Cornelia Gruber kocsija autóversenyzőket megszégyenítő módon szántotta az aszfaltot. A nő jelentős késésben volt új munkahelyéről, ezért mit sem törődve a közúti szabályokkal, tövig nyomta a gázt. Cori, ahogy a hozzá legközelebb álló személyek nevezték, volt a Clara Bergmeister helyébe lépő új pilótanő. A csinos pilóta nem csak névrokonságban állt az ellmaui Gruberekkel, hanem egy volt közölük. Viszonya a családjával hosszú évekkel romlott meg. Az egyedüli, akivel néha-néha felhívták egymást, az Martin volt. Ám most eljött a békülés ideje. Gruber pilótanő egyenesen New York-ból érkezett és nem jött egyedül. Vele utazott három gyermeke és férje is. Épp úton volt a Medicopter bázisára, mikor a főutcára érve felfordulásra lett figyelmes. A belvárosban karneváli felvonulást tartottak, mikor valaki váratlanul az eszméletét vesztette. A tömegben kitört a riadalom és mindenki közelről akarta látni az ájult személyt. Leparkolt, ezt követően elhagyta a járművet, majd követve az emberek sokaságát, az ellátásra váró férfihoz futott. Miközben felmérte a beteg általános állapotát, leintett egy fiatal nőt. 

-Szerintem infarktust kapott. A légi mentőknél dolgozom. Értesítse a történtekről a Medicopter központját és mondja meg nekik, hogy a Traunseinban lévő egységet küldjék. A nevem Cornelia Gruber.-mondta és a hangja egyszerre volt nyugodt, valamint erőteljes. A véletlenszerűen kiválasztott jelmezes kérdezés nélkül tett eleget a kapott parancsnak.

Ezzel egy időben a Medicopter támaszpontján Karin, Jens és Leonard voltak szolgálatban. A háromfős társaságról lerítt, hogy Clara távozása miatt mennyire maguk alatt voltak. Max egy frissítő teával és lekváros fánkkal kedveskedett társai számára, de még a figyelmes gesztus ellenére sem lett jobb a hangulat. Szerencsére a diszpécser hangja gyorsan véget vetett a kriptahangulatnak. A központ egy rövid tájékoztatót adott az esetről, ezalatt a csapat minden tagja a helikopterhez futott. Mindenki elfoglalta szokott helyét, ezt követően Köster pilóta megkezdte a műszerek felkapcsolását. A gép a kellő fordulatszám elérése után a levegőbe emelkedett. 

-Medicopter 117 a központnak. Kérem a bevetéssel kapcsolatos további információkat.-jelentkezett be Jens a rádión keresztül

-Központ a Medicopter 117-nek. Egy középkorú férfi keringése összeomlott a müncheni karneválon. Valószínűleg infarktust kapott. A bevetés helyszínén már jelen van az új munkatársuk, Cornelia Gruber is.-érkezett a válasz. A beszélgetés végeztével a pilóta bontotta a vonalat, majd feltette napszemüvegét és azon keresztül gyönyörködött a tájban. Az előbb kapott információk közül Jensben és Leonardban csak az tudatosult, hogy hamarosan megismerhetik Clara utódját. Azt egyedül csak Karin tudta, hogy Cornelia személyében Gabriele, Martin és Hans unokatestvérét tisztelhették. Hála a gyors repülésnek, percekkel később már a bevetés helyszínén landoltak. Földet érést követően Thaler doktornő és Feldmann szanitéc a két zsákkal együtt szaladtak a pácienshez. Cori gyorsan leolvasta a névtáblákat, így már tudta, hogy a csapat orvosnője valamilyen szinten a családjához tartozott. A két lány ösztönösen egymásra mosolygott, ezt követően a mentősök hozzáláttak a munkájukhoz. 

-Leo! Kell majd egy ampulla Beloc és a Nitro spray. Valóban infarktussal állunk szemben.-jegyezte meg Thaler doktornő, miközben egy elismerő pillantást vetett új kolléganőjére. Mialatt a csapat ellátásban részesítette az ájult férfit, Jens átverekedte magát a tömegen, majd a hordágyat közvetlenül a beteg mellé tette. Gruber pilótanő és Köster pilóta gyorsan bemutatkoztak egymásnak, végül mind a ketten néma csendben figyelték tovább az orvosok küzdelmét. 

