A Medicopter csapata felett sötét felhők gyülekeztek. Karinnak és Martinnak három napja nyoma veszett. A két orvost munkából hazafelé menet rabolta el egy farsangi jelmezbe bújt alak. Azt, hogy az emberrabló tettével akaratlanul, de megmentette túszai életét senki nem sejthette. Giordano ugyanis végzetes lépésre szánta el magát. Épp azon volt, hogy ellenségeitől örökre megszabaduljon, mikor valaki váratlanul meghiúsította a szépen kidolgozott terveit. A bázison Cornelia, Gabriele és Leonard már türelmetlenül várták a rendőrség telefonját. Február volt, ami egyben a farsangok ideje is. A belvárosban zajló mulatságot messzire el lehetett hallani. Max farsangi menüvel szerette volna társait felvidítani, de valahogy senkinek nem volt étvágya. A helyzetet tetézte, hogy Gruber pilótanő és Kollmann doktornő egymásnak feszültek, mivel tudat alatt azon versengtek, hogy ki aggódott jobban az eltűntek életéért. A várakozással töltött óráknak a diszpécser szerencsére gyorsan véget vetett.

-Központ a Medicopter bázisának. Landshutban baleset történt. Egy felújításra szoruló híd beszakadt egy munkás alatt. GPS Koordináták: 43,11 Észak és 24,29 Kelet.-szólt bele a már jól ismert hang a rádióba. Miután Cori átvette a bevetést, a háromfős társaság a helikopterhez szaladt. Mindenki elfoglalta szokott helyét, ezután Gruber pilótanő megkezdte a műszerek felkapcsolását. A kellő fordulatszám elérésekor Cornelia a karhoz nyúlt, a gép pedig a levegőbe emelkedett.

-D-HECE a müncheni toronynak. Keletről nyugati irányban szeretném átrepülni a zónájukat. Bevetésünk van Landshutban.-jelentkezett be a pilótanő a rádión keresztül. A beszélgetés végeztével Cori megszakította a vonalkapcsolatot, majd feltette napszemüvegét és azon keresztül csodálta a panorámát. Hála a gyors repülésnek, percekkel később már a szóban forgó híd felett köröztek. Gabriele kinyitotta az oldalsó ajtót, majd arrébb csúszott a székével, hogy Leonard is hátra tudjon menni. Mind a ketten felvették az övet, ezt követően kiültek a gép szélére. Kollmann doktornő kézbe vette a csörlő irányítóját, Feldmann szanitéc pedig felkapcsolta magát a kampó végére. A kötél megindult lefelé, de a széllökés miatt a lejutás csak nehezen ment. Gruber pilótanő azon volt, hogy sikerüljön egy helyben tartani a helikoptert.

-Leonard! Siess felhozni a sérültet. A szél miatt nem tudom sokáig tartani a kart. A közelben villanypóznák vannak, szóval légy óvatos. Nincs kedvem veled együtt felrobbanni.-csóválta a fejét Cornelia, mire Leo csak morgott egyet, Gabriele viszont alig tudta visszafojtani a nevetését. A szanitéc rutinos mozdulatokkal adta fel a hevedert a szerencsétlenül járt munkásra. Miután megadta a jelet, Gabi lenyomta a gombot, ezután a kötél megindult felfelé. Percekkel később már mind a kabinban ültek, Kollmann doktornő pedig hozzálátott feladatához.

-Van egy nyílt seb a fején. Megsérülhetett a gerince. Szükség lesz majd egy branülre és egy zacskó Ringerre. Továbbá kell majd Midazolam, Etomidat és a nyakgallér.-hangzott Gabriele utasítása. Leonard felettese kezébe adta a kért felszereléseket és percekkel később a beteg állapota is stabilabbá vált. A távolból már a kórházat is látni lehetett, Cori pedig megközelítette a leszállópályát. Leszállás után Kollmann doktornő átnyújtotta a kezelőlapot a fogadóorvos kezébe, ám ezúttal ő maga nem kísérte be betegét a vizsgálóba. Helyette leült a csúszótalpra, közben jelezte kolléganőjének, hogy eljött az ideje egy tisztázó beszélgetésnek. Kicsivel később Gruber pilótanő csatlakozott az unokanővéréhez.

