Taehyung POV.:

-Hogy képzeled,hogy azzal a kis cafkával mész reggelizni?Kije vagy neki?! Ha?!Komolyan mondom migrénem van tőled!-Ordítozott amint átléptük a küszöböt.Fogalmam sincs mi a frász ütött belé.Idáig tök normális volt ,most meg olyan, mintha elvágták volna.
Kezd elegem lenni a nyávogásából ,s úgy érzem ,ha nem hallgat el ,de azonnal ,én nem tudom mit teszek.

-Figyelsz te egyátalán rám?-Sívított ,mire egy sóhajt hallattam ,majd kissé feszülten felálltam a kanapéról és közelebb sétáltam hozzá.

-Igen figyelek.Viszont ,ha nem haragszol én is mondanék pár szót.-Mondtam ellentmondást nem tűrő hangnemben,majd folytattam.
-Először is kezdjük az elején.
Kim NoEul-nak hívják.Értékelném ,ha a nevén szólítanád.Másrészt pedig , ha róla beszélsz, kérlek válogasd meg a szavaidat ,nem tűröm az ilyesfajta alpári hangleejtéseidet.
Most pedig ,hagyom had emésztgesd a mondandómat.-Viszonylag nyugott hangon mondtam neki ,amin szerintem meg is lepődött.Magamra kaptam a nem rég levett kabátomat ,majd a kulcsot levéve a tartórol , elindultam ,hogy ki szellőztessem a fejemet.

Épp a tengerparton sétálgattam ,amikor megrezzent a telefonom.Reméltem ,hogy nem Alice az ,mert most semmi kedvem nem lenne társalogni vele.Elvégre azért léptem le ,hogy tudjak gondolkodni kettőnkön.Nagyon nem tetszett a mostani viselkedése.Olyan volt ,mintha egy teljesen más Alice-t láttam volna.Nem a kedves , cuki, és bájos lány volt ,hanem teljesen az ellenkezője. Egy igazi nyávogó , önző kis fruska.Én nem ebbe az Alice-be szerettem bele ,és úgy gondolom ,ha nem változtat magán ,félő ,hogy romlani fog a kapcsolatunk.Lehet a sok gondolkodás ,és düh okozta azt ,hogy észre se vettem az esőt.Pedig esett rendesen ,sőt még villámlott is.Gyorsan megnéztem az üzenetet , nehogy idő előtt elázzon nekem a telefonom.

Eul Maci ^~^: Szükségem van rád!

Amint elolvastam a rövid ,de annál tartalmasabb üzenetet ,a szívem egy hatalmasat dobbant.
Tudtam ,hogy miért írta ezt.Utálja a villámlást.Egy percbe sem telt ,de vissza írtam neki ,hogy megyek.
Esőben ,egy szál esernyő nélkül nem épp kellemes futni ,de most ebben a pillanatban ez sem érdekelt.Siettem ,hisz el kellett érnem azt a buszt ,ami elvisz Eul házáig.Nagy nehezen ,de elértem ,így hamar is odaértem.
Hármasával vettem a lépcsőfokokat , majdnem orra is buktam , de szerencsére sikerült csonttörés nélkül feljutni az ötödikre.
Bekopogtattam , majd egy kis idő múlva hallottam a csoszogást.Gondolatban elnevettem magam ,amiért még 22 évesen is képes mamuszba járkálni ,s ha jól sejtem , a kiskutyás mamusza van rajta , amit még én vettem neki.
Lassan kinyitotta az ajtót , majd kikukucskált rajta , hogy megbizonyosodjon arról;én vagyok ,nem pedig valami idegen.

Mikor felismert ,kinyitotta teljesen az ajtót ,s a kezemnél fogva berántott a lakásába.

NoEul POV.:

-Taehyung csuron víz vagy!Gyere gyorsan szárítkozz meg!-Húztam be egészen a fürdőig ,majd bedobtam egy pár ruhát Jackson szekrényéből.-Ezeket vedd fel ,vagy különben meg fogsz fázni.-Bólintott egyet ,majd nem sokkal később kinyitotta az ajtót és közelebb jött hozzám.