-A vérnyomása továbbra is 180 per 100.-olvasta le Leo az értékeket, Karin pedig egy bólintással nyugtázta a hallottakat. Eközben Jens fél szemmel társait, fél szemmel Corit nézte. Köster pilóta megvillantotta legkedvesebb mosolyát, Cornelia viszont láthatóan nem volt vevő a flörtre. Sőt kifejezetten barátságtalan képet vágott.

-A beteg értékei normalizálódtak. Indulás a kórházba.-jelentette ki Karin. A végszó elhangzását követően a páciens hordágyra került, ezt követően betolták a helikopterbe. Thaler doktornő kérésére végül Gruber pilótanő is a csapattal tartott. A rotorok már forogtak, Jens pedig került mindenféle szemkontaktust újdonsült váltótársával, hiszen már így is alaposan felsült előtte. Miután a fordulatszám a maximumon pörgött, Köster pilóta a karhoz nyúlt, a gép pedig a levegőbe emelkedett. A szokásos jelentéstétel után a beszéd joga a szanitécet illette. 

-Medicopter 117 a központnak. Bejelentést kérünk a RoMed-be. Férfi páciens. Infarktus után állapota stabil. Intubálva és lélegeztetve.-tolmácsolta Leonard felettese szavait

***

Gabriele és Martin a rendelő előtti padra ültek ki. Gruber doktornak ma szokatlanul sok beteget kellett ellátnia, ezért a férfi örömmel tartott egy kis pihenőt. Linn nővér hozott egy bögre teát főnökének és a látogatónak, ezt követően magukra hagyta őket. A két orvos arca gondterheltségről árulkodott, ezért hosszú percekig egymáshoz sem szóltak. A hallgatást az idősebb testvér törte meg.

-Hanna külföldön tanul, Samy pedig óvodába jár, Karinnak és nekem viszont így is alig jut időnk egymásra. Végül letettünk arról a szándékunkról, hogy egy új rendelőt nyissunk. Akad dolgunk bőven és már az idejét sem tudom mikor töltöttünk együtt két romantikus napot.-morfondírozott Martin, miközben ujjaival a bögre szélét simította végig. Gabriele nem reagált semmit bátyja szavaira, ellenben leszegett fejjel nézett maga elé. Általában Gruber doktor elsőként tette szóvá, ha húgának valami baja volt, ám most nagyon jól jött Kollmann doktornő nemtörődöm viselkedése. A férfi keze ugyanis ismét remegni kezdett. Ha egészen őszinte akart lenni, a doktor számára a betegsége nem volt új keletű. Évekkel ezelőtt azért kellett a New York-i sebész állását hátrahagynia, mert egy alkalommal a keze egy műtét közben begörcsölt. Az okokról még családjának sem beszélt, az egyedüli, akit a történtekbe beavatott, az Karin volt. Gondolataiból végül a vele szemben ülő szakította ki. Gabi csak nehezen szedte rá magát egy váratlan vallomásra.

-Hét évvel ezelőtt nagy ostobaságot követtem el. Robert és én akkoriban már válni készültünk, én pedig rájöttem, hogy gyereket várok. Nem akartam azt a babát, mert Robertre emlékeztetett. Fél évre elköltöztem a birtokról, így te és a többiek mit sem sejthettetek a terhességemről. A lányom születése után egy közeli ismerősömre bíztam a nevelését.-magyarázta Gabriele sírás közeli hangon. A hallottak olyan hatást gyakoroltak Martinra, mintha hideg vízzel öntötték volna nyakon, emiatt első döbbenetében a szája is tátva maradt. Mikor végre sikerült megemésztenie a hallottakat, egy kedves mosoly jelent meg az arcán. 

-Ezért szerettél volna egy újabb gyereket. Pótolni szeretted volna az unokahúgom hiánya miatti űrt.-állapította meg Gruber doktor, mire a vele szemben ülő helyeslőn bólintott. Az igazság az volt, hogy Kollmann doktornő a bátyja reakciójától félt a legjobban. Mivel a férfi láthatóan nem tett szemrehányást húgának, Gabi örömében sírva fakadt. Martin nem tudta mire vélni testvére pityergését, ezért átült mellé a padra, letörölte a könnyáztatta szempárt, majd bátorítóan magához ölelte a nőt.