-Flora gyakran beszél rólad. Nagy hatást gyakoroltál rá és szívesen megismételné a közös síelést. Gondolkodtam és úgy találom, Martinnak igaza volt. Florának tudnia kell az igazságot.-jegyezte meg Cornelia egy helyes mosoly kíséretében

-Be kell valljam kicsit féltékeny vagyok rád Nelli. Nem nehéz észrevenni, hogy te és Martin milyen jóban vagytok egymással.-vigyorgott Gabriele egy kicsit gonoszul, hiszen tisztában volt azzal, hogy unokatestvére mennyire utálta, ha valaki "Nellinek" nevezte

-Te és én sosem leszünk barátnők, de Flora kedvéért össze kell tartanunk. Bármilyen képtelenül is hangzik, ő a kettőnk lánya. Együtt fogjuk neki elmondani az igazat.-nyugtázta Cori egy erőtlen mosoly kíséretében

-Flora a két anyjával, Lili pedig a két apjával. El kell ismernünk, hogy a Gruber család meglehetősen furcsa család.-fűzte hozzá Gabi, végül mind a két lány elnevette magát

***

Karin és Martin a harmadik napot töltötték bezárva egy romos pajtában. Már mindenki a legrosszabbtól tartott, de azt senki nem tudhatta, hogy a két orvost egy egyszerű parasztember rabolta el, így kötelezvén a doktorokat arra, hogy operálják meg a súlyos égési sérülést szenvedett lányát. Mivel a kórházba nem vihették, Thaler doktornő és Gruber doktor megtagadták a műtét házban való elvégzését. Bízva abban, hogy nyomás hatására majd meggondolják magukat, a gazda továbbra is fogságban tartotta túszait. Noha szorult helyzetben voltak, a házaspár az elmúlt napokban alig szólt egymáshoz, hiszen az emberrablást megelőzően összekaptak egymással. Egy ponton túl viszont úgy érezték, ideje volt tiszta vizet önteni a pohárba. Az orvosnő fel és alá járkált a helységben, a férfi pedig a padlón ült. Egy váratlan pillanatban végül a két fél szinte egyszerre szólalt meg. Udvariassági alapon a beszéd jogát Martin átadta a feleségének.

-Giordano nehéz helyzetbe hozott minket a hamisított aláírásával. Most kénytelenek vagyunk visszafizetni Hansnak azt a pénzt, amit nem is kaptunk meg. Ostoba helyzet, de csak miattam nem adhatod el a rendelődet.-fakadt mosolyra Karin

-De az sem a legjobb ötlet, hogy hitelt vegyünk fel. Életünk végéig fizethetünk majd a banknak.-kelt fel a sarokból Martin, közben tett néhány lépést a nő felé

-Az öcséd akár egy hisztis kisgyerek. A birtok és a gazdaság mindennél és mindenkinél fontosabbak a számára. Hans miatt igazán nem éri meg vitatkozni. Próbáljunk meg egy olyan megoldást találni, amivel mind a ketten elégedettek leszünk. Ha az egyikünk akarata győzne, azzal valójában mind a ketten veszítenénk.-állapította meg Thaler doktornő, majd szorosan a férjéhez bújt

-Mert ha egyikünk boldogtalan, akkor a másik is boldogtalan lesz.-helyeselt Gruber doktor, ezt követően egy szerelmes pillantást vetett az ő okos kis feleségére

-Mintha mindenki ellenünk volna. Valahogy semmi nem akar összejönni. Ez a gond is csak miattam alakult ki. Már nem is tudom mikor nevettünk utoljára. Soha nem gondolkodtál azon, hogy egy kevésbé problémás nő mellett boldogabb lehetne az életed?-kérdezte Karin alig hallhatóan, miközben fejét a férje mellkasának támasztotta. A kérdés érezhetően váratlanul érintette a férfit és ezt jelezte az is, hogy az előbbiek hallatára a doktor szíve hevesebben kezdett el dobogni. Szemébe könnyek szöktek és olyan riadtan nézett maga elé, mint amikor az ember hirtelen ráeszmél arra, hogy egy számára fontos személyt a sors bármelyik pillanatban elvehet tőle. Mivel meg sem fordult a fejében, hogy elhagyja az ő Karinját, a helyzethez illő szavakat is csak nehezen találta. 

-A nagymamám mindig azt mondta, hogy nem az a jó társ, aki veled van, mikor minden jól megy. Hanem az, aki melletted marad, mikor semmi sincs rendben. Szépséges Karinom, hogy is gondolhatod, hogy el akarlak hagyni téged?-válaszolt kérdéssel a kérdésre Gruber doktor és a hangja jól tükrözte, hogy már annak a gondolatát is csak nehezen viselte, hogy élete további részét a szeretett nő nélkül kelljen eltöltenie. Miközben férj és feleség a rabságot amolyan párterápia-félének próbálták felfogni, az ajtó hirtelen kiszakadt a helyéről, végül a tanya tulajdonosa jelent meg a pajtában. 

