Hálát adj ember Lucifernek,
Minden álmod elérőjének.

Más fényből nézve minden más,
Terhe válladon nyugoszik,
Ő adta a kincset: Tudás.
Fejtsd meg hát. Gaia haldoklik.

Bölcsessége ránkádatott,
Vesd hát ránk lelked Fényhozó!
Néked az Alvilág jutott,
S Te lettél ott a helytartó.

Hogy gonosz vagy-e, vagy mégsem
Régtetteidből látható.
Ha nem teremtett voln' Isten
Történelem máshogy al'kul.

Te hagytad ránk gondolkozást,
Bár Évát elcsábítottad
S meg is kaptuk a megtorlást
A tudás legalább maradt...

Maradt...s mire mentünk véle?
Szabad akaratú lények.
Kinek magán függ a léte
És Isten előtt térdelnek.

Imádnak, s Pokolba jutnak
És csodálkoznak hogy miért...
Mert ilyesféléket írnak.
Tesznek a vég büntetésért.

Érthetetlen a világunk
S ebbe kaptuk ő tudását.
Életeket feláldozunk
Hogy lássuk felzárkózását.

Ám de Isten minden lélek,
Egy terv szülöttei vagyunk.
Ő ád és vesz el életet
Vagy elpusztítjuk önmagunk.

S a tudás ára bőven nagy,
Áldás vagy átok? Nem tudni.
Sok kérdés mindent feldúlhat,
Ezer év lenne átnézni.

Ezzel élünk, éltünk s fogunk,
Bölcs ember bús kreálmánya
Ez életben egyek vagyunk,
Ős Istennek hős képmása.

Minden szinten egynek élve,
Tudástárat kihasználva.
Minden szinten egyet értve
Bús halállal is dacolva.

Más fényből nézve minden más,
Terhe vállunkon nyugoszik,
Ő adta a kincset: Tudás.
Mentsd meg hát. Gaia haldoklik.

Sátán, hálát adj embernek
Minden vágyad elérőjének.