21.rész
Nem tudom felfogni, amit mond. Én ismertem őt? Barátok voltunk? Ilyenkor bánom legjobban azt, hogy nem emlékszem semmire se. Miért kellett mindent elfelejtenem? Vajon minden más lenne, ha emlékeznék? Miért? Igaz, hogy nem tehetek róla, hogy elfelejtettem, de mégis most bűntudatom van. Úgy érzem megérdemeltem azt a sok verést. Nem tudok tovább itt lenni. Nem tudok egyikük szemébe se nézni. Kiszaladtam a kávézóbol és mentem amerre a lábam vitt.
Jungkook szemszöge :
Nem tudom, hogy mi üthetett az angyalkámba, de gyorsan utána kell mennem. Intettem Baeknem, hogy ne aggódjon én megkeresem Taet, majd én is elhagytam a kávézót. Láttam, hogy a sarkon befordul, ezért gyorsan arra futottam. A közeli játszótérre szaladt és beleült a hintába. Háttal volt nekem, de láttam, hogy rázkodik a válla. Mögémentem és átkaroltam.
-Nincs semmi baj angyalkám, itt vagyok - suttogta a fülébe.
Ő mégközelebb húzódott hozzám és tovább sírt. Összeszorította a szívemet az, hogy hallottam és láttam ezt az angyalt sírni. Soha többet nem akarom sírni látni. Nem akarom, hogy újra sírjon. 10 percig ülhettünk így mikor meghallottam az egyenletes lélegzetvételét. A kis cukiságom elaludt. Ilyenkor (is) olyan gyönyörű. Bár én a mosolyát szeretem a legjobban. Felettem az ölembe és elindultam haza. Útközben párszor neki mentem dolgoknak, mivel végig az én angyalkám arcát néztem. Miután bementem a házba, felvittem a szobájába. Gyengéden leraktam az ágyra és leültem mellé. Csak néztem és nem csináltam semmit. Észre se vettem, de az arcom egyre közelebb volt az övéhez. Basszus ezt nem csinálhatom, hisz alszik! Ahj de olyan kívánatosak az ajkai. Vajon milyen ízük van? Biztos, hogy édes. Csak egy apróó puszi....
Lassan hajoltam ajkaihoz. Csak.. Csak egy puszi aztán megyek. Apró puszit nyomtam a szájára, majd felugrottam mellőle. Hm.. Nem ébredt fel? Akkor belefér mégegy puszi? Bele hát! Vigyorogtam magamban, de közben izgultam is. Nem szeretném, hogy felébredjen. Újra leültem mellé és végigsimítottam az arcán. Gyönyörű. Rá nem lehet mást mondani.
Mikor az ajkához értem lassan végig nyaltam rajta. Igazam volt. Édes. Apró puszikat adtam az ajkára, majd elhajoltam. Olyan jó érzés..
- Mostmár mennem kell.. - suttogtam magam elé. Felálltam majd elindultam az ajtóhoz. Kinyitottam majd magamután halkan becsuktam. Lassan lépdeltem le a lépcsőn. - Picsába- gyorsan visszaszaladtam a szobája elé. Újra kinyitottam majd lassan odamentem hozzá. Furcsa. Még most se ébredt fel.
Odahajoltam hozzá és összeérintettem az ajkainkat. Mikor láttam, hogy még most se kelt fel, lassan elkezdtem mozgatni az ajkaimat. Mennyei érzés őt csókolni. Azt hiszem érzek iránta valamit. Ki akarom deríteni, hogy mit. Vajon ha ébren van és úgy csókolom meg akkor visszacsókolna? Már alig várom, hogy felébredjen.
Nekem viszont sajnos elkelett válnom az ajkaitól. És egy gond is akadt....
Felizgultam. Basszus úgy állok, mint a cövek. Lehet felkellene ébreszteni angyalkámat, hogy segítsen a merevedésemen... Nem! Nem tehetem ezt! Mikre gondolsz Kook! Fogd vissza magad!