-Hónapokon át nyaggattam a férjemet egy közös gyerek miatt. Joggal mondatja majd azt, hogy egy nő, aki megtagadta a saját lányát, ne akarjon újabb gyereket. Nem tudom, Jens hogy fogadja majd a hírt. De azt tudom, hogy szeretlek és jó, hogy itt vagy mellettem.-súgta Gabriele elhaló hangon

-Én is nagyon szeretlek téged hugicám.-válaszolta Gruber doktor, közben próbálta elrejteni a könnyeit

Giordano a sikertelen gyilkossági kísérletet a sors jelének tekintette. A férfi az ügyvédje tanácsára végül letett eredeti tervéről és már csak bosszúval akarta büntetni Karint. Astori felügyelő napok óta az orvosnő sarkában volt és a legabszurdabb helyekről figyelte kiszemeltjét. A nő épp a bevásárlóközpontból jött kifelé, mikor váratlanul megcsörrent a telefonja. A hívó fél Martin volt. A bokorban bujkáló olasz annak reményében, hogy hasznos információk birtokába juthat, kíváncsian hallgatta végig férj és feleség beszélgetését. Thaler doktornő arcára egy sugárzó mosoly ült ki, mikor a kijelzőn meglátta a szeretett férfi nevét. Miután földre tette a kezében lévő szatyrokat, fogadta a hívást. 

-Mióta visszatértünk San Joséból, nem volt annyi időnk egymásra. Ha ennyire ragaszkodsz az Achensee melletti kunyhóhoz angyalom, akkor megveszem neked. Nem vagyok milliomos, de a te mosolyod felér a világ összes kincsével. Talán ott majd sikerül pár lopott órára elvonulnunk a világ elől.-szólt bele Gruber doktor a telefonba és ez a bársonyos hang Karin idegeinek egy zaklatott nap után mindig nagyon jót tett. A beszélgetés majdnem tíz percen át zajlott, emiatt a bokrokban gubbasztó Giordano alig győzte kivárni a társalgás végét. Miután férj és feleség alaposan átbeszélték közös terveiket, a nő bontotta a vonalat, majd elindult a kocsija irányába. Arra nem is számított, hogy egy váratlan pillanatban egy idegen fog majd előugrani a bokor mögül. Az olasz gyanakvó pillantással nézett végig a vele szemben állón. Végül annak jeleként, hogy nem ártó szándékkal érkezett, átnyújtotta a névjegykártyáját. 

-Az én nevem Giordano Astori. Rendőrfelügyelő vagyok és nem akarom bántani magát. Pár kérdést szeretnék feltenni Monica Astorival kapcsolatban. Monica a húgom volt, de sajnos gyilkosság áldozata lett. Napok óta próbálok magával beszélni, de mindig sikerült meglógnia előlem.-kezdett bele Giordano a beszédbe, de a hangja egész végig komor maradt. Karin kezdeti fagyossága végül feloldódott, mivel a férfi nevét valahonnan ismerősnek találta. 

-Ismertem egy Monica Astorit. Az apám titkárnője volt. Szép, csinos, fiatal és naiv lány volt. Az apám gyakran udvarolt neki. Mint minden idős férfi, az apám is rajong a fiatal lányokért.-nevetett fel Thaler doktornő. A szívből jövő nevetés kimondhatatlanul zavarta Giordanót, ezért annak arca eltorzult.

-Ha eddig kétségeim lettek volna, most már biztos, hogy maga is benne van. Védi a családját és a jó hírét. De persze, hogyan is várhatnám el egy olyantól a becsületességet, aki egy tóparti kunyhót vesz magának a gazdagok negyedében. Monica bezzeg egy romos kórházban vérzett el.-kelt ki magából Astori. Mivel a férfi abból indult ki, hogy a bájos orvosnő tisztában volt az igazsággal, a kérdéseire azonnali választ várt. Thaler doktornő viszont felvont szemöldökkel figyelte az idegent és láthatóan nem tudta mire vélni a kifakadást.

-Sok marhaságot hordott össze, de egy dologban igaza volt. Ha ellenségekről van szó, oroszlánként védem a családom.-mondta Karin, mikor végre meg tudott szólalni, közben végig  jeges tekintettel nézte Giordanót. A nő szavai felértek egy végszóval, ezért a nyomozó félbe hagyta a beszélgetést. Köszönés nélkül távozott, Thaler doktornő arcán pedig a csodálkozás jelei tükröződtek. Miután összeszedte magát, a telefon után nyúlt és a férjét is beavatta a különös találkozás részleteibe.

