Vörös szemekkel fel néz rám. Sírt?
Szótlanúl oda megyek hozzá és megfogom az állát.

-Levi te...-nem engedem hogy befejezze. Ajkaimat az övére tapasztom és szenvedéjesen megcsókolom.

-Neharagudj hogy késtem. Szeretlek.

-Levih...-szipogva letörli könnyeit. Sírt. Miattam sírt. Elkészítette a kedvenc kajámat. Romantikusan megterített és megvárt.-azt hittem megutáltál.

-Jaj. Hogy lehetsz ekkora barom? Hogy utálnálak meg? Mondtam már hogy szeretlek. -hiábais örökre egy kölyök marad. Leülök az asztalhoz vele szemben és egy "jó étvágyat" után. Nekilátunk az ételnek.

-Nahát ez isteni. Már bánom hogy ilyen sokáig beszélgettem azzal a nővel.- látszik hogy mindent bele adott ebbe az ételbe.

-Milyen nő!? -hangjából kihallatszik hogy féltékeny. Tényleg azt hiszi hogy megcsalom? Azt hiszem egy kicsit húzom az agyát.

-Aha. Nagyon aranyos volt. Viszont hozzám képest eléggé idős.

-miért? Hány éves!? 25-0? - kezd ideges lennj. Jobb lesz ha elmondom neki az igazat.

-Eren. Te most egy kb. 70 éves öregasszonyra vagy féltékeny. - vissza tartva a röhögést nézem ledöbbent arcát.

-jaj nekem. Ne haragúdj Levi.-fogja a fejét- azt hittem hogy valami kis huszonéves nővel kavarsz.

-hülye. Bár az kicsit sértő hogy kinézed belőlem azt hogy komolyan megcsalnálak.

-Tudom ne haragudj. Annyira szégyellem magam.

-Eren...-átnyúlok az asztalon és megfogom a kezét.- én szeretlek. Teljesen beléd estem. Éppen ezért mindenz megfogok tenni a boldogságodért. Ha aesetlek néha kiborulnék kérlek nézd el nekem. Ilyen a természetem. Mindent egyedül akarok megcsinálni és ezáltal túl sok teher nyomja már a vállamat. De hála egy öreg néninek rájöttem  hogy vannak barátaim akik szivesen segítenek szóval ne aggódj miattam.- megszórítja a kezemet és a szemeiben könny gyűlik. Mikor lett ilyen érzékeny?

- Levi én..annyira de annyira szeretlek téged,  elmondhatatlanul boldog voltam mikor megbocsájtottál nekem és..-szipog- és...

-csss..-szájára rakom mutató ujjamat.- ne folytasd.-bólint mire és elveszem az ujjam.
-elösször is, együk meg ezt az isteni ételt mielött kihül. Utána elmegyünk együtt zuhanyozni. Majd befekszünk az ágyba és ott mindent megbeszélünk.

-jól van. Egyébként, tényleg ízlik? Nem sótlan? Most csináltam elösszőr ilyet...- zavartan megvakarja a tarkóját.

-Eren. Ha nem lenne jó megmondanám. Tényleg finom.-mosolygok.

-Akkor jó. -megkönyebbűlve sóhajt.- öm..hm.. bizt..biztos?  Tényleg megmondhatod ha rossz lett.- ezt nem hiszem el! Most komolyan fel akar idegesíteni? Mit nem ért azon hogy finom!?

-Eren ha továbbra se fogod fel hogy igen is finom az amit csináltál és nincs vele semmi gond akkor esküszöm megfoglak ütni! -idegesen nézek rá.

-o..oké. értettem.-csendben folytatuk az evést majd miután végeztünk elmostuk a piszkos edényeket.

-Hé Levi... - szól nekem. Oda nézek mire ő lefröcsköl.

-hééé!-kiáltok rá és vissza fröcskölöm.

-Naaa! - újjabb víz adagot kapok az arcomba.
-jól van elég lesz. - mondom és leterítem a földre. Fölé magasodok és vigyorogva megcsókolom. Viszonozza és bejutásért könyörög. Megadom neki és nyelvei harcba kezdtek a domináns címért. Végül én nyertem és Eren át adta magát az élvezetnek és hagyta hogy irányítsak. Levegő hiány miatt elválok tőle. Eren kipirulva és lihegve néz fel rám. Körbe nézek.

-Most nézd meg mekkora mocskot csináltál. -mosolygok.

-teh is.. vissza fröcsköltél.

- az igaz,de te kezdted.- mosolygok és még adok a szájára egy gyors puszit majd felállok és az ágyamhoz megyek. Leveszem a pulcsimat és a nadrágom. Eren csendben figyeli amit csinálok.

-ügye.. az alsónadrágod már nem akarod levenni?

-miért? Zavarna? -vigyorgok- amugy nem, nem terveztem. Majd a fürdőszobában leveszem. Viszont. -végig nézek rajta.- te nem akarsz levetkőzni? Vagy én vetkőztesselek le?  -vigyorgok. Bólint és feltartja a kezeit hogy segítsen. Oda lépek hozzá és lehúzom róla a pólóját. Megcsókolom felsőtestét mire érzékien felsóhajt. Megcsókolom és közbe kigombolom nadrágját. Nedves puszikkal belepem nyakát majd kulccsontját és így haladva lefelé.

