28 - Mágnes
1 héttel később:
Barni szemszöge:
Mosott szarnak éreztem magam folyamatosan, az elmúlt napokban. Csak feküdtem és sorozatoztam. A csatornám teljesen kihalt volt, és nem bírtam megállni, felnéztem Nóri oldalára is, de ott sem volt soha semmi aktivitás.
De csak eltelt ez az egy hét. Henry szerint ennyi kell egy lánynak, hogy lenyugodjon és egy békülős dugással megint összejöjjön az csávójával. Legalábbis az eléggé labilis állapotban lévő Henry így nyilatkozott. Vagy 3 bulit jártunk meg a héten, mert a két állat azt hitte, ha én holtrészegre iszom magam, majd jobban leszek. Ja, persze...
A ma reggelem viszont egy kissé másképp indult. Igaz, még mindig szarul voltam, viszont ma terveztem benézni Nórihoz, és megbeszélni az egész dolgot normálisan.
Folyamatosan azon kattogott az agyam, hogyan kezdjek bele, mit mondjak és vajon mi lesz a reakciója?
Alig vártam a délután 2 órát. Amint 13:30-at mutatott az óra, dobtam neki egy üzenetet:
Barna Abosi: 2-re nálad leszek.
Sóhajtva a zsebembe csúsztattam a készüléket. Lesiettem a kocsimhoz, gyorsan beszálltam, és már kanyarodtam is ki a lakásom utcájából. Kicsit remegő kezekkel kormányoztam. A kábé fél órás autó utat, alig fél pillanatnak éreztem. Úgy éreztem magam, mint egy tinédzser fiú, aki épp a barátnője szüleinek készül bemutatkozni. A szívem a torkomban dobogott, ahogy az ajtóhoz lépkedtem. Kopogtam párat. Egyik lábamról a másikra lépkedve várakoztam.
Hamarosan végre kinyílt az ajtó és a jól ismert, gyönyörű hajkorona jelent meg a szemem előtt.
- Öhm... Szia...-motyogtam bénán.
- Szia. Hát te?-kérdezte elpirulva és lesütötte a szemét, meglepettségében.
- Írtam facebookon. Gondolom nem láttad. Bemehetek? Beszélnünk kell!-találtam meg a határozott hangom.
- Izé... Most... Áh, jó gyere...-engedett be végül.
- Mit csinálsz már ilyen sokáig, te?!-jelent meg egy kócos, sötét hajú, szemüveges, magas és nagyon ismerős fiú az előszoba ajtajában.
- B-barni, Ő Máté...-mutatta be újra leszegett fejjel a fiút.
- Áh, szóval te vagy Barni! Boldizsár Máté vagyok!-nyújtotta felém, számomra irritálóan mosolyogva a kezét.
- Abosi Barna-szorítottam meg, kelletlenül. A szememmel szerintem abban a pillanatban ölni is lehetett volna.
- Szerintem én most megyek is...-szedte össze magát a srác.
- Jól teszed...-morogtam a bajszom alatt.
- Majd később beszélünk-nézett Nórira és adott egy puszit az arcára, amiért nagyon szívesen képen töröltem volna.
- Okés, szia!-mosolyodott el Nóri, majd bezáródott VÉGRE az ajtó.
- Ez ki volt?-kérdeztem ingerülten.
- Egy barátom... Gyere, inkább menjünk fel...-motyogta és elindult a nappali, majd a lépcső felé, de még mindig nem nézett rám.
- Bátyád merre van?-néztem csodálkozva az üres kanapéra.
- Valamelyik haverjánál-vont vállat az előttem lépkedő lány.
Csendben haladtunk a szobája felé. Mikor végre beértünk a lila falak közé megláttam egy oda nem illő dolgot a forgó széken. Egy kék, egyértelműen férfi póló volt.
- Miről akarsz beszélni?-ült le Nóri az ágyára, de továbbra is a földet figyelte.
- Szerinted? A szakításról...-ültem le mellé, de most az én szemem is a parkettára tévedt- Sajnálom, hogy azt hitted megcsaltalak. De már végleg lezártam ügyet azzal a lánnyal...