-Mivel sehogy sem tudom magukat rábírni arra, hogy operálják meg a lányomat, kénytelen vagyok megbüntetni önöket.-mondta fenyegetve a gazda. Martin ösztönösen a neje elé állt, ám mielőtt bármit is mondhattak volna, egy kloroformos zsebkendőt tartottak a szájuk elé, végül mind a ketten ájultan rogytak a földre. Az igazi sokk nem sokkal azután következett, hogy az elraboltak magukhoz tértek. Ismét bezárva voltak, ám ezúttal egy hűtőkamrában. A kijelző szerint a hőmérséklet nulla fok körül volt, de a hőfok fokozatosan csökkent. A két fél ösztönösen kiabálni kezdett, ám a nagy hidegtől minden erő kiment belőlük. Dideregni kezdtek, ezért fázósan összehúzták magukon a kabátjukat, majd szorosan összesimultak ezzel melegítve magukat és a másikat is. 

-Olyan hideg van itt, hogy most hirtelen hiányozni kezdett a costa ricai életünk. Hiányzik a meleg, a pálmafák és a tengerparton töltött szerelmes esték.-motyogta Karin remegve, majd hirtelen könnyekben tört ki. Bátorításképpen Martin kedvesen megsimogatta felesége arcát, közben igyekezett leplezni saját félelmét. Azt, hogy a felmentősereg már úton volt, nem tudhatták. Miközben a gazda átvitte őket a hűtőházba, egy rendőr a fantomkép alapján felismerte a túszejtőt. A járőr habozás nélkül értesítette feletteseit, akik pedig a mentőközpont számát tárcsázták.

Ezzel egy időben a Medicopter támaszpontján Cornelia, Gabriele és Leonard indulásra készen várakoztak. Ez számukra is a harmadik várakozással eltöltött nap volt, emiatt mindenki a kelleténél idegesebb volt. Cori szinte összerezzent, mikor végre megcsörrent a telefon. Habozás nélkül pattant fel, majd egy rövid beszélgetést követően a háromfős társaság minden tagja a helikopterhez futott. A műszerek sorra kapcsolódtak fel, a rotorok pedig forogtak. Gruber pilótanő csak az alkalmas pillanatra várt, végül a magasba emelte a gépet.

-Medicopter 117 a központnak. Jó napot. Váratlan mentőbevetésünk van a Müllneralm közelében. Részt kell vennünk a rendőrség egyik túszmentő akciójában.-ismertette Cornelia a helyzetet

-Értettem Medicopter 117. Sikeres bevetést. Vége.-zárta le a beszélgetést a diszpécser

***

Hála a rendőrség gyorsaságának az emberrablót sikerült hamar kézre keríteni. Az, hogy a férfi a birtok melyik részén rejtette el túszait, nem volt egyértelmű, de a segítség a Medicopter csapatának személyében már úton volt. A bevetés helyszínére vezető út feszülten telt, Gabi pedig türelmetlenül kopogtatott az oldalsó ajtó ablakán. Az aggódással teli perceket egy férfi hangja szakította meg a rádión keresztül.

-Rendőrség a Medicopter 117-nek. A Meyer tanyán vagyunk. Az elrabolt orvosoknak egyenlőre nyoma sincs. A fogva tartót és családját előállítottuk. A tanya átkutatása az önök feladata.-hangzott a parancs. Cori nyugtázta a kapott információkat, majd gyorsított a tempón és percekkel később már a birtok területén landoltak. Földet érést követően Gabriele és Leonard a két zsákkal együtt szaladtak a ház irányába, Cornelia figyelmét viszont nem kerülte el a kilométerekkel arrébb, magányosan álló hűtőkamra. Pillanatokkal később már annak ajtaját feszegette és a kis ablakon keresztül arról is megbizonyosodhatott, hogy odabent csakugyan megtalálhatta elrabolt szeretteit. Sajnos a Gruber lány egyedül nem boldogult az ajtó kinyitásával. A rádiója után kapott, majd habozás nélkül adta társai tudtára Karin és Martin tartózkodási helyét. Gabi és Leo percek alatt termettek mellette és újabb két perc elteltével az ajtó végre kinyílt. Odabent a hőmérséklet már mínusz öt fok alatt volt, Thaler doktornő és Gruber doktor pedig elterülve feküdtek a padlón.

-Branült szúrunk nekik, utána mehet a Ringer. Kell majd a takaró is.-mondta Gabriele és azon volt, hogy sikerüljön megőriznie hidegvérét. Az orvosnő és a szanitéc Martint, a pilótanő pedig Karint segítette ki az udvarra.

