Megváltozott élet 14.rész
Ahogy töröltem az arcát valami megfogott a szemében.Ahogy belenéztem el is merültem benne.Láttam benne,hogy gyötrődik.Össze fog omlani.Én is ilyet láttam Ji-Min szemében.Közelebb húztam magamhoz és megöleltem.Éreztem,hogy kifolyt egy könnycsepp az arcomon.Amikor én is ezt éltem át.Istenem de nehéz volt.
-Ne félj minden rendben lesz.Megigérem.*simogatom fejét*
-Biztos?
-Igen.Ha én kibírtam akkor te is ki fogod.
-Ráadásul te egyedül voltán.Én meg itt hisztizek amikor neked nehezebb volt.
-Igen egyedül voltam.Sokat szenvedtem.Bizonytalan voltam.Akkor változtam a legtöbbet.Utálatos voltam,mindenki utált.Én is utáltam magamat.Ezért nem fogom hagyni,hogy egyedül járd meg ezt az utat.
-Köszönöm.Sajnálom,hogy ott nem lehettem melletted még..
-Semmi baj.Így volt megírva.Mivel én már átéltem ezt tapasztaltabb vagyok.Ezért kérlek hallgass rám ha mondok valamit.
-Rendben..Megpróbálom.
Tae feláll az ágyról és elkezd öltözni.
-Hova megyünk?
-Csak gyere*kezdi húzni a kezem*
Mivel este volt ezért csak utcai fények világítottak.Picit sokat sétáltunk.Egészen a tó másikfeléig sétáltunk.Majd miután megálltunk Tae szembe állt velem.Majd megfogta a kezem.Egy ideig néztük egymást majd Tae elővesz egy gyűrüt.
-Nem tudom mennyire ismered a Koreai hagyományokat.
-Nem annyira*nevetem el magam*
-Ez egy couple ring.Ezt a szerelmes párok szokták használni.
-Szóval olyan mint egy eljegyzési gyűrű de mégse?
-Igen,hasonló.
-Szóval hivatalosan is a tiéd vagyok?
-Mi a fene?Eddig is az enyém voltál te...
-Biztos?*kezdem cukkolni*
-Mit rosszalkodtál te?Talán nem tudok valamit?
-Az attól függ.
-Mitől?
-Menjünk haza és megtudod..
-Ahogy akarod.A dorm vagy hozzátok?
-Hozzánk mert Jungkook megöl ha kinnmaradok.
-Mi?Miért?
-Mert szeret.
-Nálam nem szeret jobban.Tudod mit?Inkább menjünk a dormba.
Elkezdünk visszasétálni a dorm felé.Nagyon sokat ökörködtünk egész úton de legalább Tae is jól érezte magát.Ahogy beléptünk a dormba ránéztem az órára.22.23-at ülött.
-Nagyon késő van..Nem vagy fáradt?
-Kicsit.De nincs itthon senki.Használjuk ki az alkalmat*fogja meg derekamat*
-Mire is gondolsz pontosan?*rakom nyakába a kezem*
-Tudod te pontosan*megcsókol*
Egy ideig csókoltuk egymást majd Tae kicsit jobban meglökött amitől a falnak estem.Kicsit bevertem a hátamat de most nem érdekelt.Újra megcsókolt de a telefonom csörgése megszakította ezt.Jungkook volt az ígyhát felvettem.
-Hugi mikor jössz?
-Ma nem megyek haza.
-Mi?Csak még szűz legyél vagy letagadlak.
-Ez egy kicsit merész kijelentés volt.
-Kamerák vannak a dormba...Csak szólok.Vigyázzatok.
-Oké..*leteszem*
Egy ideig állunk még ott.Mire Tae megtöri a csendet.
-Mit mondott?
-Be van kamerázva a dorm.
-Lehet.Nem tudom.
-Hm...Mind1.Mit csináljunk?
-Nem tudom*gondolkozik*Gyere hozzám.*neveti el magát*
-Máris*nevetek én is*
Leveszem a telefonomról a tokot és egy papírt veszek ki belőle.
-Ez az egyetlen dolog amit kaptam a papám halalála után.Imádom olvasgatni."Ha fizikailag nem is de lélekben mindig itt leszek neked.Fogom a kezed és soha nem engedem el."Ezek a sorok tartottak életben.
-Ez tetszik.Biztos szeretett.
-Remélem.*nézek ki az ablakon*
Még egy kicsit beszélgettünk majd felmentünk Tae szobájába.Ledőltem az ágyra és elkezdtem a plafont nézni.
-Egyetlen egy emberre emlékszem az egész családomból.
-Ki az?
-A papám volt.A mai napig emlékszem az arcára.Imádtam vele lenni.
-Hm..Szép emlékek.
Beszélgettünk majd úgy döntöttünk,hogy végre alszunk egy kocsit így 1.54 magasságába.
-----Másnap-----
Amikor felkeltem akkor Tae már nem volt az ágyban.Gondoltam lenn van.Le mentem és ott ült egy dobozzal a kezében.
-Mi van a dobozban?
-Nem tudom.2perce hozták.Nézzük meg.
Kinyitottunk a dobozt és egy kiskutya volt benne.
-Jézusom...Meg is halhatott volna.*emelem ki a dobozból*
-Ki képes ilyenre?
-Szegény kutya..Van itt egy levél is.
-----Levélben-----
Aki befogadja ezt a kutyát azt örök szerencsétlenség várja.
-----Utána-----
-Méghogy szerencsétlenség.Inkább cukiságbomba.
-Nálam is cukibb?*bigyeszti le ajkait*
-Mind a 2 cukik vagytok.
-Leköröz egy kutya?
-Lehet.Mi~?*nevetem el magam*
-Na szép.Ezt megjegyeztem...*fordul el tőlem*
-Most megsértődtél?
-Igen..
-Ki is a kis 6éves?
-Te...
-Biztos.Nem úgy néz ki.
-De...Csak vak vagy.
-Kössz..Én is szeretlek.
-Én...én...én talán*neveti el magát*
-Mi az,hogy talán?
-Na jó..Szeretlek..
-Bizonyítsd be.
-Oké*odalép hozzám és megcsókol*Elég bizonyiték?
-Igen.Talán
-Ch..Mi legyen a neve?
-Cuki.
-Cuki?
-Aha..Nem jó?
-De.Kis aranyos.Illik rá.
-Olyan aranyos mint ahogy te.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top