A kocsiban nem annyira beszélgettünk.Az zene azért ment,hogy oldja a feszültséget.Egy hosszas kocsiút után meg is érkeztük a farmra.
-Wow*ámultam el a nagy farm látványától*Ez a hely gyönyörű.
-Igen...Gyönyörű.Még mindig van rajta élet.
-Kik gondozzák a helyet?
-Munkások akiket a papám bérelt fel.Miért?
-Csak kérdeztem.*gondolkodok el*
-Min gondolkozol ennyit?
-Semmi,csak ismerős a hely.
-Ismerős?Ezt meg,hogy érted?
-Nem tudom.Lehet,hogy keverem valamelyik hellyel.
-Szerintem biztos.*neveti el magát*
-A papád most itt van?
-Nincs.Gondolom valami fontos dolga van.
-Oh értem.
-Itt vigyázz csúszik a föld.Bele ne ess az árokba.
-Értettem főnök.*fogom meg Tae kezét*
Kicsit ijesztő volt a helyezt,mert 2árok közötti úton mentünk át ami iszonyatosan csúszós volt.Nekem meg mivel karmám van tuti,hogy vagy elesek valahol vagy beesek valahova vagy leesek.Ez nálam tuti ezért figyelnem kell most.
Körbejártuk a farmot.Iszonyatosan gyönyörű hely de valamire nagyon emlékeztet.A farmon szerencsére nem történt semmi rossz.Reméljük nem is fog semmi történni.Beültünk a kocsiba és elindultunk oda ahova eredetileg mentünk.
-Hova megyünk?Áruld már el.Kiváncsi vagyok.*hisztizek Tae-nak*
-Elhoztad a hosszúgatyádat?
-Igen de ilyen melegbe minek?
-Majd meglátok te kis türelmetlen.
1 órányi kocsiút után oda is értünk egy lovardába.Kiskoromban iszonyatosan sokat lovagoltam de 15éves koromban abba kellett hagynom.Kiszállunk a kocsiból és egy kedves férfi fogadott minket.Udvariasan köszöntünk mindketten.Úgy tünik várt minket mert 3ló volt felszerelve.Meg is beszélték amit kellett.Mentünk felöltözni és már szálltunk is föl a lóra.Iszonyatosan sokat lovagoltunk ami nagyon tetszett.Viszony itt még nem volt vége a napnak.Újra útnak indultunk de annyira elfáradtam,hogy elaludtam a kocsiban.Amikor oda értünk a nap utolsó állomásához akkor nagyon ledöbbentem.A JYP Entertament elött voltunk.
-Mit keresünk itt?
-Idolt csinálunk belőled.Jó?
-Tényleg?*döbbentem le*
-Igen*simogatta meg buksim*
Ott voltunk 1órát.Fel is vettek de késöbb kell kezdenem.Kijöttünk onnan de nem volt kedvem kocsiba ülni.
-Taeee.Nem lehetne,hogy sétálunk egy kicsit?
-Oké.Sétáljunk egy kicsit.
Sétálgattunk össze vissza amikor egy zebrához értünk.Megvártuk amig vált a lámpa és elindultunk.Egyszer csak egy hangos kiabálásra leszek figyelmes..
-YOUMI!!!
Hirtelen a földre estem és elsötétedett minden.Még egy kis ideig gyengén de hallottam a körülöttem lévő hangokat.Sok ember volt körülöttünk.
-----Kórházban-----
Kezdtem magamhoz térni.Iszonyatosan fájt mindenem.
-Orvos!Kinyitotta a szemét.*Kiabál Jungkook*
Mivel a számon volt egy maszk ezért nem tudtam beszélni.
-Vegyék le róla*mondta a főorvos*
Odajött hozzám egy aszisztens.
-Kislány..elszámolok háromig.Venned kell egy nagy levegőt,hogy le tudjam húzni. 1...2...3
Vettem egy nagy levegőt és le is vette.Kicsit kellemetlen érzés volt de most ez volt a legkisebb gondom.
-Kislány..Mit érez?*kérdezte a főorvos*
-Fáj mindenem*suttogtam mert nem jött ki hang a számon*
-Te még szerencsés vagy.Nem kellett műteni.Ez nagyon ritka.A kezeden lett egy repedés de nem begipszeltünk hanem egy rögzitőt raktunk rá.Nagyon szerencsés vagy.Mire emlékszel?
-Mentünk át a zebrán...Egy hangos kiabálás és elsötétedett minden..Egy ideig még hallottam a hangokat de utána semmi.*mondom mostmár nagyobb hangal*
-Mentetek?Ki volt még veled?
-Egy idősebb fiú.A barátom.Hol van Tae?*fakadok ki kiabálva*
-Youmi nyugi..Tae jól van..A rendörségen van.Mingyárt itt lesz.*nyugtatgat RM*
-Rendörség?Miért?
