-A nap szinte perzselte a bőrőmet,égetett mint a tűz mégis jólesett. Akárhogy próbáltam kinyitni a szemem a szobába szűrődő erős fény zavarta íríszeim. Várjunk csak, ha ennyire világos van az azt jelenti hogy.......ne ne ne az nem lehet.Nem aludhatok el pont MA ma amikor végre beteljesedhetne minden álmom és vágyam ma amikor végre a saját lábamra állhatok mikor végre a szüleimtől független lehetek. E gondolatok hatására a szemem azonnal kipattant, a fogaimat összeszorítva ültem fel az ágyamban s s könnyekkel teli szemmel indultam a konyha felé megnézni mennyi az idő.Anyám a konyhában állt és éppen a mosogatógépbe pakolt be amikor meghallotta lépteimet,felvont szemöldökkel fordult felém.

- Nem hiszem el hogy képes voltál elaludni,mit keresel itt pizsamában amikor megmondtam hogy ma félkor legyél teljesen kész,hogy akarsz így elmenni és saját magadról gondoskodni ha még időben sem tudsz felkelni de most komolyan kislányom hát ilyen példát tanultál tőlünk?  Soha nem fogsz felnőni örökké egy nagy gyerek leszel már nem is tudom mit csináljak veled.-

Hogy mondhat ilyeneket? Gondoltam magamban és már készültem volna visszaszólni amikor tetézte a dolgot. Szavai mindennél jobban fájtak,úgy égettek mint a reggeli nap de ez nem az a bizonyos kellemes égetés. A fejemben sötét gondolatok cikáztak,emlékek,sok nagyon rossz emlék amikre soha többé nem akartam visszatérni. És ezt ő is tudta nagyon jól. Ő ismert a világon a legjobban mégis kimondta mikor tudta tudta hogy mennyire fáj. A szívem majd kettészakadt,tüdőmre akkora nyomás nehezedett,szinte levegőt sem kaptam és ő mindezt egyetlen egy mondatával képes volt elérni. Azt hogy elvesszem  a fejem. De már biztos kiváncsiak vagytok hogy mit mondott ugye?

-Ha apád látná milyen életképtelen vagy letagadná hogy a gyereke vagy,nekem is azt kéne!-

                                                                                °°°°°°°°°°

Most hogy már tudjátok mi történt egy éve ugorjunk a jelenbe.Mivel 17  évesen nem sok lehetőségem volt így jelenleg a Bristoli gimnázium kollégiumának 4.emeletén lakom a 13-as szobában a 3 lakótársammal akiktől rendesen megőrülök. Aki a legjobban idegesít az Sandy egy tipikus apucik egyetlen hercegnője aki mindent és mindenkit megkap,aztán ott van a legjobb barátnője Sarah. Sarahval egyszerre érkeztünk az iskolába így mondhatni mi voltunk az ,,újjak" az elején még jóban is voltunk ám amikor kiderült hogy másik szobát kap és a miénkbe költözik Sandy egyből kezelésbe vette mert idézem:,,Nem lehet velem egy szobában egy ekkora lúzer,gyere aranyom máris indulunk a Sorbet'sbe (a  helyi turkáló)."Sarah természetesen nem ellenkezett hisz ki ne szeretne a suli legmenőbb csajával barátkozni? Ja ÉN. Amint beléptem a szobába rám is akaszkodott de ne  tartott sokáig miután kiosztottam hogy nem minden róla szól:D. És ott van még Lexy. Ő a legérdekesebb,biztos hogy kiszúrnád a tömegből érdekes külsője miatt. Ha meg kéne neveznem a stílustát talán gótot mondanék hófehér bőre és éjjfekete ruhái miatt.Nem sokat beszéltem vele talán 2 mondatot de azt is csak azért mert nem találtam a kulcsom.Nagyon csendes és még barákozni se láttam senkivel. De elég az iskolából  mert már beleőrülök.Biztos kiváncsiak vagytok mi van anyámmal.

Azóta a reggel óta nem beszélek vele,a nagymamámtól tudom hogy újj munkája van. Kírúgták mert kiabált egy nővel aki tej és glutén érzékeny volt.Nos nem tudom mit akart ott enni hisz a hely a milkshakejeiről volt híres de mindegy.Anyámról ennyit.

De azt még nem is mondtam hova indultam AKKOR.

Minden álmom volt a Lord Tweedsmuir Second Art Highscool-ba menni.Anyám ellenzett minden ami nem Angliában van.Mivel ő törzsgyökeres angliai nem is értette miért akarnék elmenni. De az az iskola egy csoda. Tanulnak benne művészetet olyan igazit nem úgy mint itt. Heti 1 rajzórám van ahol mandalákat szoktunk színezi.Szerintem mindenki érti miért akarok innen menekülni. Brr Bristol..... a nagymamám mindig azt mondta:,,A bristoli lakosok nagy része a New York-i patkányokkal mutat rokonságot számos tekintetben,csúnyák,büdösek és nagyon gyorsan szaporodnak,szeretnek a bevásárló központ mellé fészket rakni,hogy minél inkább hódolhassanak kedvenc hobbijuknak ami a bolti lopás"

A nagymamám mindig támogatott mindenben így mehettem volna hozzá is ám anyám gakran látogatta súllyos cukorbetegsége miatt.De mindig elkalandoznak a gondolataim hol is tartottam? Ja igen Kanada,az egyik legfejlettebb ország, nekem kedvező időjárással,a legjobb iskolákkal egyszóval minden álmom.De már nem sokáig,ugyanis holnaptól már nem csak álom lesz.

Köszönöm ha végigolvastad! Ha tetszett és szeretnél folytatást  kérlek jelezd jelezd,vagy csillagal,sokat jelentene nekem :).