-Mi a baj?
-Áh semmi. Nem tudnánk majd találkozni itt a tábor környékén? El tudsz jönni?- ült ki az arcomra egy ördögi vigyor, amin a lányok halkan felkuncogtak
-Majd úgy 2 óra múlva benézek. Alig várom a találkozást
-Hidd el. Én is alig várom

-Biztos ne kísérjünk el?- állított meg az ajtóban Konan, mire egy aprót mosolyogtam
-Csak kap valamit ami nagyon jó lesz
-Aztán nehogy halálra üsd. Valahogy haza kell mennie- nevetett fel Loly, amin én is felkuncogtam. Felvettem egy meleg pulcsit, amibe a telefonom süllyesztettem és lassan kinyitottam az ajtót
-Majd hazudjatok valamit a senseieknek. Fél óra múlva jövök- léptem ki az faházból, mikor egy mellkasnak mentem neki. Lassan előre fordítva a fejem, láttam meg Deidarát, aki csípőre tett kezekkel nézett a szemembe
-Te hova mész, hm?
-Csak megyek elverni valakit- nyomtam az arcára egy puszit, majd kikerülve mentem volna el, ha nem fogja meg gyengéden a csuklóm
-Kit akarsz te elverni, hm?- nézett furcsán rám
-Majd Lolyék elmondják. Sietnem kell- szabadítottam ki a kezem és futásnak eredve, mentem be az erdőbe. A kis barlanghoz érve, rendeztem a levegő vételem, majd belépve oda, láttam meg Kagamit. Amint meglátott, gyorsan ellökte magát a faltól és sietett hozzám, hogy megöleljen. Hagytam ezt az ölelést, mikor megragadta a csuklóm és vészesen közel hajolt az arcomhoz
-Kagami... Mit csinálsz?- játszottam a semmit tudó szerepemet, amin szépen elmosolyodott.
-Ilyen buta kislányt, mint te- simított végig az arcomon, mire már ökölbe szorítottam a kezem. Csak csináljad ezt tovább és tényleg halálra verlek..
-Hogy érted?
-Mindent megtudsz. Idővel- nézte a szám és hajolt volna hogy megcsókoljon, mikor kitéptem a karom a szorításából és egy erőset ütöttem bele a hasába- tsk. Ezt nem kellett volna- fogta a hasát és kapott volna bele a hajamba, ha nem ütök még egyet
-Hogy képzelted ezt?! Mindent tudok te hazug!
-Miről beszélsz?
-Nem is vagyunk unokatesók! Nem is vagy Eskine! Te csak egy hazug állat vagy, aki lányokat szedd fel! Szegény lányt is, csak kihasználod! Ő pedig szeret téged!
-Nem tudom honnan veszed ezeket a butaságokat. De amiket te állítasz, az hazugság
-Ha hazugság, minek akartál többször megcsókolni?! Ha?! Az unokatestvérek nem csinálják ezt! És honnan van meg a telefonszámom?! Nem adtam meg neked!
-Tsk. Azt hiszed elárulom? Buta kislány- indult el újból felém, így hátráltam egy jó nagyot
-Ne merj közelebb jönni különben
-Különben?
-Különben megjárod!
-Kíváncsi vagyok, mégis hogy
-Te akartad- nevettem fel és aktiváltam a sharinganjaimat

-Na. Mi ez a boldogság?- kérdezte Konan, mikor mosolyogva léptem be a faházba és dőltem le Loly ágyára
-Nem akarsz már helyet cserélni? Folyton az én ágyamon lebzselsz- akadt ki amin felnevettem
-Jó kis verést kapott. Máskor majd kétszer gondolja meg, hogy kikezd velem. Oh, Deinek elmagyaráztátok?- ültem fel hirtelen, aminek az lett a következménye, hogy lefejeltem a felső ágy keretét
-Nyugodj meg. Mindenről beszámoltunk neki és megértette. A saját faházukban van- nevettek fel az előbbin
-Akkor rendben- nyugodtam meg és feküdtem vissza az ágyra- senseiék?
-Nem voltak. Szerintem jobban elvannak ketten, mint hogy mi velünk foglalkozzanak