Taehyung szemszöge.

Fáj mindenem. Nem tudom kinyitni a szememet. Valaki a kezében visz, nem tudom ki lehet ez de nagyon finom csokoládé és rózsa illata van.
Újra elsötétült minden.

~

Nehezen, de kitudtam nyitni a szememet és ekkor láttam, hogy egy idegen szobában vagyok. Most akkor elraboltak? Basszus....miért velem történik ez?! Léptek hangját hallottam  ezért gyorsan magamra húztam a takarót. Valaki kinyitotta az ajtót. Lerántották rólam a takarót.

-Booo - csapott fejem mellé kezeivel.

Felsikítottam, majd lelöktem magamról. Nevetést hallottam a földről ezért lenéztem. Te jó isten, azt a drogos nyúl fajtáját!!!

-E-ez nem vi-vicces! Nagyon meg-megijedtem! - sirtam el magam.

Én tényleg azt hittem, hogy most megint bántani akarnak...
Jungkook mikor meglátta, hogy sírok rögtön felpattant és megölelt. Teljesen lefagytam. Ő... ő most megölelt. Miért? Nem öleltem vissza hanem eltoltam magamtól.

-E-ezt ne! - még mindég szipogtam.

Lehajtotta a fejét és hátrébb csúszott. Megsajnáltam hisz nem akartam megbántani csak utálom ha hozzám érnek, csak Baekhyun-nak, Yoonginak és Hoseoknak engem meg. - Sajnálom, nem akartalak megbántani csak nem szeretem ha hozzám érnek. - hajtottam le én is a fejem. Az állam alá nyúlt és felemelte a fejemet és úgy nézett a szemembe.

-Nincs semmi baj, de... Szeretném elérni, hogy megbúzz bennem annyira, hogy megengedd, hogy hozzád érjek!- mondta nagy magabiztossággal. Nem hiszem, hogy ezt elfogja tudni érni..

-Nem fog menni.. - motyogtam a nem létező bajszom alatt.

-Nem baj, próba szerencse, nem igaz? - mosolygott rám azzam a nyuszi mosolyával.

-Te tudod.... - rántottam meg a vállam.-Kaphatnék vizet? - nagyon kiszáradt a torkom és szédültem is egy kicsit. Jungkook rögtön felpattant majd elszaladt gondolom vízért. Ez beigazolodott amikor visszatért egy pohár vízzel.

-Írtam neked igazolást mára és voltam az orvosnál is szóval ezen és a következő héten nem mész suliba! - jelentette ki tök normálisan majd kiszögdelt a szobából. Milyen nap van? Kedd? Talán, nem tudom.

-Jungkook-kiálltotam neki hátha megmondja nekem, hogy milyen nap van.

-Igen? - dugta be a fejét az ajtó résnél.

-Milyen nap van? - kérdeztem

-Szerda! - ezt olyan hangsúllyal mondta, mintha ezt tudnom kellene.

-Hogy-hogy? Nem hétfő van? - nem értettem ezt az egészet, hisz hogy lehetne hétfő? Mennyit aludtam?

-Nem, 2 napot átaludtál! Azt hittem már fel se fogsz kelni! - itt már bejött a szobába és csípőre vágta a kezét. Úgy csinál mintha az anyám lenne, pedig az Baekhyun.

-Furcsa ha még mindég álmos vagyok? - nagyon fáradtnak és gyengének éreztem magamat.

-Nem, nyugodtan pihenj, csak előtte gyere le enni. Rendben? - jött közelebb, majd leült mellém és megfogta a kezem.

Túl közvetlen, ez nem tetszik. El húztam a kezem és megpróbáltam felállni, de rögtön összecsuklott a lábam a súlyom alatt. Jungkook időben nyúlt utánam ezért nem vertem be semmimet sem.

-Gyere a hátamra! - gugolt elém. Nem akarok a hátára mászni, hisz akkor érintkeznünk kell és ezt nem akarom. Nem, nem és nem!

-Inkább megprobálok én lemenni oké? - próbálkoztam be hátha nem kell hozzáérnem.

Ő csak csúnyán rámnézett majd elővette a telefonját és elkezdett írni valakinek. Hátrébb húzódtam tőle majd felmásztam az ágyra.
Olyan 10 perc múlva meghallottuk a csengőt. Kit hivhatott ide? Jungkook lement kinyitni az ajtót, majd trapolást hallottam. 2 perc múlva Baekhyunt láttam még ajtóban, majd hozzám szaladt és megölelt.