- Nem érted, hogy nem azzal volt a bajom?!-szólalt meg hirtelen, hangosan.
- Ne is próbáld bemesélni nekem, hogy a jövőm útjába állsz! Mert ez egy faszság! A jövőm útjába kurvára az áll, hogy nem vagy velem őszinte! Ha nem szeretsz, inkább mondd azt!-néztem fel rá, de az ő számára érdekesebb volt még mindig a parkettája- Nézz rám!-fogtam meg az állát, és az arcom felé fordítottam az övét. Mélyen a szemébe néztem. De hiányoztak már a kék íriszek!
Amik hirtelen könnyel teltek meg...
- Szeretlek!-zokogta és ellökte a kezem- Kurvára, és ez a baj! Nem illek hozzád! De... Nem bírom nélküled...-motyogta sírva, én pedig ösztönösen magamhoz húztam.
- De illesz hozzám. Ezt majd én eldöntöm, oké? És nekem az a véleményem, hogy szeretlek! Melletted akarok lenni...-motyogtam és szorosan magamhoz öleltem.
Végül ő is átkarolta a hátam, és a mellkasomba fúrta a síró arcát. Lassan az ölembe húztam a zokogó lányt és gyengéden simogattam a haját.
Mikor végre megnyugodott, kicsit eltoltam magamtól és egy csókba húztam. Ő azonnal viszonozta. Kezemet a derekára vezettem, míg ő átkarolta a nyakam és beletúrt a hajamba.
- Hiányoztál...-suttogta számra, én pedig újra csókba húztam. Elmondhatatlanul hiányzott a csókja, így nem bírtam betelni vele.
- Te is...-döntöttem a homlokom az övének- És most, hogy tisztáztuk ezt, ismét együtt vagyunk?-érintettem össze az orrunkat.
- Igen!-hajolt el az arcomtól és feje megint a mellkasomon pihent, miközben átölelt.
Nóri szemszöge
Végre megint megölelhettem, megcsókolhattam és mellette voltam. Az elmúlt egy hét borzalmas volt. A barátaim végig mellettem voltak, próbáltak összekaparni a földről, de nem jártak sikerrel. Bármivel próbálkoztak, Barnit nem tudtam kiverni a fejemből. Mint egy mágnes effektus... Vonzottak az oldalai, maga az ember...
- Sajnálom, hogy hülye voltam...-néztem fel kék szemeibe.
- Felejtsük el, rendben?-mosolygott rám, azzal a gyönyörű mosollyal, amit annyira imádok- De megmagyaráznád nekem, ki az a srác, aki itt volt és kié az a póló?-vont kérdőre. A kis féltékenységtől, amit a szemében láttam elmosolyodtam.
- Mátéval kábé egy hete ismertük meg egymást, és ő mellettem volt végig az elmúlt napokban. De nyugi, csak egy barát, és amúgy is mostanában randizgat egy lánnyal...
- Mi volt az a puszi?!-tette karba a kezét.
- Nagyon közvetlen-vontam vállat- Ne legyél féltékeny, téged szeretlek!-öleltem át újra és magamba szívtam az illatát. Nagyon hiányzott már ez is...
- Ha te mondod, elhiszem-simogatta meg a hátam.
- A póló meg Ricsié. Múltkor Reninél aludt és... A lényeg, hogy Reni tegnap hozta vissza, de Richárd bezárta a szobaajtaját, így nem tudtam bevinni neki. Szóval itt maradt-magyaráztam.
- Ó, csak nem alakul köztük valami?
- De, végre összejöttek! Már hónapok óta csak szenvedtek!-nevettem el magam.
- HÚGI! MEGJÖTTEM!-kiabált fel Ricsi hangja, nekem.
- Ó, baszd meg...-motyogta Barni.
Hály Gályz!
Mondtam, hogy hamarabb jön a kövi rész ;P
Hamarosan jön az utolsó előtti részünk. :c
xoxoo <33
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top