Hamvazószerdáig már csak pár óra volt hátra, ám az emberek még az utolsó nap is kihasználták a karneváli forgatagot. Az utcákat hatalmas tömegek lepték el és a vidámság az emberek arcára volt írva. A farsangot még az a tény sem árnyékolta be, hogy a környéken egy tolvajbanda ütötte fel a fejét, amelyik a gyanútlan családokat vette célkeresztbe. Miközben a házak között jelmezes alakok vonultak fel, Rita és Peter abba a gyorsbüfébe ültek be, ahol először találkoztak. Berger szanitéc az éhségtől már a hasát fogta. 

-A családom is kijött farsangolni. Szívesen megnézném Martint tavasztündérnek öltözve.-lépett közelebb Margarita az asztalhoz egy széles mosollyal az arcán, miközben kezén két óriási hústállal egyensúlyozott 

-Mikor ismerhetem meg a fiadat? Egyáltalán Damian miért nem veled él?-váltott Peter hirtelen témát, majd egyből neki is látott a nagy adag hús elfogyasztásának. Az elhangzott kérdést Rita először csak egy sóhajjal reagálta le, ám ő is érezte, hogy titka a szőke szanitécnél nagyon jó kezekben lesz. 

-A volt férjem azt hiszi, meghaltam. El kellett játszanom a halálom, hogy ki tudjak törni abból a pokolból, amiben éltem. Többször próbáltam lelépni, de Mario nem engedett. Nem sokkal azután, hogy megtudtam, terhes vagyok, cselekednem kellett. Egy rendőr segítségével megjátszottam a halálom. Többek között azért is vettem fel a Gruber nevet, hogy Mario ne találhasson rám. Damian pedig az anyai nagyszüleimnél lakik.-válaszolta Gruber doktornő suttogva

-Mondhatni, tűzvonal kívülre került?-kérdezett vissza Berger szanitéc hasonlóan halk hangtónusban

-A kapcsolattartóm szerint a volt férjem halálos beteg. Tudom, hogy orvosként nem illik ezt mondani, de csak Mario halála után élhetünk biztonságban.-bólintott Rita elhúzott szájjal. Peter figyelmesen hallgatta végig barátja történetét. Miután a sztori végére ért, Margarita is sokkal kiegyensúlyozottabbnak érezte magát. A társalgást követően a két fél neki látott a hústálnak, ám a finom falatokat nem sokáig élvezhették. Két asztallal arrébb, ugyanis egy férfi váratlanul összeesett. Gruber doktornő és Berger szanitéc habozás nélkül léptek közelebb az ellátásra váróhoz és ezzel egy időben két másik személy is a pácienshez futott. A fiatal orvosnő egyikükben húgára, Lilire, a másikban pedig apjára ismert. Előbbi ördögnek öltözött, utóbbi pedig balettos ruhában virított. Az ifjú Gruber doktornő apja balettcipőjét látva alig bírta nevetését visszatartani. Miközben a doktorok felmérték az ájult személy általános állapotát, addig a szanitéc a telefon után kapott és a mentők számát kezdte el tárcsázni. 

Ezzel egy időben a Medicopter támaszpontján a "B" csapat volt szolgálatban. Karin, Dorothea és Alexander néma csendben ültek egymás mellett és már lassan két órája annak, hogy a jelentéseik felett kellett görnyedniük. A hallgatással töltött óráknak végül a diszpécser vetett véget. A központ egy rövid tájékoztatót adott az esetről, mialatt a társaság minden tagja a helikopterhez futott. Az oldalsó ajtók sorra záródtak be és lassan a műszerek is megkezdték a működésüket. A kellő fordulatszám elérését követően a gép a magasba emelkedett. 

