NoEul POV.:

-Aishh , hol vannak már ennyi ideig?Komolyan nem bírok tovább várni! -Nyöszörögtem, hisz már vagy 3 órája ültünk abba a nyomorult kocsiba,de még senki sem volt hajlandó kifáradni.

- Nyugodj meg nem sokára jönnek és....Oh, nézd itt vannak, bukj le!- Nyomta le a fejemet, de valahogy azért próbáltam kikukucskálni, hátha látom őket.
Taehyung beindította a motort ,majd gyorsan elhúzta a csíkot még mielőtt megnézhettem volna magamnak őket.

- Yah!Nem tudtam őket megbámulni!-Ordítottam fülébe, mire eltorzult arccal reagált a hangosságomra.
- Én meg azt hiszem ,hogy megsüketültem, kvittek vagyunk!-Szemei végig az útat figyelték, egyszer sem pillantott rám.Sértetten felhúztam az orrom,majd én is az útat néztem

- Amúgy, mi most hova is megyünk?-Kérdeztem, mivel már rég kitértünk a hazavezető útról.
-Az legyen titok.-Pillantott rám fél szemmel, majd elmosolyodott.
Fogalmam sincs mitől, de úgy éreztem ,hogy az arcom lángba borul.Én is elmosolyodtam, majd inkább az elhaladó tájra figyeltem, s nem a mellettem ülő elbűvölő férfi mosolyára.

Hirtelen megrezzent a telefonom, mire ugrottam egyet, ezzel magamra vonva a melletem ülő figyelmét.Gyorsan előhalásztam ,majd megnéztem a bejövő üzenetem.

Chimin : Azt hiszem ,a markomban tartom.

-Ez az!!-Ordítottam ,s örömömben fel le pattogtam a kocsiban.
-Mi az?Valami jó hír?-Parkolt le,majd teljes testével felém fordult.

-Nézd!-Nyomtam képébe a telefont, hogy elolvassa ő is az üzenetet.
-Hát ezt meg kell ünnepelnünk!-Kacsintott mosolyogva,majd segített kiszálni.

-Ez egy kávézó?-Kérdeztem mosolyogva.
-Igen, de gyere beljebb .Van valami ,amit meg kell mutatnom.-Megfogta a karomat,s beljebb húzott.Leültünk egy boxba, majd az itallapot kezdtük el nézni, vagy is csak én ,mert Taehyung csak mosolygott.

-Most mi van?-Kérdeztem, mire megrázta a fejét.
-Csak az emlékek..-Mondta suttogva, mire nagy szemekkel figyeltem.Vártam ,hátha mondd még valamit, de ő csak mosolyogva figyelt engem, szinte már zavaró volt,hogy nem szólalt meg, ezért amikor szóra nyitottam volna a számat, megjelent előttünk egy felszolgáló.

-Mit hozhatok?-Kérdezi, mire Taehyung szólal fel először.

-Szeretnék kérni egy forró csokit, tejszínhabbal , rajta pillecukorral és macis cukorral, Oh és szeretnék kérni még egy túros pitét is.-Mondta fülig érő mosollyal arcán, mire a nő felvette a rendelését, majd felém fordult.

-Egy espresso lesz.-Mondtam, mire bólintott, s már itt sem volt.
Elég furán nézhettem Tae-ra, mivel kérdőn felhúzta szemöldökét.

-Baj van?-Kérdezte, mire megráztam a fejem.
-Nincs , csak tudod elég fura, hogy egy férfi ilyen csajos italokat igyon.-Mondtam , mire elnevette magát.

-Igen tudom.-Mondta, mire már itt is volt a pincér , és lerakta elénk az italokat.
Taehyung rám mosolygott, majd kicserélte a poharunkat.

-Ezt most miért?-Kérdeztem tőle felvont szemöldökkel,s fura arcot vágva.

-Azért, mert 3 évvel ezelőtt is egy kávézóban voltunk,ahol ugyanezt az italt kértük,csak fordítva.-Mosolyodott el.
-Ez a mi örök emlékünk a sok közül.-Mondta, mire szemeim könnybe lábadtak, s egy meggondolatlan ötlettől vezérelve az arcára adtam egy puszit.

-Köszönöm!-Mondtam mosolyogva,könnyeimet törölve.
Azt hiszem, itt kezdődött el igazán a mi történetünk.

Jimin POV.:

-Szóval milyen könyveket szeretsz?-Kérdeztem hátha van valami olyan érdeklődési köre ,ami nem csak divattal és sminkkel kapcsolatos.

-Hát,tudod nagyon szeretem a divatlapokat.-Mondta miközben nyakamba akaszkadott.Mióta eljöttünk sétálni, folyamatosan a nyakamban van.Kezd görcsölni ,azt hiszem.
Mosolyogva próbálom egy kicsit távolabb tolni magamtól, de nem megy.Olyan,mint egy légy ,ami rátapad a légypapírra.Persze nem kell említenem ki kicsoda.

-Oh,Jiminiee!Nézd azt a ruhát, Istenem olyan gyönyőrű!-Húz a bolt fele, mire szemet forgatva megyek utána.Komolyan fogalmam sincs ,hogyan bírt Tae megmaradni, egy pénznyelő mellett.Mióta itt vagyunk,vettem neki egy cipőt, egy táskát, egy pólot, most meg egy ruhát!Legközelebb egy műfaszt veszek neki, esküszöm!

Taehyung POV.:

Körübelül olyan tíz óra lehetett, amikor Jimin feldúltan érkezett meg hozzánk.Levágódott a kanapéra, s kidobta az asztalra a pénztárcáját.

-Komolyan szeret pénztárcákkal ismerkedni!-Dünnyögte a párnába, mire Eul-al elnevettük magunkat.Mérgesen felült, majd rám mutatott.

-Egy fillérem sem maradt ember!Ez a nő leszívja az életem!-Morogta, mire megráztam a fejem.
-Ezt neked kéne tenned.-Mondtam neki elgondolkodva.

-Hogy érted?-Mondták egyszerre Eul-al.
-Úgy, hogy a legjobb fegyver, ha te is úgy viselkedsz ,mint ő.-Mondtam sejtelmesen, mire Jimin elgondolkodott.

-Mint egy tenyérbe mászó, pénzsóvár, beképzelt alak?-Kérdezte, mire bólintottam.

-Úgy van.Egy tenyérbe mászó,pénzsóvár, beképzelt alak leszel!-Mondtam neki mosolyogva,s már alig vártam,hogy megkapja a magáét az a cafka.