DAY 11
Something you always think "What if..." about / "Mi lenne ha..."
Damn, rengeteg ilyenen gondolkodtam már éveim során.
Az egész "Mi lenne ha?" gondolatmenetem abból indul ki, ha '98-ban nem kellett volna városból falura költöznöm, hanem végig ugyanabban a városban élhettem volna, ahová 3 éve visszaköltöztünk (yapp, i know, i know: fuck logic... haha), akkor mi lenne velem?
És ez az egész folyamat, akár napi szinten is elgondolkodtat. Ezernyi kérdés fogalmazódott már meg bennem, hogy mégis mi lenne ha:
- Ha itt nőhettem volna fel, vajon kik lennének a barátaim? Ugyanúgy Adri lenne, akivel 9 éve (középsuliban) összespanoltam? Vagy általánosban is összeszedtem volna már életre szóló barátokat? (annyi biztos h már ott rátaláltam volna Adrira, mert egy paneltömbben laktunk. Ők a D-ben, mi meg a B-ben, és így egy suliba is jártunk volna.)
- Milyen lenne ez az énem? Ugyanúgy a punk-rock stílust imádnám és ugyanilyen kissé tapló lennék?
- Vagy tán kicsivel másabb lennék? Mert ha az élet/sors/karma nem bassza el az életem már 5 évesen, akkor nyilván nem lettem volna ilyen elcseszett, mint amilyen vagyok.
- Milyen életem lett volna így? Milyen problémákkal kellett volna szembenéznem? Ugyanolyan elbaszott lenne, vagy netán vmennyivel boldogabb?
- A szüleim kapcsolata milyen lett volna így? Ugyanúgy veszekedtek volna napi szinten, mint így?
- Mit csináltam volna érettségi után? Ugyanúgy ezeket a szakmákat szereztem volna meg, amik most is vannak?
- Mik lettek volna az érdeklődési köreim?
- Ugyanúgy a rajzolásban és a zenehallgatásban találtam volna meg a boldogságot?
- Barátném ugyanúgy nyaggatott volna, h kezdjek el írni vmi novellát? Majd 4 évvel később ugyanúgy rátaláltam volna a wattpadre, és ugyanígy csinálnám ezt a kihívást, ahogy most?
So ja, nagyjából ilyen kérdések foglalkoztatnak. Meg még egy csomó másfajta, de azokat nem fogom ide kiírni. *shrugs*
Bízom benne, h a következő életem fele ennyire sem lesz elbaszott, mint amilyen ez.
See ya later.
Byeeee *waving*
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top