-Medicopter 117 a központnak. Kérem a bevetéssel kapcsolatos további információkat.-jelentkezett be Dori az adóvevőn keresztül, miközben napszemüvege mögül, arcán pedig egy egészen halovány mosollyal gyönyörködött a verőfényes tájban

-Központ a Medicopter 117-nek. Egy eszméletlen személy fekszik a karneváli forgatagban. Közvetlenül a benzinkút büféjénél. Rita és Martin Gruber, valamint Peter Berger már a helyszínen vannak.-érkezett a válasz, ezt követően a kapcsolat megszakadt, az út további része pedig hallgatással telt. Hála a gyorsaságnak, percekkel később már a szóban forgó étkezde felett köröztek. A landolásra alkalmas terepet Lili jelezte. Földet érést követően az orvosnő és a szanitéc a két zsákkal együtt szaladtak az ellátásra váróhoz. Thaler doktornőből majdhogynem kiszakadt a nevetés, hisz a szeretett férfi szoknyában, szőke parókában és balett cipőben fogadta őt. A két Gruber az érkezőket egy kedves mosollyal köszöntötte, ezután mindenki hozzálátott a feladatához. 

-A férfi infarktust kapott. Pár perce nyerte vissza az eszméletét.-magyarázta Martin, mire válaszul Thaler doktornő csak bólintott egyet 

-Mehet neki a branül és a Ringer.-szólalt meg Karin egy helyes mosoly kíséretében. Miközben a mentősök dolgoztak a hordágy is megérkezett. Dorothea családja jelmezbe öltözött tagjait egy alig látható fél mosollyal mérte fel, de jelen pillanatban a páciens élvezett elsőbbséget, emiatt okosabbnak látta nem zavarni a munkát. Gruber pilótanő távozott, az ellátás viszont folytatódott tovább. 

-Kell majd 1,5 mg Aspisol és a Nitro.-egészítette ki Rita. Nagyjából húsz perces küzdelmet követően az infarktust szenvedett férfi állapota a körülményekhez képest stabillá vált. A három orvos és a két szanitéc összhangban dolgozott együtt és ennek meg is lett az eredménye. A páciens hordágyra került, ezt követően betolták a kabinba. Hiába a szakmai komolyság, Thaler doktornő nevetve lépett közelebb a férjéhez.

-Ez a jelmez igazán vicces. Nagyon szexi vagy benne. De mintha a balett táncosok sokkal törékenyebb alkatúak volnának.-csókolta meg Karin a szeretett férfit, mire az büszkén elvigyorogta magát. Tekintve, hogy a beteg a hordágyon feküdt, illett volna komor arcot vágni a helyzethez, ám most hirtelen mindenki nagyon komolytalan lett. Dorothea és Peter a kezükkel takarták el a felfelé görbülő szájukat. Margarita is csak nehezen tartotta magát. 

-Apa, eddig szerettem balett előadásokra járni. De szerintem mostantól egy színdarabot sem bírnék nevetés nélkül végigülni.-szakadt ki Ritából a nevetés. A jó kedv ragadós volt, ugyanis Karin és Martin, valamint a csapat másik három tagja is nevetésben tört ki. Még a hordágyon fekvő is felnevetett, noha az pár perccel korábban még a halálán volt. 

 ***

Francesco Russo boldogan élte világát. A diplomáciai mentesség óta a férfi szabadon járt-kelt a városban, az emberek pedig teljesen elfelejtették a róla szóló híreket. Hiába Karin és Martin feljelentése, hiába Rita vádja, a média valóságos szentként tisztelte az olaszt. Az újságírók egy része szenvedő apafigurát faragott belőle, akit a saját lánya mocskolt be, a híradásokban pedig a Gruber család szerencsétlen áldozataként tetszelgett. Hiába a nyerő pozíció, France továbbra sem adta fel őrült ámokfutását. Az egykori nyomozó már nem Thaler doktornőért volt oda, hanem saját nevelt lánya után vágyakozott. A belvárosban épp farsangi forgatag zajlott, mikor a folyó mellett sétálgatva Russo nyomozó egy kislányra lett figyelmes. Az eszelős tekintetű fejében pedig fel is sejlett a megoldás. Feltűnés nélkül lépett közelebb a stégen játszóhoz, majd egy határozott mozdulatot követően belökte azt a hideg folyó vízébe. Mikor az olasz férfi egy járókelő közeledését észlelte, úgy tett, mintha ő is akkor ért volna a helyszínre. 

