Most végre normál időben ébredtem fel. És még az ágyban fekve végig gondoltam hogy mi is volt tegnap este. Azta! Sosem gondoltam volna hogy ide kerülök és ilyen dolgok történnek velem és körülöttem.

Lementem az étkezőbe, ahol az asztalnál ült Ana és Mr. Larossi is.
Akkor Ayla és Marco még fent vannak.

- Jó reggelt! - köszöntem nekik.

- Neked is!

- Ülj le nyugodtan!

- Sziasztok! - jött be a helyiségbe Ayla is néhány perccel utánam.

- Szia! - köszöntem neki. Majd leült velem szembe az asztalhoz. És elkezdtünk beszélgetni, csak úgy minden féléről. Volt szó a tegnapi ruhákról, meg a mai buliról, meg csak úgy a városról, és még valami rokonokról is, amihez nem tudtam hozzá szólni de nem is volt baj.

- Jó reggelt mindenkinek! - jelent meg Marco is köreinkben.

- Jó reggelt fiam! - mondta neki Ana, majd fel nézett. - Veled meg mi történt?

- Csak nem sikerült meg egyezni az üzletben és az a szemét rám küldte az embereit! - magyarázta meg.

- Az a mocsok! Na majd én le rendezem!  Ülj le te is! - nézett rá Mr. Larossi is.

Ezután Marco odalépett mellém és leült a mellettem lévő székre. Na erre a család többi tagja nem számított, úgyhogy kissé meg is lepődtek: Ana kezében meg állt a villa, Mr. Larossi abba hagyta az olvasást és Ayla meg majdnem ki köpte a teát.
De Marco ezzel nem törődve kezdett el reggelizni, mint aki nem is nem vett észre semmit ezekből.

Reggeli után mindenki ment a dolgára. Mr. Larossi és Marco elmentek autóval, mind ketten külön. Valószínű hogy megint valami üzleti ügy miatt. Ana valamit intézni ment a szomszédba, valami olyat beszélt hogy a szomszéd megint bele rondított a kertbe amit pár napja ültetett. Mi pedig Ayla-val ki ültünk a teraszra és könyvet meg újságot olvastunk meg csajos dolgokról beszélgettünk.

És ekkor még nem számítottam arra hogy mi lesz ma még...