- A tanárod vagyok Sasuke. Természetes, hogy megtettem.

-Csak azért, mert a tanárom vagy?- Én magam sem tudom, milyen választ vártam, de azt igen, hogy nem ezt. Rosszul esett...az utóbbi órákban én majdnem mindent elmondtam neki, majdnem mindent tud, mégis kevés neki. Olyan jól éreztem magam vele, mint eddig senki mással, teljesen el felejtetem a problémáim. A pénzügyi helyzetünk, az apámat, Kakashit, mindent és erre azt mondja, hogy csak azért tette mert ez a munkája. Úgy érzem belül, valami  aminek eddig a létezéséről sem tudtam, haldoklik.

- Mit szeretnél mit mondjak? Mert fontos vagy nekem? -Ez szarkazmus volt? Nem jelentek neki semmit? Semmit? Szemeim könnybe lábadtak és elfordítottam fejem. - Sasuke...nézz rám - nemlegesen ráztam fejem - nézz rám! - egyik kezem elengedte, s a sajátjával maga felé fordította fejem, ezzel arra kényszerítve, hogy nézzek rá.- Ha azt mondom azért mentetelek meg mert fontos vagy nekem, akkor- ne mond ki kérlek!!- nem hazudok.-He? A fülemhez hajolva suttogott.- Fontos vagy nekem.

Kellet pár perc mire felfogtam mit mondott. Fontos vagyok neki. Mint egy barát? Vagy mint egy diák? Inkább az utóbbi...

-Mert a diákod vagyok?

- Nem, azért vagy fontos, mert Sasuke vagy. Az aranyos személyiségeddel, amit próbálsz titkolni, a sebezhetőségeddel, amit csak nekem mutatsz meg, és hogy nem törsz össze könnyen. Szeretem ahogy az ölembe bújsz, és azt is ahogy másokat leckéztetsz. Szeretem, hogy lehet veled viccelődni és szeretem a makacsságod. Illetve, néztél már tükörbe? Gyönyörű vagy.

Meghatódva néztem rá, olyan kedves, akkor is ha tudom, hogy hazudik. Hisz nem vagyok gyönyörű sőt...egy ronda, mocskos, elhasznált szajha. 

- Sasuke, szeretlek.

Szeret. Ne,ne,ne, csak ezt ne...kérlek. Nem akarom, hogy szeressenek.

Az a fajta szerelem érzés amit kis iskolában hallottunk és ami a könyvekben van hamis! A szeretet fáj, rideg, kietlen és félelmetes. Én nem akarok még egyszer olyat átélni. Kakashi most engedett el a szerelmével, nem akarom, hogy most Naruto kínozzon. 

Bár kétlem, hogy ő képes lenne ilyesfajta szörnyűségre, mégis az előbb mondta. Ha meg mondom neki, hogy ne szeressen akkor talán nem teszi meg. 

Kétségbe esésem valószínűleg kívül is látszódik, ugyanis Naruto ölében terpeszkedek, ő  fejemet a szívéhez szorítva, ringat, mitől csak még jobban megijedtem, s a pár órával ezelőtti események játszódtak le előttem. Fülembe suttogva azt kérdezve, mi a baj. 

Abban a pillanatban jöttem rá mi történik, valószínűleg megint pánikrohamom van. Szokott lenni mikor magamban vitatkozok.

Megfulladok, fáj a fejem és rettenetesen gyenge vagyok, bár az utóbbi érzés nem idegen, hisz mindig is az voltam, s jelenleg is az vagyok. Ezeket élem most át, volt már rosszabb is de ez nem vigasztal. Naruto felsőjébe kapaszkodva, próbálom egyenletesen venni a levegőt, de a gombóc nem engedi.

Mikor sikerül lenyugodnom, újfent Narutonak dőlök, hogy elmondjam neki akaratom, de csak egy halk suttogás jön össze.

- Kérlek, ne szeres. - Suttogom elhalóan, a számomra roppant egyszerűnek tűnő kérést.

- Tessék?! Sasuke- hátamra fektetett és úgy nézett le rám, én pedig ismét összerezzentem. - hogy mondhatsz, ilyet pláne, ilyen egyszerűen.- válaszolt miközben homlokomra tette kezét.- Ez nem egy olyan érzés ami egyszerűen csak elmúlik.

- De én nem akarom, hogy fájjon, Naruto.

- Nem fog, vagyis lehet, de nem szándékosan.- mosolygott zavartan. Megsimítottam egyik kezemmel orcáját és rá vezettem tekintetem.

- Ne hazudj. Tudom, milyen a szerelem, minden nap fáj, rossz érzés, nem akarod, és megalázó. Nem szeretném még egyszer átélni.

- Sasuke, nem tudom milyen érzésről beszélsz nekem, de az biztosan nem a szerelem. - zavart és aggódó fejet vágva egyszerre húzta ölébe fejem. - Honnan veszed ezt?

- Miközben Kakashi kielégítette magát bennem, minden lökésénél azt mondta, hogy szeret. De az nekem fájt, szóval azért hittem hogy...

- Kakashi hazudott neked kincsem, ő nem szeretet téged. Én szeretlek téged -felültem és a szemébe néztem.

- Akkor mond el nekem, hogy milyen igazából a szerelem, jó? - Néztem rá egyszerre kíváncsian és parancsolón egyben.

- Jó. Az igazi szerelem, amit én is érzek irántad, az egy nagyon jó érzés. Azt akarom, hogy az enyém legyél, csak az enyém és senki másé. Biztonságban akarlak tudni, és megvédeni téged, nem akarom, hogy bántsanak. Szeretném, hogy mindened meg legyen és mindennél több időt akarok veled tölteni.

- Naruto.- Szólítottam meg bizonytalanul.

- Igen?- Kérdezve kíváncsian, arcom megérintve.

- Szerintem én voltam már szerelmes. És Naruto?

- Igen?

- Szerintem megint az vagyok. De ezúttal beléd.

Mielőtt valaki a nyakamba ugrana, megnyugtatok mindenkit, Sasuke pillanatnyilag jól van. A későbbiekért viszont nem vállalok felelősséget.

Következő rész tartalmából

A következő részben elválunk Narutotól és megismerjük, Uchiha Fugakut, Sasuke édesapját.