-Ez a kislány beesett a folyóba. Hívja a rendőröket és a mentőket.-kiáltotta el magát Francesco, ezt követően úgy vetette magát a habokba, akár egy hős

A Medicopter támaszpontján a szolgálatot az "A" csapat vette át. Jens és Peter az elmaradt jelentéseiket gépelték, Rita figyelmét viszont nem kerülhette el Karin szokottnál csendesebb viselkedése. Thaler doktornő szeméből áradt a szomorúság, Gruber doktornő pedig félbehagyva a papírmunkát, csatlakozott az orvosi szobában tartózkodó kolléganőjéhez. A szőke orvosnő hirtelen úgy tett, mintha minden rendben lett volna, ám a barna doktornő éles szemét nem verhette át. Margarita óvatos léptekkel közelített mostohaanyja felé, ezután helyet foglalt a nő melletti székben. 

-Mióta töltöd a szabad délutánokat a bázison? Gondok a paradicsomban?-foglalt helyet Rita az asztalnál. A kérdés hallatán az idősebbik doktornő hangosan felsóhajtott és csak nehezen találta a helyzethez illő szavakat. 

-Martin és én ettől jobban nem is szerethetnénk egymást. De a Gruber család megvetését már képtelen vagyok elviselni. Lizbeth és Hans sosem kedveltek. Mióta kiderült, hogy Martin és én nem is vagyunk házasok, úgy néznek rám, mint egy bigámistára.-válaszolta Karin elvékonyodott hangon

-Ez nagyon szomorú, hisz te és Martin olyan jól megvagytok. Reggel, a bevetésen is olyanok voltatok, mint a friss szerelmesek. Nem ismerem túl jól a nagyit és Hansot, azt viszont tudom, hogy ha Martin szeret valakit, akkor az elköteleződése teljes. Szerintem Martin nem az a típus, aki hagyja, hogy a családja befolyásolja. Melletted pedig bármikor kiállna.-próbálta Gruber doktornő azonnal vigasztalni "anyját", mosolyából pedig valósággal sugárzott a szeretet

-Én nem szeretném, hogy Martin miattam legyen rosszban a családjával. Akármi történik, Lizbeth és Hans mindig a vérrokonai lesznek. Én viszont egy idegen vagyok, akit még csak a feleségének sem nevezhet.-tette szóvá Thaler doktornő és a hangja olyan letargiáról tett tanúbizonyosságot, mint előtte még soha. A két nő beszélgetésének a diszpécser vetett véget. A központ egy rövid tájékoztatót adott az esetről, Margarita pedig egy puszival igyekezett váltótársát jobb kedvre hangolni. Percekkel később már a háromfős csapat minden tagja a helikopterben tartózkodott, a gép pedig elindult a kijelölt helyszín felé. 

-Medicopter 117 a központnak. Kérem a bevetéssel kapcsolatos további információkat.-vette fel a kapcsolatot Jens a diszpécserrel, ezt követően magára tette napszemüvegét 

-Központ a Medicopter 117-nek. Mondom a további információkat. Egy kislány bezuhant a folyóba. GPS Koordináták: 43,33 Észak és 33,22 Kelet. A rendőrség már a helyszínen van. A bevetést Paul Lindbergh és Benjamin von Liechtenberg vezetik. Vége.-zárta le a beszélgetést a központ. A kapcsolat megszakadt, az út további részében pedig mindenki néma csendben nézett maga elé. Hála a gyorsaságnak, percekkel később már a szóban forgó helyszín felett köröztek. Rita a magasból jól látta nevelőapját, aki hőstettét követően az újságírók gyűrűjében adott interjút. Margarita tekintete izzott, viszont jelen pillanatban az ifjú páciens élvezett elsőbbséget. Földet érést követően az orvosnő és a szanitéc a két zsákkal együtt szaladtak az ellátásra váróhoz. Gruber doktornő szinte azonnal hozzálátott a feladatához. 

-Mehet neki a branül és a Ringer. Továbbá 0,3 mg Lorazepam. A gépen majd becsavarjuk egy jó meleg takaróba.-jegyezte meg Rita, miközben szelíden rámosolygott a még mindig sokk alatt álló kislányra

-A kicsi teljesen átfagyott. Légzés és pulzus lassú. Oxigénszint 75 százalék.-szólalt meg Peter, mire az orvosnő csak bólintott egyet. Időközben a hordágy is megérkezett, Francesco pedig vigyorogva pózolt a fotósoknak. A végszó kimondását követően a fiatal páciens hordágyra került, majd betolták a kabinba. Margarita képtelen volt megállni nevelője pofátlanságát, ezért felszállás előtt még közelebb lépett a sajtósok hadához, majd egy rögtönzött beszéd keretén belül igyekezet a nézők jó szívére apellálni. 

