Hajnalodot kimentem és reggelinek almát ettem hamár végre megérett
Felmentem a fa tetejére szedni nagy leveleket bevitem a barlangba vissza mentem az alma fához és szedtem belőle leraktam a levelekre visszamentem egy utolsó almáért mikor nyúltam volna érte mikor a bokor elkezdet rángatozni mikor szét húztam a bokrot és a család anyát láttam magam előtt de gyerek nélkül mert nem hallottam őket a család anya ijedtében elejtete az almákal teli kosarat és hátrálni kezdet míg végül elnem eset a saját lábában. Menekülni meg nem tudott mert azt hitte hogy simán elkapom, összeszedtem az almákat és visszaraktam a kosárba oda mentem hozzá legugoltam és oda nyújtottam a kosarat az anyuka elvete a kosarat én viszont megfordultam és elrepütem apához pár óra repülésel késöbb bementem a barlangba ott feküdt és csak nézte a falat - szia apa - de nem válaszólt közelebb mentem hozzá de nem lélegzet megforditotam csont soványvolt ugylátszik annyira megviselt a számüzetésem hogy nem bírt enni végül ez lett a veszte hamár itt vagyok elviszem a cuccaimat fogtam egy zsák aranyat kiborítotam az aranyat és beleraktam a könyveimet apát meg eltemetem az arányában mert sárkányok úgy szokás hogya egy sárkányt a saját kincsével temetikel akkor magával tudja vinni a tulvilágra  én viszont össze szedtem minden üres zsákot abba belerakta minden cucom és visszamentem a barlangomba leraktam mindent leültem a barlang egyik sarkába elsírtam magam abban a gondolatban hogy ez az én hibám hogya nem lennék más akkor még élne és minden sárkány elfogadna de mi lettem egy hibrid. Oda mentem az ágyam hoz és elaludtam