Oktattam ki magam, miközben átmentem a vendégszobába. Na szóval ezzel itt kezdeni kellene valamit. De olyan rossz egyedül csinálni..
~
A nappaliban ültem épp tv-t néztem amikor Tae lecsoszogott egy elnyult rózsaszínű pólóban. A póló a combja közepéig ért és nem volt rajta nadrág.......király megint feláll.....
-Jó reggelt? - kérdezte bizonytalanul. Elmosolyodtam aranyosságán.
-Igazából este 6 óra van - nevettem fel
-Ohh.. Értem... Akkor jó estét - vigyorgott rám kissé komás fejjel.
Ez a gyerek ennél cukibb már nem lehet szerintem.
-Gyere - tártam szét karjaimat várva, hogy hozzám bújjon. Ő csak mosolyogva jött oda, majd ugrott az ölembe. Csakhogy rossz helyre ugrott. Ezt egy fájdalmas nyögéssel díjaztam.
-Mi a baj? - kérdezte ártatlan szemekkel.
-S-semmi csak.. Ahh menjh lejjebbh. - mondtam neki kissé lejjebb tolva a csipőjét.
-Bocsánat -mondta lehajtott fejjel. Egyem meg de cuki~.
Magamhoz öleltem és tovább néztem a filmet.
8 óra felé haza ért Jin hyung is. Épp készültem haza menni amikor az én angyalkám megállított.
-Ne hagyj itt -könyörgött kiskutya szemekkel.
-Angyalkám nem maradhatok. Nem szeretnék zavarni.-mondtam miközben simogattam az arcát.
-Nem zavarsz senkit sem! - kiáltott ide a konyhából Jin hyung.
-Látod?! Szóval maradsz! - vigyorgott rám Tae.
Kikészít teljesen. Megadva magam vettem le a cipőmet és a kabátomat.
- Jeeej!!! Öhm.. Aludnál.. Öhm.. V-velem? - kérdezte lehajtott fejjel, miközben előre hátra dülöngélt. Neki nem lehet ellenállni. Lehetetlenség!
-Szeretnéd angyalkám? - kérdeztem közel hajolva hozzá. Ő csak bólintott elpirulva. - Akkor veled alszom! - mondtam vigyorogva. Nem tudtam nem vigyorogni.
-Kész a vacsi-mondta Jin hyung.
Taevel megindultunk és egymás mellé ültünk le. Majd miután megettünk a kaját fel is indultunk az angyalkám szobájába. Eszembe jutott a délután amikor aludt és muszáj voltam elmosolyodni. Tae csak úgy ahogy volt bebújt az ágyba.
-Voltál fürdeni? - kérdeztem mint egy anyuka.
-Igen anyuci, mielőtt lementem volna - vigyorgott rám szemtelenül.
-Inkább hívj apucinak - suttogtam magam elé.
Rácsaptam a combjára gyengéden útközben a fürdő felé. Ő csak nyikkant egy kicsit, majd morogva bújt a takaró alá. Mintha az megvédené tőlem...
Fürdés után bemásztam Tae mellé.
-Alszol? - bögdöstem meg a vállát mivel háttal volt nekem.
-Nem-suttogta. Odabújtam hozzá és amilyen közel csak lehet, magamhoz húztam. - Baj van Kookie? - próbált megfordulni. Kicsit engedtem a szorításon, hogy áttudjon fordulni. Amikor ezt megtette csak néztem a szemébe.
-Tae... Megengednél valamit nekem? - suttogtam miközben közelebb hajoltam hozzá.
-M-mit? - félve kérdezte.
-Egy apróságot! - mondtam egy félmosollyal majd közelebb hajoltam hozzá és összeérintettem az ajkainkat.
Köszönöm, hogy elolvastátok! Remélem tetszett!
Bynie
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top