-Tisztában vagyok vele, hogy önök közül sokan Francesco Russo pártját fogják. De ha csak egy embert sikerül megérintenem, már megérte. Nem vitatom, hogy a nevelőapám ma megmentett egy életet, előtte viszont több más életet oltott ki. Ártott a Gruber családnak, ártott Karin Thalernek, ártott, a mamámnak és ártott nekem. Ez az ember egy liliomtipró, aki képes volt a saját nevelt lányát molesztálni. És az az ember is ő volt, aki az anyámat megkéselte. Mindegy milyen régen volt, sosem feledem mit tett. Az igazságérzetem pedig nem engedi, hogy a bűnös büntetés nélkül ússza meg. Otthon, a tévé készülékek előtt bizonyára sok hasonló sorsú asszony és lány ül, akik csendben tűrik a pofonokat és a veréseket. Asszonyok és lányok, akiket senki nem ért meg, mert nem akarják őket megérteni. Anya is egyike volt ezen nőknek, aki sminkkel és ruhával fedte el a bántalmazás nyomait. Milyen jog az, ami mentességet ad a nőverő gyilkosoknak?-beszélt a kamerába Gruber doktornő felvont szemöldökkel és valahányszor a mellette állóra nézett, tekintete szinte parázslott. Franceso pedig szíve szerint mindjárt elájult volna. A kínos jelentet követően a riporter maga is furcsán méregette Russót, végül távozott. Kicsivel később Rita magára maradt és könnyezni kezdett, Paul pedig csendben lépett közelebb lakótársához. 

-Fájlalom, hogy sírni látom. Ön egy varázslatos Nő, acélos jellemmel megáldva. Teljesen magával ragadott, milyen bátran állt ki az elvei és az igazság mellett.-dicsérte meg Paul a nőt egy apró mosollyal, közben egy zsebkendővel törölte le annak könnybe lábadt szemét és most mintha még vonzóbbnak találta volna őt.

-Russo egy erőszaktevő gyilkos. Volt idő, mikor féltem tőle, de ez már a múlt. Az élet megtanított rá, hogy soha ne adjam fel.-jelentette ki Rita, de most már sokkal vidámabban, sőt az arcára újra kiült az a mesébe illő mosoly, amit a férfi úgy szeretett 

-Szerintem itt volna az ideje a tegeződésnek.-nyújtotta a kezét Lindbergh felügyelő, Gruber doktornő számára pedig nem lehetett kérdés a gesztust viszonozni. A bájos doktornő kedélyesen elnevette magát, a férfin viszont a gyönyörű nevetés hallatán egy jól eső borzongás lett úrrá és nem tagadhatta, mennyire odavolt a nőért. 

***

Ben és Paul a karneválozókat kizsebelő tolvajbanda nyomába eredt. A fiatalokból álló társaság épp megint egy családot vett célkeresztbe, mikor a két felügyelő felfigyelt a gyanúsan viselkedő alakokra. Szerencsére sikerült megelőzni, hogy újabb emberek essenek áldozatul, viszont a tolvajok sem adták könnyen magukat. Menekülés közben a négy fős banda egy parkolóból lopott kisbusszal kezdte meg őrült ámokfutását. Von Liechtenberg és Lindbergh nyomozók is kocsiba vágták magukat, ezt követően megkezdődött a jók és rosszak közötti macska-egér játék. Hajsza közben két bandatag lőtt sebeket szerzett, emiatt szükséges volt a mentők közbelépése is. 

-Lindbergh felügyelő a központnak. Üldözőbe vettünk egy fekete kisbuszt. Értesítsék a légimentőket is. Legalább ketten megsérültek.-vette a mikrofont magához Paul

A Medicopter "A" csapata épp az előző bevetésről tartott vissza a támaszpontra, mikor az újabb bevetés megérkezett. A diszpécser egy rövid tájékoztatót adott az esetről, eközben Jens irányt változtatott és a megadott helyszín felé kormányozta a gépet. 

