- Te normális vagy? Miért nyíltál meg a rajongók előtt?! – akadt ki a menedzsere.

- Mert ők mind szeretnek. És mellettem állnak! Hallottad, hogy meg fognak védeni? El sem hiszed mire képes egy ekkora tömeg.

- És már tegezel is. – fonta keresztbe a karjait.

- Ha óriási balhé lesz, akkor kijelentjük, hogy szakítottunk és nem lesz gond. Így megfelel? – karolta át Dae derekát Jaesun.

- Nem vállalom, ha kirúgnak, mint macskát szarni. – fordult el felemelt kezekkel.

- Teljesen mindegy, már senkim sincsen. – motyogta.

- Hé! Akkor én ki vagyok? – fogta két keze közé az énekes arcát.

- Nem vagy ki.

- Mi? – ráncolta össze a homlokát, mire Jongdae kuncogni kezdett.

- Ki vagy vagy kivagy? – karolta át a magasabb nyakát.

- Még mindig ne-... Jongdae. – rázta meg a fejét. – Ez...

- Tudom, agybaj, nagy baj.

- Nem úgy értettem.

- De-de. – bólogatott.

- Nem.

Az énekesnek már elnyíltak az ajkai, hogy ismételje önmagát, de Jae belé fojtotta a szót. Egy csókkal.