Az egész ház Louis kacagásával telt meg, amikor a szőnyegen játszott újdonsült kiskutyájával. Harry és Anne mosolyogva figyelték őket és még halkan beszélgettek is hozzá. Anne nyolc óra tájékán bezárkózott a konyhába és állitólag egy hihetetlenül finom vacsora vár Harryékre.
Louis kuncogva vette ölébe a kifáradt kis állatot és ült le Harry mellé a kanapéra.

-Nagyon köszönöm Harry! Tényleg egyszerűen még fel se tudom fogni...kiskorom óta nem volt kiskutyám és ez egy új élmény számomra -Louis megsimogatja Harry göndör fürtöcskéit, majd tarkójánál fogva magához húzza egy szerelmes csókra. Szuszogva dönti homlokát göndörének, miközben megállíthatatlanul mosolyog -Annyira szeretem, ahogy csókolsz -suttogja kábulva és nem figyelve oda a szavaira, amit véletlenül hangosan ki is mondott.

-Ne légy zavarba! Szeretlek -simogatja meg Harry nyugtatásképp Lou arcocskáját. Következő pillanatban Anne kiabál ki a fiúknak, hogy üljenek asztalhoz, mert kész a késői vacsora. Az asztali hangulat ugyanolyan, mint ebédnél volt sőt talán most jobb is. Anne búcsút int a vacsora felénél és magára hagyja a két fiút, akik szórakozottan folytatják a beszélgetést. Harry nem tudja mikor érezte ezt például Milesnál, mikor mosolygott vagy nevetett vele, talán nem is volt ilyen. Voltak pillanatok, amikor tényleg azt hitte, hogy Milesszal mindent megtudnak oldani, de nem így lett és mostmár vissza gondolva örül neki.
A két fiú közösen elkezdi a mosogatást, de végül egy kisebb habcsata alakul ki. Harry szorosan magához húzza Louist és habos orrát szerelme arcához dörgöli.

-Akarsz fürdeni? -kérdi Harry elengedve Lout, aki befejezte még a mosogatást.

-Mehetünk...közösen -Harry egy pillanatra ledöbben, szavak aligha jönnek ki a szájából, helyette csak tátog és tényleg nem tud mit mondani. Louis kezei közé veszi Harry hatalmas kezét, majd az emeleti fürdőszobába húzza.
Harry elszalad gyorsan a szobájába és két köntössel tér vissza és pár gyertyával, amit meg is gyújt és a kád szélére rakja. Louis eközben megengedi a vízet és lassan vetkőzni kezd, majd Harryre pillant, aki észbekapva kezdi el magáról leráncigálni a ruháját.

"Oké Harry! Be fúj, ki szív...basszameg ezt sem tudom jól" gondolatban homlokon csapja magát, miközben az előtte lévő testet bámulja, ami hegekkel is gyönyörű.
Elsőnek Louis száll be a nagy kád vízbe, majd mielőtt Harry beszállna mögé megállítja.

-Azt szeretném, hogy szembe üljél velem.. Nem akarom, hogy lásd! -utal a hátán lévő hegekre. Harry nem is gondolkozik, azonnal bepasszírozza magát Louis mögé.

-Hegekkel vagy anélkül szeretni foglak! -csókolja végig az egyik heget, ami a nyakától kezdődik és a háta közepéig tart. Louison kisebb borzongás megy végbe egy kis cseppnyi fájdalomtól. Hiába gyógyultak be a sebei az elmúlt évekbe, ha begyógyult egy akkor az apja csinált neki helyette kettőt.
Göndör átkarolja a kis testet, majd arra ösztönzi, hogy fejét mellkasára hajtsa.

-Mint egy kis csónak az óceánon nagy hullámokat gerjeszt, mint ahogyan egyetlen szó képes kinyitni egy szívet.
talán csak lehetőségem van rá, de robbanthatok és mindaz amit nem mondtam ki romboló golyók a fejemben...
ma este hangosan kiáltom őket, hallod a hangom?
Ez az én csatadalom, visszafogja az életem dalát -dalolja Harry halkan Louis fülébe. Hihetetlen erősnek tartja szerelmét, hogy annyi kínszenvedés után mosolyogni tud és emberekben megbízni.

-Énekelj még nekem -suttogja Lou rekedten.

-Amikor üresnek érzed magad,
én leszek a "tüzelő" amire szükséged van
ahhoz hogy továbbra is nyomd a magányos utcákon.
És én mindig az anyósülésen leszek.
Az otthon olyan mint a fények a tisztáson,
sosem megyek túl messzire -folytatja Harry ezúttal egy másik dallal, ami még jobban megmelengeti Louis szívét.

Szeretlek titeket!❤️