-D-HECE a müncheni toronynak. Újabb mentési feladatunk van. Engedélyt kérek a zónájukban a mélyrepüléshez.-szólt bele a mikrofonba Köster pilóta

-Engedély megadva. Sikeres repülést. Vége.-zárta le a beszélgetést a diszpécser, végül a kapcsolat megszakadt az út további részében pedig mindenki néma csendben gyönyörködött a panorámában. A Nap verőfényesen sütött, az égen egy felhő sem volt, a magasból pedig impozáns kilátás nyílt a Chiemsee-re. A csapat az ilyen pillanatokban szerette igazán a munkáját és ez a béke mindenki lelkének nagyon jót tett. Nagyjából tíz perccel később a legénység már a szóban forgó autópályaszakasz felett körözött. A helikopter pont akkor ért a helyszínre, mikor Ben épp cselekvésre szánta el magát. A felügyelő kimászott a motorháztetőre, majd egy határozott ugrást követően a kisbusz tetején találta magát. Sajnos a négyfős bandával szemben nem lehetett sok esélye, a nyomozó pedig lőtt sebbel a mellkasán zuhant be a nyitott tetőablakon keresztül a kisbuszba és ezzel eljött a Medicopter ideje. 

-Peter, szükségem lesz rád. Leugrom a tetőre és ellátom Bent. Te ereszd le a kötelet és tereld el a buszban lévők figyelmét.-csúszott oldalra székével Gruber doktornő, ezt követően Berger szanitéccel együtt magukra vették a sárga hevedert, majd kiültek a gép szélére. Ebben a percben újabb lövés dördült el, mely ezúttal annak a bandatagnak a mellkasába fúródott, aki a sofőr szerepét töltötte be. A kötél megindult lefelé és a terveknek megfelelően sikerrel terelte el a még épségben lévő, negyedik tag figyelmét. Élve a lehetőséggel, Rita a tetőre ugrott és másodpercekkel később már ő is az utasok között találta magát. A tolvajbanda vezetőjének hatástalanítása is a fiatal doktornőre hárult. A nő a kezével két-két ülés támlájára nehezedett, így felhúzva magát a levegőbe, végül a kick-box során megedzett lábaival hirtelen orrba vágta az épp akkor szembe forduló gengsztert. A férfi fájdalmak között terült el, a busz pedig száguldott tovább. Margarita sorra látta el a sebesülteket, Paul és a többiek pedig feszülten várták a fejleményeket. 

-Paul vagyok. Rita jelentkezz! Helyzetjelentést kérek. Mi van Bennel?-szólt bele nyugtalanul a rádióba Lindbergh felügyelő

-Ben oldalát súrolta a golyó. Tettem rá kötést és adtam neki fájdalomcsillapítót. Van két halott gengszter és egy sebesült a vezetőülésben. A banda vezetőjének csak az orra tört el. Rátettem a Bennél lévő bilincset. Peternek viszont le kellene jönnie. Egyedül nem tudom megállítani a buszt.-hangzott a válasz, a szóban forgó szőke szanitéc pedig habozás nélkül ugrott be a tetőablakon keresztül a buszba. A helyzet akkor hágott a tetőfokára, mikor a távolban a karneválozó tömegre lettek figyelmesek. Peter erővel taposott a fékre, ám a kisbusz már nem mai darab volt. Rita ellátásban részesítette az egyik meglőtt tolvajt, de fél szemmel társát figyelte, akiről messziről lerítt a kétségbeesés. 

-Nem fog a fék.-kiáltotta el magát Peter, ám ahogy ezeket a szavakat kimondta, a tempó mintha lassult volna. A farsangi forgatag már csak pár méternyire volt tőlük, az út közepén pedig egy kisgyerek bukkant fel. A busz útja végül a kisfiútól pár centire ért véget és ezzel mindenki megkönnyebbülten sóhajtott fel. A mentőhelikopter földet ért, ezt követően Jens is csatlakozott a buszon lévő társasághoz. A kedélyek lassan lecsengtek, a háromfős csapat pedig elégedetten pacsizta le egymást. Időközben Paul is befutott, Ben pedig a sérülése és az orvosi utasítás ellenére is ragaszkodott a távozáshoz. 