-Azt hittem ezt a mamuszt már kinőtted.-Kuncogott a kiskutyás mamuszomon ,amit még tőle kaptam.Lenéztem a mamuszkámra , s megmozgattam a lábamat.Visszanéztem Taehyungra , majd megrántottam a vállam.

-Már három éve nem nőtt a lábam ,szóval semmi okom nincs kidobni.-Mondtam neki karbatett kézzel ,mire elmosolyodott , s megrázta a fejét hitetlenül.
-Egyébként ne haragudj ,hogy ilyenkor zavarlak ,biztos lenne jobb dolgod is ,minthogy velem legyél.- Mondtam neki lehajtott fejjel , mire a vállaimon éreztem hatalmas tenyerét.

-Ugyan már Eul ,ne beszélj hülyeségeket.Szívesen jöttem ,és egyébként is , jobb itt ,mintha a lakásomban lennék.-Sóhajtott ,majd leült a konyhába ,a pulthoz.

-Szeretnél róla mesélni?-Kérdeztem ,miközben leültem vele szembe.
Megrázta a fejét , majd kezét az enyémre tette.Kissé zavarba ejtő volt , de ennek ellenére jól esett az érintése.
-Inkább mesélj te! Nagyon régen nem találkoztunk , és tudod nagyon hiányoztál nekem.-Mondta tarkóját vakargatva ,miközben kuncogott saját mondandóján.Egyértelmű volt ,hogy zavarban volt ,pont úgy ahogyan én is.Elmosolyodtam cuki pofiján ,majd felálltam ,hogy a hűtőből kivegyem a tejet.

-Mit szólnál ,ha csinálnék egy meleg kakaót és tennék rá tejszínhabot ,és pici pillecukrokat?Ezután szívesen mesélek neked.Tudod... te is hiányoztál nekem.-Vallottam be egy kissé félénken ,mire ajkai egy hatalmas mosolyra kúsztak.

-Remek ötlet.-Mondta mosolyogva , s közelebb lépett hozzám.
-Had segítsek~ !-Kezdett el aegyozni ,mire elnevettem magam.Nagyon édesen festett ,ahogy próbálna segíteni ,de a kakaóport ,és a tejet is félre önti.A végére pedig ezeket mind nekem kellett feltakarítanom , viszont nem érdekelt , mert eközben végig nagyokat nevettünk saját magunkon.Jól éreztük magunkat ,és ez volt a lényeg.Ennyi idő után ,furcsa volt ,hogy ismét együtt vagyunk , de már nem úgy ,mint akkor.
Én még is boldog voltam ,mivel itt volt nekem.Nem hagyta ,hogy féljek ,ehelyett idejött ,és egy kis kakaó készítéstől is jó kedvem lett ,csak is miatta.

-Kész is .-Mondtam ,miután sikerült eltakarítanom a sok koszt a konyhában.

-Ne haragudj ,hogy gondot okoztam.-Mondta bűnbánóan ,mire csak kuncogtam.
-Ugyan semmiség.-Mondtam neki mosolyogva ,mire enyhültek arcvonásai.
Leültünk a kanapéra ,majd a tévé halk zaja közt elkezdtünk beszélgetni.
Nem is tudom mennyi ideig ,de csak mondtuk és mondtuk a saját sztorinkat.Mi történt a gimiben ,milyen tanáraink voltak .Addig beszélgettünk a közös múltról ,ameddig ki nem lyukadtunk a szerelmi életünknél .

-Tudod , nem akarlak kellemetlen helyzetbe hozni ,de én még mindig szeretlek téged.Rettentően szerelmes vagyok beléd.Még mindig ugyanúgy vágyom rád ,mint három éve.-Mondta suttogó hangon.Nem tudom mi történt velem abban a pillanatban.Nem gondolkoztam ,csak csináltam ,amit a szívem súgott.
Lehet életem legnagyobb hibáját követtem el akkor , de mégsem érdekelt.

-Csókolj meg !