-ah...Levi.Neh.. felfogsz.. izgatni.

Mintha megse hallottam volna folytatom és végűl lehúzom róla a nadrágját.

-kész is. -rácsapok seggére mire egyből kihúzza magát.

-Ezt most miért kellet? -fogja az említett helyet.

-hogy miért?- csípőre teszem a kezem és úgy nézek rá- azért mert akarom. -mondom egyszerüen. Válasznak csak egy fájdalmas sóhajt kapok. -Akkor mehetünk zuhanyozni?

-aha. -mosolyog. Szeretem mikor ilyen őszintén vigyorog. valahogy mindig megnyugtat. Bemegyünk a fürdőbe. Megengedem a zuhanyt majd leveszem magamról a megmaradt ruha darabot és beállok a kabinba.

-Te nem jösz Eren? - nézek hátra a fiúra aki kipirosodva figyeli minden mozdulatomat.- tch... úgy teszel mintha még nem láttál volna meztelenül.

- Csak akkor láttalak úgy mikor... izé, "azt" csináltuk.

- És?

- Nem tudom az mégis csak más.

-semmiben se más. Vetkőz és gyere ide. -parancsolok rá. Nem értem mit tököl már annyit. Levetkőzik VÉGRE és beáll mellém.

-akkor is zavarban vagyok.

- csak nem tudom miért. Láttalak már meztelenül. Nem is egyszer. Ahogy te is engem. Nincs miért szégyenkezned! - végig simítok a vállain és egy csókot nyomok a homlokára. Leveszem a tüsfürdőt a polcról és öntök egy keveset a szivacsra majd elkezdem megmosni a testét.

-ügye majd én is megmoshatlak téged?

-Nem, Eren. Hozzám se érhetsz majd. - sóhajtok.- hogy lehetsz ilyen hülye.

-Jól van na. - nevet.

Megmosom egész testét majd a zuhannyal le is öblítem az. Eren átveszi a szivacsot és ő is tesz rá egykis tusfürdőt. Miután óvatosan megmosta a testem elzártam a zuhanyt és kivettem 2 törölközőt. Az egyiket rátekertem a csípőmre majd a másikat szárítani kezdtem Erent.

-te is vizes vagy! - jelenti ki és leveszi a derekamról a törölközőt. - nehogy azt hidd hogy így befeküdhetsz mellém.- elnevetem magam és hagyom hogy megtörőljön. Miután végeztünk felöltöztünk Eren befeküdt az ágyba.

-Te nem jösz? - kérdezte tőlem.

-Mindjárt csak még iszok egy csésze teát.

-Oké, de siess mert mindjárt elalszok.-motyogja a párnába. Oda mentem a vízforralóhoz és megtöltöttem vízzel. A víz elkezd forrni én meg előkészítem a filtert és a cukrot. Miután öntöttem viszet a filteren keresztűl a csészébe. Beleraktam a cukrot meg egy kis citromlét. Kész is. Vissza mentem Erenhez és befeküdtem mellé. Bele kortyoltam az italba majd leraktam az éjjeli szekrényre.

-Eren. Fent vagy még? - kicsit megrázom.

-mmm... -nyüszögve felémfordul és átöleli a derekam.- végre már hogy itt vagy. Alig bírtam ébren maradni.

-ne haragudj hercegnő.-megcsókolom a homlokát és elkényelmesedek.

-hercegnő? - kérdez vissza.

-aha. Miért bem az vagy?-vigyorgok.

-fiú vagyok ha nem tudnád.

-hidd el tudom. Jobban mint bárki.- erre a mondatomra teljesen elpirul. A szinét még egy rák is megirigyelné.
- ne mondj ilyen zavarba ejtő dolgokat. Inkábaludjunk.

-ahogy akarod...hercegnőm. -suttogtam a végét a fülébe mire megborzongot   elkényelmesedek és lekapcsoltam a villanyt. Eren belefúrja fejét mellkasomba és teljesen hozzám bújik. Alig tellik ell pár másodperc máris hallom ahogy szuszog. Sose hittem volna hogy valaha is képes leszek ilyen érzelmeket táplálni valaki iránt. Azt meg főleg nem hogy az pont a legjobb barátom lesz aki fiú. Nem mintha ez zavarna. Úgy érzem ha mellettem van akkor bármire képes vagyok. Egyszerüen szeretem. Ennyi. Másnap korábban kelek mint Eren. Felvettem egy fehér inget és egy fekete nadrágot. Lazán megkötöttem a nyakkendőm majd a konyhába mentem. Gyorsan csináltam magunknak reggelit majd vissza mentem Erenhez. Arcából eltűrtem tincseit majd csókolgatni kezdtem arcát.

-Eren. -szóltam neki, mire össze szorítottam szemhéját. - ébredj. -kinyitotta gyönyörű zöld íríszeit és rám nézet.

-mm... nem lehetne hogy ma se megyünk suliba?- fel állok mellőle és szigorúan rá nézek.