-Pakoljuk ki Bent a klinikán, aztán jöjjünk vissza. A karnevál végéig még van két óra.-javasolta Jens, társai pedig helyeslően bólintottak

-Egy jó bulira a társaimmal mindig vevő vagyok.-szólalt meg Rita nevetve

-Nem megyek semmilyen kórházba. Minek várnánk a bulizással? Rita adjon nekem egy ragtapaszt, hátha elázna a kötés. Utána irány a parkett. Rita velem táncol, Jens és Peter pedig érjék be Paullal.-vágott közbe Ben röhögés közepette

-Ragtapaszt, mi? Hisz vérzik az oldalad és a mull-pólya máris átázott.-bokszolt bele játékosan társa karjába Paul, mire mindenki nevetésben tört ki, a doktornő pedig közelebb ment a sérült felügyelőhöz, hogy a rajta lévő kötést kicserélhesse

Az ellmaui rendelőben a mai egy nyugodt nap volt. Mivel alig jött egy-két beteg, ezért Martinnak arra is jutott ideje, hogy a közelmúlt történésein elgondolkodjon. Azt, hogy Karin az utóbbi napokban mennyire megváltozott, a férfi is érzékelte. Ám arról fogalma sem lehetett, hogy minden mögött Lizbeth és Hans álltak. A doktor egy hirtelen ötlettől vezérelve egy kicsivel hamarabb zárta be rendelőjét, hogy a szeretett Nővel egy kicsit kettesben tudjanak lenni. A Gruber birtokra érve viszont egy kellemetlen meglepetés fogadta őt, ugyanis Thaler doktornőnek nyoma sem volt, a szekrényéből eltűntek a ruhái, Samantha pedig egyedül játszott a szobájában. A kegyelemdöfés Martin számára az a levél volt, melyet az anyja adott át neki. Gruber doktor szeme könnybe lábadt, hiszen érezte, nagy baj történt. A neki címzett borítékkal a kezében vonult vissza a szobájába, hogy a levelet, mely tartalmát tekintve búcsúlevél volt, nyugodt körülmények között tudja átolvasni. 

-Drága Martinom, fogalmam sincs, hogy vágjak neki. Kettőnk közös utazása, mely életem legszebb élménye volt, véget ért. Az elmúlt napokban a családod mindent megtett annak érdekében, hogy ne legyen közös jövőnk. Talán te is érezted, hogy valami nem stimmelt velem. Sosem mondtam, mert nem szerettelek volna szembe állítani a családoddal, de Lizbeth és Hans folyton éreztették velem, hogy nem akarnak az oldaladon látni. El kell hagynom téged és Samyt, mert idő kell ahhoz, hogy te és én rendet tegyünk magunkban és mert a lányainknak egy nyugodt apára van szüksége. Az élet mellettem viszont bonyolult. Amióta az eszemet tudom, bajt hoztam azokra, akiket szerettem. Szeretlek, de nincs erőm a küzdelemhez. Már nem az az ember vagyok, akibe egykoron beleszerettél. Gyenge, üres és sebezhető lettem. Gyűlölöm magam érte, de el kell futnom a gondok elől. Ami a legjobban bánt, hogy magam elől nem szaladhatok el. Az apám és Cornelia halála, a történet Francescóval, Gregorral és Astorival, valamint Hanna lányom hiánya szép lassan elvették  minden életkedvemet. Ne haragudj rám, de a családodra sem. Új feleséget bármikor találhatsz magadnak, de anya és testvér csak egy van. Örökké szeretni foglak.-állt a levélben, Martinnak pedig kétszer is át kellett olvasnia a sorokat, hogy felfogja, ez nem csak egy álom volt. Az írás végére Gruber doktor könnyei teljesen eláztatták a papírt és a keserves sírást csak nehezen tudta abbahagyni. Néhány kilométerrel arrébb Karin hasonlóan érzett. Thaler doktornő mellkasa sajgott a bánattól és szenvedése az arcára volt írva. Ben számára pedig nem lehetett kérdés, hogy a nőt, aki hivatalosan még az ő felesége volt, befogadja az otthonába.