5.rész
Jungkook szemszöge
Bocsánatot kell kérdem szegény gyerektől. Ő semmit nem rontott el, egyszerűen csak rajta csattant a sok feszültség és düh amit próbáltam elnyomni. De amikor megláttam a kávézó ablakán keresztűl a barátnőmet valami csávóval csókolózni, elpattant bennem valami. Nem tudom pontosan mi ütött belém, hisz sose voltam ilyen senkivel sem. Reménykedem, hogy visszajelöl, hogy bocsánatot tudjak kérni. Hogy miért nem szemtől szemben teszem? Azért mert kitiltottak abból a kávézóból. Elég ijesztő az a kertitörpe, aki vezeti. Plusz nem mernék a szemébe nézni hisz láttam, hogy amikor a családját hoztam szóba, nagyon megbántottam. Az fájhatott neki legjobban. A szeméből eltünt a csillogás, üres szinte üveges tekintettel nézett engem. Nagyon megsajnáltam szegényt, hisz mégcsak egy gyerek, nem tehet semmiről. Sajnos se aznap se másnap nem jelölt vissza. Nem tudom, hogy hogyan kérjek így bocsánatot.
Nem sokára kezdek tanárként az itteni gimnáziumban. Félek egy kicsit hisz szeretném, ha kedvelnénnek. Nem akarok szigorú tanár lenni, de túl engedékeny sem.. Szerencsére nem minden nap kell bemennem csak hétfőn, szerdán és csütörtökön.
Az idő csak repül, a hét borzalmasan gyorsan elment.
Ma kezdek a suliban, basszus úgy izgulok mintha diákként kellene oda mennek. 7:35 van én pedig most indulok a kocsimmal. Az út elég hamar eltelt, olyan mintha 1-2 perc alatt oda értem volna pedig 10 perc volt.
Az iskola nagyon szép, kívűl és belül is, a tanárok pedig kedvesek és segítőkészek. Legalább is eddig. Azt mondták, hogy most a 11.osztállyal kezdek, el is mentem a teremhez, majd bent vártam őket. Lassacskán mindenki bevánszorgott, s utoljára bejött ő. Borzalmasan megörültem, hisz így bocsánatot kérhetek, viszont amikor a szemeink összeakadtak akkor láttam, ha tekintete megváltozott, már nem üres, annál is rosszabb. Semmit nem láttam a szemeiben. Egy pillanatra lefagytam, de mikor feleszméltem, felpattantam helyemről, ahol eddig ültem és eléjük sétáltam.
-Sziasztok, én Jeon Jungkook vagyok! Én leszek az új tesi tanárotok, remélem jól kifogunk jönni egymással - mosolyogtam rájuk - szeretném ha ti is bemutatkoznátok egyesével, de előtte valakinek van bármi kérdése? - néztem körbe. Voltak akik csodálkozva nézetek, voltak aki szinte felfaltak a szemeikkel, voltak akik nem is törődtek velem és ott volt Taehyung, aki csak bámult a semmiségbe, teljesen hidegen hagyta a jelenlétem.
Köszönöm, hogy elolvastad! Reméltem tetszett!
Bynie
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top