Harry szemszög

Mosolyogva integettünk anyáéknak, miközben apa anya csomagjait pakolta be a kocsiba, anya pedig szemeit törölgette már a fütőtt kocsiban.
Anya nem sokat árult el abból, hogy miért "költözött" hozzám pár napra, de igazat megvallva nem is akartam faggatni, mert nagyon sok téma érzékenyen érinti.

Magamhoz húztam Louis aprócska testét és egy csókot nyomtam halántékára, miközben még mindig az ajtóban álltunk. Ahogy apa kocsija elhagyta a felhajtót belépek a házba és behúzom magammal Louist is.
Ajkaimra hajolt hirtelen, mire meglepődségtől kissé elszakadtam tőle. Merész mosolyt produkált, majd ajkai újból az enyémeken voltak.

-Menjünk fel -suttogta, majd miközben szaladt fel az emeletre lekapta magáról a pólóját. Mi a franc?
Az én szégyenlős és bátortalan fiúm most "ajánlotta" fel magát nekem.
Megrázva a fejem futottam utána és a szobámba belépve meg kellett kapaszkodnom a szekrénybe, mert Louis egy boxeralsóban állt az ágy előtt -Nem megy -suttogta, miközben felém fordult könnyes szemekkel. Igen pontosan ezt a Louist ismertem és ezt imádtam benne a legjobban.
Hátulról átöleltem aprócska testét -ami reszketett- és vállára szórtam pár puszit.

-Nem sietünk sehova szerelmem -suttogom, mire megfordul a kezeim között és a nadrágomra pillant, ami még mindig szűknek bizonyul rám.

-Sajnálom -kezem közé fogom csodálatos arcát és miközben elveszek szemeiben az ajkaira hajolok és úgy csókolom, hogy az összes iránta táplált szerelmemet átadjam neki.

-Nem kell sajnálni szerelmem! Eljön annak az ideje, amikor készenállsz rá, rendben? -bólintott, majd szorosan megölelt.

-Meg tudom csinálni! -pillantott fel rám, majd hátra dőlt az ágyon.

-Lou! Tudok várni -megrázta a fejét, majd elkezdte lehúzni magáról az alsónadrágját.
Kikészít egyszerűen ez a fiú!
Mosolyogva pillantott rám, amikor elkezdtem levenni magamról a ruhákat. Fölé magasodtam és megcsókoltam, hogy tudja megteszem, csak mert én is annyira kívánom, ahogy ő engem.

-Lou? -elszakadtam tőle egy pillanatra -Szeretném, ha szólnál, ha kényelmetlen neked vagy túlságosan fáj! Azt akarom, hogy erre úgy gondolj vissza, mint a legcsodásabb éjszakádra és nem úgy, hogy fájdalmat okoztam neked! -bólintott.

-Kicsit félek -rázkódott meg alattam.

-Nem baj, ha igen -újból megcsókoltam és reménykedtem, hogy minden félelmét elűztem, mert képtelen lennék neki fájdalmat okozni.
Egyik kezemmel lehúztam az alsónadrágom, mert csak az választott el minket a gyönyörtől. Louis félénken pillantott rám, mikor ahhoz készülődtem, hogy kicsit tágítsam, hogy kevésbé fájjon neki.

-Szeretlek az életemnél is jobban és nem győzöm neked elégszer mondani, hogy elhigyje az okos kis buksid -csókolom meg homlokát, miközben egyik ujjamat belévezetem -Bemutattalak a szüleimnek, mint a párom és akár a világnak is szétkürtölném, hogy az enyém vagy -miután éreztem, hogy eléggé tágítottam, az ajkaira hajoltam, miközben csípőmmel kicsiket löktem, hogy beléhatoljak. Csak akkor néztem Louisra, amikor teljesen benne voltam. Szemeiből könnyek folytak és kis kezecskéjével a paplant szorította.

-Sajnálom szerelmem -suttogtam, mire Lou elmosolyodva megrázta a fejét. Fejecskéjével bólintott én pedig lassú ütemben kezdtem el mozgatni a csípőmet.
Percek órákká, az órák pedig percekké válltak. Nem tudom mikor volt az, amikor Milesszal ennyire jól éreztem volna magam, talán soha.

Magamhoz húzom Louis apró kielégült testét, mire fejét a mellkasomra teszi és hálásan pillant fel rám. Semmi kétségem afelől, hogy csak rá vágyon, csak ő kell nekem senki más. Ha vele minden rendben akkor velem is. Levegőt sem kéne vennem, hisz ő éltet. Mellette tudtam meg, hogy milyen az igaz szerelem és vele éltem át a legelső és egyben nem az utolsó szeretkezésemet.
Nem merem lehunyni a szemem, hátha ez csak álom és amikor felkelek Miles feküdne mellettem.
Louis felnézett rám és elmosolyodva hajolt az ajkaimra, tudta mit kell tennie és ez miatt az összes baljós gondolatom is eltűnt.

-Szeretlek -suttogta, magamhoz húztam jobban és szorítottam, ahogy csak tudtam.

-Szeretlek -válaszoltam.

|Nem hiszem, hogy lenne több ilyen rész, mármint olyan hogy louis vagy harry szemszögéből íródna, de ennél a résznél úgy éreztem, hogy jobb lenne ha valamelyikük szemszögéből írnám..szóval a kövi rész ugyanúgy folytatodik írói szemszögből.

Remélem azért elnyerte tetszéseteket!|