-A vérnyomása továbbra is 80 per 70. Pulzus 50. Fokozatosan csökken. A hőmérséklete 29 fok.-olvasta le Leonard az értékeket, Gabriele pedig aggódva vette tudomásul a hallottakat. Hála a jó melegnek Thaler doktornő percek alatt visszanyerte eszméletét, Cori segítségével pedig sikerült talpra is állnia. Gruber doktor viszont továbbra is eszméletlen volt. Amint visszanyerte az eszméletét, Karin első dolga volt, hogy a férje állapota után érdeklődjön. Mivel most csak zavarta volna az ellátás sikerét, Cori végül kedvesen visszatartotta kolléganőjét. A hangulat akkor hágott a tetőfokára, mikor az EKG kijelzője null vonalat mutatott. Mintha mindenki megfagyott volna, Karin pedig Cornelia vállára hajtotta a fejét. Sajnos a defi is előkerült, ám az első és a második kiütés nem vezetett eredményre.

-Még egy kísérlet. Ha most sem sikerül, le fog állni a szíve.-törtek fel Gabriele könnyei, ezután átvette a tappancsot. Cori szorosan magához ölelte a mellette álló Karint és mind a ketten halk sírásba kezdtek. Annak ellenére, hogy a harmadik kiütés sem hozta meg a várva-várt eredményt, Kollmann doktornő képtelen volt feladni a küzdelmet testvére életéért.

Két nappal később az elraboltak állapota sokat javult, így a kezelőorvosaik nyugodt szívvel engedhették őket haza. Karin és Martin nem kerülhettek ugyanabba a szobába, hiába voltak házasok. A pakolással elsőként Thaler doktornő készült el. Férje a földszinten feküdt, emiatt neki az előtérben kellett várakoznia. A két orvos szerelmesen összemosolygott, mikor megpillantották egymást, ezt követően a kijárat felé vették az irányt. A parkolóban azonban egy kellemetlen meglepetés fogadta a házaspárt. Giordano és az ügyvédje várták őket. Astori felügyelő habozás nélkül lépett közelebb ellenségeihez, ám öreg barátja a karjánál fogva rántotta vissza őt. 

-Gondold meg jól a feljelentés dolgot. A baleset ügyét már megtárgyalták az amerikaiak. Nagyon valószínű, hogy el fogod veszíteni a pert. Neked kell majd állnod a perköltséget és a sérelemdíjat is. Tényleg hülyét akarsz csinálni magadból?-szegezte a kérdést védencének az ügyvéd, ám az olasz felügyelő meg sem hallotta barátja szavait. Ellökte magától a védőjét, ezt  követően szó szerint az ellenségeire vetette magát. 

-Tudomásomra jutott egy baleset, melyet maga okozott Gruber doktor. A legszebb az egészben, hogy azóta az eset óta remeg a keze, de továbbra is praktizál. Hivatalból kell eljárást indítani ön ellen.-mondta az olasz önelégülten, hiszen jelen pillanatban ő volt erőfölényben. Martin, ha akarta volna se tudta volna leplezni meglepettségét. Tanácstalanul nézett a mellette álló Karinra és csak nehezen tudott megszólalni.

-Tizenöt éve történt az ügy. Már nem operálok és a klinikán is csak tanácsadóként dolgozom. Az elmúlt években egy beteg sem tett panaszt a munkámra. Az ügyet pedig a baleset után a New York-i bíróság már megtárgyalta. Nem vagyok jogász, de tudtommal nem szokás egy lezárt ügyet másodjára is megvitatni.-válaszolta Gruber doktor felkavartan, miközben tudatosult benne, hogy ami történt, az tényleg a valóság volt. Astori felügyelő már majdnem azon volt, hogy valami meggondolatlant mondjon, mikor az ügyvédje oldalba bökte.

-Feljelentést tettünk ön ellen Gruber doktor. A vád gondatlan veszélyeztetés, életveszély okozás, esetleg gyilkossági kísérlet, testi sértés. Az orvosi diplomája a tét.-köszörülte meg Guido a torkát, hiszen tisztában volt azzal, hogy ügyfele bosszúja mennyire értelmetlen volt. Ricci ügyvéd együttérzően pillantott a két orvosra, végül karon ragadta barátját és sietősen távoztak. Martin egy ideig még zavartan nézett maga elé, hiszen számára a munkája nem kötelesség, hanem hivatás volt. A férfi szeméből olyan erős kétségbeesés sugárzott, hogy felesége szíve egészen belefájdult. A hallgatással töltött perceket Karin törte meg.

-Minden rendben lesz. Együtt ezt is megoldjuk.-mondta Thaler doktornő suttogva, közben gyengéden magához szorította imádott férjét