***

Másnap reggel sor került Clara búcsújára is. Bergmeister pilótanő betegségét gyógyszerekkel egy ideig még jól kordában lehetett tartani, de már csak idő kérdése volt, hogy mikor szorult ápolásra. Miután társai elköszöntek tőle, Cornelia hivatalosan is átvette elődje helyét. A mai szolgálatot a "B" csapat vitte. Cori, Karin és Leonard a társalgó körasztalát ülték körbe. Míg Feldmann szanitéc az elmaradt jelentéseit pótolta, addig Gruber pilótanő és Thaler doktornő egy csésze forró teával vonultak be a konyhába. Az orvosnő szerette volna jobban megismerni férje unokahúgát, akiről Martin már olyan sok jót mesélt. 

-Martin szerint ti ketten nagyon hasonlítotok egymásra. Ti voltatok a család fekete bárányai, akik nem a gazdaságban képzelték el a jövőt. Egymástól függetlenül, de mind a ketten New York-ig menekültetek a szüleitek haragja elől.-kortyolt bele Karin a teába

-A viszonyom a Gruberekkel meglehetősen bonyolult. Az apám, Ludwig egy bárt vezet Bécsben. Van két húgom, Lori és Dori. Egy ideje már nem tartom a kapcsolatot velük. Lizbeth és Hans gyűlölnek, Gabrielével már azelőtt ismertük egymást, hogy kiderült, ő is egy Gruber. Martinnal elvétve hívjuk egymást. Nem sokkal azután, hogy a városba jöttem, Martin és én véletlenül futottunk össze. Megakadályoztam, hogy az unokatesómat két motoros kirabolja. Szerencsére neki nem esett baja és a nála lévő pénz is egyben került meg.-számolt be Cori a történtekről, Karin pedig úgy csinált, mintha meg sem hallotta volna Martin kirablásának részleteit. A nagy hallgatás azt sugallta Corneliának, hogy unokatestvérének súlyos anyagi gondjai lehettek, ezért a pilótanő arcára egy zavart mosoly ült ki. Mielőtt bármit is kérdezhetett volna, a nap első bevetése is megérkezett. 

-Központ a Medicopter 117 bázisának. Egy nő szülés előtt áll. A bevetés helyszíne a Wilder Kaiser, Ellmauban. A landolás feltételeit már biztosították.-ismertette a részleteket a központ. Leonard átvette a bevetést, ezt követően a háromfős társaság a helikopterhez futott. Mindenki elfoglalta szokott helyét, ezután Cori megkezdte a műszerek felkapcsolását. A kellő fordulatszám elérését követően a gép a kar segítségével a magasba emelkedett. 

-D-HECE a salzburg toronynak. Alacsonyan repülök a zónájukban. Bevetésünk van Ellmauban.-vette fel a kapcsolatot a pilótanő a toronnyal. A beszélgetés végeztével Cornelia bontotta a vonalat, majd feltette napszemüvegét és azon át csodálta a tájat. Nagyjából negyed órával később már a szóban forgó vendéglő előtt landoltak. Földet érést követően Karin és Leo a két zsákkal együtt szaladtak a terhes nőhöz. A szülés bármikor beindulhatott, ezért nem volt vesztegetni való idő. Thaler doktornő szinte azonnal hozzálátott feladatához. 

-Nem fogja kibírni a kórházig. A gépen kell beindítani a szülést.-jelentette ki Karin. Miközben a mentősök tették a dolgukat, a hordágy is megérkezett. Cori egy hatalmas vigyorral nézett végig a falu főterén és magában megállapította, hogy Ellmauban mintha megállt volna az élet. Az, hogy a családja miként fog majd reagálni a visszatérésére, még kérdéses volt, de jelen pillanatban a várandós nő élvezett elsőbbséget. Miután a doktornő úgy találta, hogy a páciens szállítható állapotba került, hordágyra emelték őt, majd betolták a kabinba. Percekkel később már a levegőben voltak és elindultak a legközelebbi klinika irányába. A jelentés megtétele után Cornelia a beszéd jogát átadta Leonard számára.

