálta titkolni, látszott rajta, hogy semmit sem ért. Lesz mit megmagyaráznom. De előtte rendbe kell hoznom az életem.
Az a szemét Pánics mindent elvett tőlem, ami fontos volt valaha. A munkámat, a barátaimat... de még a szerelmemet is. Senki sem bízik meg bennem ezek után, hiába próbálkozom. Egyedül Kleini maradt mellettem, csak rá számíthatok. De hiszek benne, hogy a kettőnk ereje elég az állásom visszaszerzéséhez, a többi meg úgy is kialakul. Legalábbis nagyon remélem...
-Te mit keresel itt? Nem csomagolnod kéne?- kérdezi gúnyosan Storck, mikot odaér mellénk.
-Laura nem megy innen sehova!- jelenti ki magabiztosan Laci.
-Ó, igazán? Mondd csak, mit tervezel tenni, ha valaki lesérül a pályán?- mondja nekem gúnyosan, de én továbbra sem válaszolok. Megteszi helyettem a kísérőm.
-Én megsérültem az egyik meccs előtt, és el tudott látni! Nélküle még most sem állnék itt! Mi lenne, ha esetleg nem azt néznénk, hogy mi a munkája, hanem, hogy mit tud értünk tenni? Mert többet, mint Pánics a rengeteg orvosi végzettségével! Lau többet segített nekünk pát hét alatt, mint ő az itt tölött évei alatt összesen! Ha elengedi ezt a lányt, maga jár rosszul!- érvel, szerintem eléggé meggyőzően.
-Nekem nem egy jött-ment biológia tanárra van szükségem, hanem egy orvosra!- közli, már szabályosan kiabálva.
-Magának lehet, hogy nem ártana- köhintek, mire Laci felröhög, Bernd meg értetlenül néz rám, hiszen ezt a saját anyanyelvemen mondtam.
-Akkor sem maradhat! Az ügyet lezártam, és örüljön, hogy nem jelentem fel! Ha nem lenne itt Gergő, akkor legközelebb csaka bíróságon találkoznánk! Így legalább tudtam magát pótolni- közi, mire úgy éreztem magam. mint ha tőrt döftek volna a szívembe. Tudott pótolni... Nem helyettesíteni, hanem egyenesen lecserélni. Ezek szerint másnak is ilyen könnyű dolga lesz.
-Ugyan, Laurát pótolni? Lehetetlen! Sosem fog sikerülni, csak próbálkozik!- emeli meg a hangját mostmár Laci is. Ebből mi lesz...
-Nem érdekel! Fogja fel, hogy ki van rúgva!- mondja a képembe, mire észreveszem, hogy a kapitány mögött ott áll néhány focista, csak a végszóra várva. Mindig a legjobbkor.
-Ha Laut elküldi, én is vele megyek!- kiált oda Storcknak Némó, mire az edző megrezzen. Nem számított rá, hogy ott vannak. Lassan fordul hátra, mire a válogatott néhány játékosával találja szemben magát.
-És én is!- jelenti ki Laci.
-Velük tartok!- mondja Szalai.
-Én is elmegyek velük!- mondja Dzsudzsák, ami feltette a pontot arra a bizonyos i-re.
-Ezt nem csinálhatjátok!- kiáltja kétségbeesetten. Mert tudja, hogy nagyon is megcsinálhatják.
-Maga kezében a döntés! Vagy mind maradunk, vagy mindannyian megyünk- közli Bazsi a szövetségi kapitánnyal. Na, erre én sem számítottam.
Végig vezeti mindannyiunkon a szemét, és látszik rajta, hogy nagyon mérlegel valamit. Tudja, hogy ha engem elküld, akkor mind a négy focistát elveszíti. De vajon érnek-e neki annyit a srácok, hogy engem itt tartson?
-Az agyamra mentek! Hidjétek el, hogy nélkületek is összerakok egy győztes válogatottat!- mondja, mire mindannyiunkban meghűl a vér. Mert erre egyikünk se számított...
Sziasztok! :)
Itt is van az új rész. Eléggé hogy is mondjam... érdekesre sikerült, de azért remélem, hogy elnyeri a tetszéseteket! :D
Várom a véleményeteket! <3
xoxo Dóri 2017.06.05.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top