~Sam~

 Szúró fájdalom nyílalt a fejembe. Az orrom sajgót. Az utolsó emlékem az volt,hogy Dean be húzott és a földre kerültem. Felülök,közben a hajamat kisöpröm a szemem elöl és körbe nézek. Dean ás Bobby az asztalnál ültek és sört ittak. Fel állok le porolom a nadrágomat és oda sétálok hozzájuk. 

-Hol van a lány?-kérdezem

-Lent a pincébe. Miért érdekel ennyire? Csak nem bele zúgtál?-viccelődni próbál Dean. 

Nem figyelve rá le rohanok a pincébe és meg pillantom őt. 

 Ott feküdt ártatlanul ás oda volt kötözve egy fém asztalhoz. Még magánál se volt. Oda megyek hozzá és óvatosan hozzá érek. El távolítottam az arcából kússza barnás-szőke hajszálait.  Próbálom a kötelet ki oldani,de Dean épp akkor ér le és el lök tőle.  

-Sam ide figyelj,én téged nem akarlak bántani de ha meg próbálod őt kiszabadítani akkor kénytelen leszek meg ütni még egyszer.-mondja Dean

-Már annyiszor ütöttél meg életembe. Enged el őt! 

-Nem! Meg várjuk Castielt és majd ő által tudjuk el dönteni,hogy tud-e valamit vagy se. Ha nem tud akkor mehet Isten hírével,ha igen akkor nagy szomorúságodra még itt kell maradnia.-jelenti ki Dean. Még válaszolni se tudtam neki,mert Beth fel ébred.

Először még halkan szuszogni kezdet,aztán már hangosan nyögdécselni.

-Én most fel megyek,és Sam bízok benned,hogy nem engeded el.-nézz rám Dean. 

Bólintottam neki és ő kettesbe hagyott minket. 

                                                                              ~Beth~

 A kötélbele vágott a csuklómba,a fejem nagyon fájt és magam körül csak poros polcokat láttam. Ficánkolni kezdtem mire Sam meg fogta a kezem. Ott állt mellettem és egy erőltettet mosolyt csalt arcára. 

-Hogy vagy? Figyelj most jó rám mert csak fel akarlak arra készíteni ami most jön majd.-nézz rá Sam

A szemem könnyes volt,de tudtam,hogy innen csak ő tud ki szabadítani. Most egy szerűen nem tudtam saját magam,valami lehetett ebben a fém asztalban. 

-Jönni fog nem sokára egy Castiel nevű angyal. Ő Úr egyik angyala. Bele fog mászni/nézni a lelkedbe,mert mi Dean-el Lucifere vadászunk és nagy nehezen de kiderítettük,hogy te vagy Lucifer lánya. Fel kerestünk és ide hoztunk,és hisszük,hogy te tudhatsz valamit róla,csak nem mondod el nekünk.-mondja ezeket mind Sam. Mikor válaszolni akartam akkor ki nyílt a pince ajtaja.

Belépet rajta egy olyan 170cm körüli pasi,aki ballon kabátot viselt,alatta egy fehér inget. Sötét színű haja volt és kék szeme. Tudtam egyből,hogy ő Castiel. Éreztem,hogy ő angyal is. Volt egy olyan frekvenciám ami meg tudta állapítani,hogy démon-e vagy angyal,vagy ember. Mind hárman körülöttem álltak.

-Cass készen állsz?-kérdezi tőle Dean. Tőlem miért nem kérdezi meg valaki,hogy készem állok-e? Vagy valami??

 Felhúzta ballon kabátja úját és hirtelen bele nyúlt a mellkasomba. Fehér fény gyúlt előttem. Ez a fájdalom amit most éreztem ezt szavakkal el mondani nem lehetett. Egy szere égetett,csípet,szúrt. Torkom szakadtából üvöltöttem. De ez senkit nem érdekelt. Mint ha egy kísérleti patkány lettem volna. Nem sokára minden forogni kezdett körülöttem,és verejtékezni kezdtem. Az üvöltésem fokozatosan el halkult,a szemem lecsukódott  és az utolsó amit hallottam az az volt,hogy Sam ezt mondja: "Beth maradj itt!" 

                                                                    *2 nap múlva*

Mintha újjá születem volna,úgy éreztem magam. A kezeim és a lábaim már nem voltak le kötözve. Ki ropogtattam ujjaimat és fel indultam. Először még ingadozva mentem,hisz az izmok le tapadtak,kitudja hány napid voltam ki ütve. Ki léptem a sötét pincéből és a nap bele sütött az arcomba. Sam,Dean és Castiel egyből rám néztek. 

-Gyere Beth,ne félj már minden redben.-mondja Sam

Mint ha egy 4 éves kislány lennék aki elesett volna.

-Mi..Mi történt?-dadogtam. 

Sam oda jött hozzám,és meg fogta a kezem,de én el húzódtam tőle.

-Nem emlékszel semmire?-kérdezi Dean tele szájjal. Én a fejemet ráztam.

Dean asszem meggyes pitét evett. 

-Na most tényleg,ülj le.-erőszakoskodik Sam

Le ültem Deanel szembe,aki csak a fejét tömte. 

-Fiúk.. Most már komolyan valaki mondja el,hogy mi van! Az utolsó és egyetlen emlékem az az,hogy valamit akartatok  nézni a lelkembe aztán meg hatalmas nyilalló fájdalmat éreztem.-mondom 

A fiúk össze néztek. Két perc néma csönd volt. 

-Muszáj volt. Tudnunk kellet,hogy bízhatunk-e benned vagy még sem,és,hogy tudsz-e valamit Luciferől vagy sem.

-Mert te vagy Lucifer lánya,és hallottam,hogy nagyon keres téged.-vág Castiel Sam szavába. 

Eddig is tudtam,hogy én vagyok Lucifer lánya,de azért ilyen fájdalmat nem kellet volna okozniuk. 

-Most már el mehetsz.-mondja flegmán Dean.

Egyik szemöldököm fel húzom és rá nézzek. Ő meg csak az ajtóra mutat. "Paraszt" jár ez a fejembe.

-De tudnék még nektek segíteni. Ha az apám értem küld mindig démonokat akkor el tudnátok őket kapni és kiszedni belőlük pár információt.-mondom lelkesen

Egy másra néznek és bólogatni kezdenek. 

-Meg tartunk téged. De ha elennünk szövetkezel,akkor meg tudod,hogy milyen az ha Dean Winchester le csap egy démonra. Ja és Sam ne fektesd meg a csajt oké?-mondja Dean nevetve,és Samre kacsint

Samel össze nézzünk és egy kicsit mind ketten el pirultunk. Bele túrtam a hajamba és bele huppantam a kanapéba. 

By:Esther