-Medicopter 117 a központnak. Bejelentést kérünk a Halli Kórházba. Női páciens, kilenc hónapos terhességgel. Valószínűleg a gépen kell megindítani a szülést.-tolmácsolta felettese kérését Feldmann szanitéc. Ahogy ezeket a szavakat kimondta, a beteg fájdalmában felüvöltött és ezzel megindult a szülés. Karin sorra adta be az ellátáshoz szükséges gyógyszereket, közben alig győzte megnyugtatni a leendő anyukát. Húsz perccel később a fedélzeten utazók száma egy fővel bővült. Anya és lánya látványa mosolyt csalt az amúgy komor Cornelia arcára is. 

-Az anyám engem is egy helikopteren szült meg. Lehet, hogy a kicsiből egy napon pilóta lesz majd. Én azt az elvet vallom,  hogy bizonyos szakmákba több nő kellene.-vigyorodott el Cori, ezt követően megközelítette a kórház leszállópályáját 

Karin és Martin távol a világ zajától, egy tóparti kunyhóba vonultak vissza. Odahaza, a Gruber birtokon sok volt a gond és a veszekedés, emiatt kellett nekik egy nyugodt hely, ahol csak ők ketten léteztek. A szerelmes éjszakát követően elsőként Gruber doktor ébredt és alig győzött betelni alvó kedvesével. Gyengéd mosollyal figyelte szerelmét, közben egy csókot nyomott a nő homlokára. A nyugodt perceknek azonban egy halk kopogtatás vetett véget. A férfi gyorsan magára kapta a ruháját, ezt követően ajtót nyitott a váratlan látogatónak, aki történetesen Giordano volt. Astori nyomozó egy lekezelő mosolyt eresztett meg a szemben álló felé és eltökélt szándéka volt, hogy Karin és Martin kapcsolatába éket verjen. Mielőtt az orvos bármit is mondhatott volna, az olasz megelőzte. 

-Mondja meg a nejének, hogy Monica és a gyereke halálért valakinek felelnie kell. Egy bűntény sem maradhat bűnös nélkül. Kérdezze Monica Astoriról és az apja Werner Thaler szerelmi viszonyáról. Kíváncsi vagyok, milyen magyarázatot fog adni magának.-dünnyögte Giordano az orra alatt és ahogy jobban szemügyre vette Martint, mintha érezte volna, hogy férj és feleség között túl szoros volt a kötelék, ezért valami mást kellett kitalálnia. Astori felügyelő végül köszönés nélkül távozott. Gruber doktor értetlensége messziről lerítt, ám ebben a percben a szobából Karin lépett elő. Thaler doktornő pedig úgy érezte, tartozott egy vallomással.  Letelepedett a kandalló elé, ezután a helyzethez illő szavakat kezdte el keresni. 

-Monica Astori az apám szeretője volt. Akkoriban te és én külföldön laktunk, de apa gyakran felhívott és rendszerint elmesélte a legújabb szerelmi kalandját. Mindig azt mondta, hogy Monica mellett szinte megfiatalodott. A baj akkor történt, mikor a lány terhes lett.-mondta Karin egykedvűen

-Az olasz azt mondta, hogy Monica és a gyereke haláláért is felelni kell valakinek. Én nem olyannak ismerem az apádat, aki megölné a saját gyerekét.-guggolt le Martin a szerelme mellé, miközben gondosan betakarta feleségét, aki egy szál hálóköntösben ült a szőnyegen

-Astori húgát egy városszéli kórházba szállították be. Az apám egyik ismerőse egy közkórházban dolgozik.-jegyezte meg Thaler doktornő rövid tűnődés után. Az eszmefuttatást egy hatásszünet követte. A két fél egymásra nézett és noha egyikük sem mondta ki, de végül mind a kettejüknek ugyanaz jutott az eszébe. 

-Monica gyereke a testvéred volt.-kapott a fejéhez Gruber doktor. Karin hangosan felsóhajtott és a tény, hogy a baba halála talán az apja bűne volt hatalmas sokként érte. Martin a karjaiba vette kedvesét és bár tudta, ez lehetetlen, de szerette volna a nőt a világ összes csalódásától megvédeni. Férj és feleség még hosszú percekig ült összeölelkezve a lobogó kandalló előtt, miközben a Gruber birtokon tartott családi reggeli teljesen kiment a fejükből.