7.rész

Taehyung szemszöge

Ahj nagyon fáj a fejem. Várjunk hol vagyok? Basszus ez az orvosi szoba, de hogy kerültem ide? Nem emlékszem semmire sem.
Oldalra nézve, azt a gonosz idiótát vettem észre, aki megalázott és bántott a kávézóban. Ő még nem vette észre, hogy fent vagyok ezért kaptam az alkalmon és jobban megnézem az arcát, elég helyes, tuti sok lány szívét törte szét. Furcsa mert, jelenleg csak meggyötörtséget látok az arcán, nem úgy mint első találkozásunkkor. Vajon azért van itt, hogy megint bántson? Erre a gondolatra akaratlanul is de elkezdtem remegni, sajnos ekkor már észre vette, hogy fent vagyok.

-Úristen csak, hogy felébredtél! Nagyon aggódtam, mond mi történt? - pattant fel a székből és ugrált körbe mint valami kenguru vagy nyúl, nem tudom eldönteni melyikre hasonlít jobban .
Eléggé zavart a közelség ezt azzal jeleztem számára, h magamra húztam a lepedőt (?). Ő erre egy idő után felnevetett és hátrébb ment. 1-2 perc után kilestem a védő eszközöm mögül.

-T-te ki vagy?... Miért jöttél ide?.... Újra bántani akarsz? - tényleg nem tudtam mit keres itt. Hisz múltkor is bántott akkor most is fog, nem igaz? Mindenki ezt teszi. Bánt egyszer aztán egyre többször.
Kérdéseimre csak értetlen fejet vágott.

-Én vagyok az Jungkook! - kérdő fejemet látva sóhajtott egyet -Én vagyok az új tesi tanárod! - basszus nem, nem, nem! Ez nem lehet igaz! Mostmár nem csak Chanyeolék fognak bántani, hanem ő is? Elkezdtem könnyezni, ő megijedve lépett közelebb hozzám.

-Valami rosszat mondtam? -kérdezte miközben egyre közelebb jött.

-Új-újra bántani akar? M-mit ártottam önnek? - egyre jobban sírtam.

-Dehogy akarlak bántani! Én.. Borzalmasan sajnálom amiért annyira kiakadtam a kávézóban! Nagyon rossz napom volt és akkor láttam még azt is, hogy a barátnőm megcsal. Sajnálom, hogy rajtad vezettem le. Kérlek bocsáss meg! - olyan szabályos derékszögbe vágta magát, hogy komolyan is vettem volna ha közben nem fejelte volna le az ágyam szélét.

Kissé elmosolyogtam szerencsétlenkedésén.
Hmm.. Milyen lehet nevetni ? Én sose nevettem, nem volt ki vagy mi miatt nevetnem. Szeretnék egyszer önfeledten nevetni valakivel.

-ahj, hogy lehetek ilyen?! Ahhhjjj sajná- várjunk te mosolyogtál?! Jól láttam?? - ugrált tapsolva, óriási mosollyal az arcán.

Oké. Eldöntöttem, ő egy nyúl!

-Rosszul láttad! - mondtam keresztbe rakva a kezemet. Jungkook csak nevetett, ez tuti szívott valamit.

-Nem-nem, tökéletesen láttam! Nagyon szép a mosolyod! - fogtam meg a kezem, de én elrántottam a kezem. - Öhm.. Elhoztam a táskád, ha jobban érzed magad, akkor haza viszlek, rendben? - mosolygott rám.

-Nem kell! Haza tudok egyedül is menni! - ő nem törődött velem csak felkapta a táskám majd sunyin rámnézett. - Ha életben akarod tudni a táskád akkor velem jösz! - hátrált az ajtóhoz.

Ahh, menjen a francba ez a drogos nyúl!

Köszönöm, hogy elolvastad! Remélem tetszett!
Bynie

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top