-Ahj Tae baba, nagyon aggódtam miattad! Szerencsére Kook elhozott magához és ápolt téged amíg aludtál. Nagyon rendes, de attól még megakarom verni amiért bántott téged a múltkor. -hadarta szomorú szemekkel, de a szemöldökét összeráncolva jelezte, hogy komolyan is gondolja.

-Hé! Már bocsánatot kértem. - vicces volt a durcis arca. Baekhyun csak leintette majd újra hozzám fordult.

-Gyere Tae baba, leviszlek kajálni, oki? - a válaszomat meg se várva felkapott menyasszony pózba és Jungkook-ot arrébb lökve lement a konyhába. Leült egy székbe engem pedig az ölébe ültetett. - Ez a tányérnyi kaja az övé? - fordult Kook felé, aki az ajtóban állt, gyilkos tekintettel nézve Baekhyunt.

-Igen - morogta majd elcsoszogott pulthoz és töltött magának kávét.
Nem értem mi baja lett hirtelen.

-Jungkook mi a baj? - fordultam felé miközben Baekhyun etetett. Mondjuk azt nem tudom, hogy miért etetett amikor egymagam is tudtam volna enni. De ők Baekhyun szóval ráhagyom.

Jungkook szemszöge :

Idegesít! Miért ölelgeti Tae-t?! Miért ül Tae az ő ölében?! Neki miért hagyja, hogy megérintse?! Nekem miért nem hagyja?! Annyi kérdés, de egy válaszom sincs rájuk.
Kissé megenyhültem Tae látványát⁹l, hisz imádnivaló volt úgy, hogy óriási szemekkel nézett rám, hörcsög pofival. Olyan szívesen ölelném meg! Én is etetni akarooom. Én már előbb lestoppoltam kisfiamként Tae-t! Szóval ne ölelgesse az a törpe!
Felületem a pultra miközben néztem őket. Szegény Tae alig nyelte le az ennivalót, de Baek már rakta az ujabb adagot a szájába. Vicces látvány nyújtottak de egy szinten féltékeny is voltam. Mindegy is.

-Baek ha nem baj, holnap tudnál vigyázni Tae-re? - meghivtak egy buliba és ezt Wonhu-ék rendezik ők pedig mindég felejthetetlen éjszakát tudnak összehozni. Hátha sikerül felszednem valami csajt is. De csak egy éjszakára, nincs kedvem egy barátnővel bajlódni.

-Miért te hol leszel? - nézett nagy szemekkel rám Tae. Elnevetettem magam. Aranyos és vicces volt egyszerre úgy, hogy a kimchi még félig kilógott a szájából.

-Namjoonékkal már nagyon rég elterveztünk egy programot magunknak és már nem mondhatom le! - Tae lehajtotta a fejét és mintha szomorú is lett volna. Áh tuti beképzeltem.

-Akkor ráérsz holnap? - kérdeztem ismét Baek-et

-Persze! - mosolyogva magához ölelte Taet.
Oh hogy rohadna le a keze......
El fogom érni, hogy Tae megbízzon! Sőt azt is elfogom érni, hogy Tae akarja, hogy megéritsem! Még nem tudom, hogy hogyan, vagy hogy meddig fog eltartani, de jelenleg nem is érdekel.
Elindultam a szobámba és megnéztem, hogy mit vehetnék fel holnapra. Tudom, higy holnap csak 8-ra kell ott lennem, de szeretnék tökéletesen kinézni. Ezen múlik, hogy lesz- e egy jó estém vagy nem.

~

Reggel nagyon könnyen feltudtam kelni, ami fura hisz mindíg is nehezen keltem fel. Kissé izgulok is az este miatt. A lehető legszexibbnek kell kinéznem.
Ahogy leértem Taet és Baek-et, láttam meg a kanapén miközben Micimackot néztek.

-Etetek már? - mintha meg se hallották volna nézték tovább. Megálltam és neki döltem az ajtó félfának, onnan néztem Tae-éket. Az állam leesett amikor meghallottam Taet kuncogni. Elképesztően gyönyörű mosolya van. Egyszerűen lefagytam és csak néztem Taet ahogy nevet miközben a tv-t nézte.

Köszönöm, hogy elolvastátok! Remélem tetszett!
Bynie