-nem. Gyere - mondom határozottan és lerántom róla a takarót.

-neee! Hideg van! -nyavajog.

- ajj.- sóhajtok- csináltam pirítóst és teát. - azonnal kipattan az ágyból.

-Ez az! Köszi édes! -nyom egy csókot az arcomra.

-édes? -kérdezem.

-aha. Ha te hívhatsz hercegnőnek akkor én meg hívhatlak édesnek.-kuncog.

-reménytelen egy eset vagy.

-lehet, de így szeretsz nem? -vigyorog.

-de viszont most inkább menjél mosakodni aztán meg gyere reggelizni.

-jól van. De várj meg oké?

-húzzál már a fürdőszobába! - kiabálom és segbe rugom. Eren kb. beesik a fürdőbe. Én az asztalhoz megyek és leülök. Bele kortyolok a csészémbe és megvárom míg Eren kijön. Felöltözött ő is és leült mellém.

-ah..de jól nézki. Van ithon lekvár?

-van. Tessék. -rakom elé.

-áhh...köszi -elvette és tett a kenyerére.- te nem eszel?

- nekem elég ez a tea is.

-biztos? Nem leszel rosszúl?

-ne aggódj. Minden rendben lesz. -csak nézem ahogy eszik és közbe iszogatom a teámat.

-áh.. köszönöm. Nagyon finom volt.-mondja miután végzet.

-örülök. -mondom és fel állok. A tányérokat berakom a mosogatóba majd felveszem a táskám és az órára nézek.- 7 óra. Mennünk kell. Vagyis nekem mennem kell.

-én is megyek! -jelenti ki és felkapja a táskáját.

-akkor menjünk.-előre engedem Erent majd bezárom az ajtót. Mikor a sulihoz értünk elindultam az "irodám" felé.

-nem mész a termedbe? -nézek Erenre aki engem követ. Közben már beértünk az irodába.

-te normális vagy? -kérdezi miközben én becsukom az ajtót- csak te vagy olyan elveteműl hogy ilyen korán bejösz.
-óh..szóval elveteműlt lennék? -kérdeztem vissza és az asztalra terítettem. A papírok és a tollak a földre kerültek.

-Levi mit csinálsz?

-mi lenne ha kipróbálnánk az asztalt?

-Levi! Suliba vagyunk! -próbál eltólni. Elkezdem csókolgatni a nyakát.

-te magad mondtad hogy nincs itt senki.-megadja magát és átadja magát az élvezetnek. Nyelvünk csatázni kezdenek. Kigombolom Eren ingjét és a melkasát kezdem csókolgatni.Eren terpeszbe rakja lábait és meg közéjük támaszkodok.

-Meg amúgy is ide senki nem jön be kopogás nélkül.-mondtam. Ekkor kicsapódik az ajtó.

-Leviii!!!

-Kivéve ő. -mutatok az ajtóban álló négyszeműre.Eren össze húzza magát és úgy mered az ajtóra. Össze húztam az ingjét és elvettem a falnak támasztott seprűt.

-Ajaj... -kezd el hátrálni Hanji.

-Te átkozott! -kiabálom és kergetni kezdem.A folyosók már tömve voltak. Úgy saadgáltunk az emberek közt. Végűl az egyik kanyarban utól értem és rácsaptam egy nagyot a seprűmmel. Gondolom a diákok már hiányolták a rohangálásunk. Vissza mentünk Erenhez aki már vissza gombolta az ingjét és az asztalon ülve várt minket.

-ajj! Ez annyira jó volt! Már úgy hiányzott hogy senki se kerget... kezdtem kijőnni a formámból -megropogtatta az ujjait.

-Tch...

-Amugy bocsi hogy megzavartalak titeket. Nem gondoltam volna hogy itt a suliban Levi irodájában az asztalán fogjátok csinálni.

-Hanji ne mondj már ilyeneket...-motyogja Hanji.

-Ereeeen! -magához szorítja.- Annyira hiányoztál!

-te is nekem...de elengednél? Nem kapok levegőt..

-szálj már le Erenről te őrűlt pápaszemes! -elrántom onnan.

-Nocsak, nocsak. Csak nem féltékeny vagy? - vigyorogva bökdös. -Te is hiányoztál ám törpii - nyújtja el a szót és magához szorítm. Eltolom magamtól.

-hagyál már békén! -ordítom és már kézzel lábban tolom el magamtól. Végűl feladja.
-Gyere Eren lekisérlek a termedhez.

-jól van-ugrik le az asztalról.

- mehetek veletek? -kérdezi Hanji.

-Nem. - vágom rá egyből és kimegyek Erennel a folyosóra. Lemegyek vele a terméig.

-helló törpe!

Hát itt volna a 25.fejezet is. Remélem tetszett ez a rész is. Mostanában telefonon szoktam írni szóval bocsánat a helyesírási hibákért.

Mivel hamarosanefejezem ezt a történetet ezért azt szeretném tőletek kérdezni hogy a végén akartok e olyan részt ahol Erenék már felnőttek és mondjuk van egy gyerekük vagy nem tudom.

Szép napot mindenkinek.
Imádlak titeket! 😚😚