-Bejelenti a cserbenhagyásos gázolásodat.*mondja Jin*
-Mi most kimegyünk.A szüleid mingyárt itt lesznek.*mondja a főorvos*
-Rendben*folyik ki egy könycsepp a szememen.*
-Mi a baj?*kérdezi J-hope*
-Ugy Tae-nak nem történt baja?*néztem a fiúkra könyörgve*Ahj ha nem erősködte volna...*ütöm meg fejemet gyengén*
-Erősködni?Mivan?*kérdezte Jimin bizonytalanul*Mi történt?
-Annyira emlékszem,hogy kijöttünk a JYP-től.Nem akartam kocsiba ülni ezért meggyőztem Tae-t,hogy gyalogoljunk.
-Jó Youmi ez nem a te hibád.*mondja Jungkook*
Leveszem az asztalról a telefonomat és kikeresem So Min és Ji-Min számát.Elöször Ji-Minnek írok
-----SMS-----
Youmi:Szia.Ne ijedj meg de egy ideig nem fogunk tudnu beszélni.
Ji-Min:Mi?Miért?Mi történt?
Youmi:Kórházban vagyok💔
Ji-Min:Mi?Mivan?Ne hülyéskedj.Ez nem vicces.
Youmi:Bárcsak vicc lenne.
-----Utána-----
-Tae azt mondta mindjárt itt lesz*nyugtat meg J-hope*
-Anyáék is mingyárt ideérnek*mondja Jungkook*
-----2perc múlva-----
Tae idegesen nyit be a kórterembe.Odafut az ágyamhoz és szorosan megöleljünk egymást.
-Rossz lány.Miért nem figyeltél?*sírja el magát.*
-Sajnálom*sírom el magam én is*Nem akartam.Ugye te jól vagy?
-Hogy tudsz velem törődni?Össze vissza vagy törve.
-Sajnálom*sírok tovább.csak ezt tudtam mondani*sajnálom...*suttogom tovább sírva*
-Ne sírj*törli le könnyeimet majd megölel*Ne csinálj több ilyet..
-Nem fogok.*nézek rá könnyes szemekkel*Sajnálom...
-Ne csináljátok ezt Nem ti tehettek róla hanem az a hülye sofőr*idegeskdik Jungkook majd odalép és megölelt*Megijesztettél hugi..
-Szerintem mindenki megijedt anikir megkaptuk a hívást*gondol vissza Jin*
-Hívás?*csodálkozok el*
-Igen..Tae sírva hívta fel Jungkookot,hogy elütöttek.*mondta RM*
Amint ez a mondat elhangzott rendőrök jöttek be*
-Kislány,ugye te vagy Park Youmi Soung?
-Igen.Én vagyok az.Miért?
-Mivel cserbenhagyásos gázolás történt ezért ki kell kérdeznünk önt.Tudna válaszolni néhány kérdésünkre?
-Igen.Megpróbálok
Anyáék is ideértek.Anya csak sírt de nem szólalt meg.
-Szóval.El tudná mondani mi történt?
-Annyira emlékszem,hogy mentünk át a zebrán miután váltott a lámpa.Hirtelen egy hangra lettem figyelmes majd az autó csapódását éreztem.
-Esetleg emlékszik rá,hogy milyen autó volt?
-Azt hiszem egy kék tejeskocsi.
-Volt önnel még valaki?
-Igen,a barátom Tae*mutatok rá*
-Ez a gázolás hol történt?
-A JYP-tól jobbra az első zebra.
-Rendben,köszönjünk.Jobbulást és kitartást kívánunk.Ha van valami akkor jövünk.
-Rendben.Köszönöm.
Ahogy a rendőrök kimentek anya és apa sírva futottak oda hozzám.
-Mi történt veled?Miért nem figyeltél?
-Sajnálom.
-Ha megtudom ki volt az az állat akkor megölöm*mérgelődött apa*
-Csoda,hogy még életben vagy*ölel meg anya*Köszönöm istenem,hogy nem vesztettük el a fogadott gyerekünket.
-Ne istenek köszönd hanem Taenak.Ha nem hívja mentőket akkor lehet,hogy nem lennék most itt.
Anya ránéz Taera.Idamegy hozzá,megfogja a kezét és letérdel elötte majd sírni kezd
-Köszönöm....Köszönöm,hogy ott voltál/vagy mellette.
-Nade anyuka..Ne csinálja ezt.Ezt természetes.
-Ahogy mi is itt leszünk és segítünk*mondja RM*
-Köszönöm fiúk...*mondja anya sírva*
Sok idő kellett mire mindenki megnyugodott és nem sírt.Egyszer csak belép az orvos a szobába.
-Na kislány.Úgy néz ki a helyzet,hogy ha javul az állapotod akkor holnaután hazaendeünk.Jövőhéten mehetsz suliba de semmi tesióra.Mivel a jobb kezed van sérülve ezért nem írhatsz semmit.
-Rendben,köszönöm.
Majd kimegy a kórteremből.
-Hála az istennek,hogy semmi komoly bajod nincs.*mondta Tae*