Köszönöm a kihívást Deliiora-nak, mi lenne velem nélküled!😂❤

Továbbá: cím legyen lit, nem lehet kommentekre válaszolni, ha nem csinálod meg ki kell rakni egy képet amin táncolsz.(kit hülyitek ezekkel, úgyis megszegem őket.)

🌈Na és akkor, jöjjenek az animés tények🌈:

1. Ha jól emlékszem 13 éves lehettem, amikor jobban belemerültem az animék világába és teljesen magával ragadott. ( amúgy az már 5 éve volt...vén szarnak érzem magam..)

2. Barátnőim hatására kezdtem igazából animét nézni, mivel mindig anno edzéseken openingekről beszéltek és a Bleach animéről és eleinte a hideg rázott tőle, aztán elkezdtem nézni egy-kettőt, pl.: Death Note, Bleach, Mirai Nikki, Kuroshitsuji, stb.

3. Imádtam hallgatni régebben az endingeket, openingeket. 

4. Valójában a nevem is egy animéből származik. Pontosabban a Kuroshitsujiból, mivel a komornyikot is Sebastiannak hívták és tádááá~ meg született a Sebby név.

5. Imádom a yaoi animéket. Az első amit láttam az a Junjou Romantica volt és egyből megimádtam. Aztán persze, ezt is követte a többi imádott yaoi anime. 

6. Sosem kezdek bele egy futó anime, mivel magamat ismerve, szétvetne az ideg, ha folyton várnom kéne arra a heti egy részre. Inkább mindig megvárom, hogy feltöltsék az egészet. 

7. Képes vagyok régi animéket újra nézni többször is, bár ezek főleg csak yaoi animek. 

8. Az egyetlen yaoi anime, ami trauma ként ért, az a Boku no Pico volt. Gyerekek, ha kedves az életetek, sose nézzetek bele. SOSE! 

9. Az animek nagy hatással voltak, a személyiségem kialakulásában, illetve sok szar dolgon átsegítettek már az életben.

10. Talán szintén az animeknek köszönhető, hogy kissé fiús személyiségem van lány létemre, viszont általában ezt nem szokták bánni.

11. Utáltam mikor elkezdtem bőgni egy animen, mert akkor hetekig letargiában voltam, nem is kicsit. 

12. Régebben a napjaim (főleg nyári szünetben), csak abból álltak, hogy animet néztem vagy mangát olvastam és komolyan mondom, hogy anyámék igyekeztek olyankor kirobbantani a gép elől, de hát..mind hiába volt. Olyankor, ha jól emlékszem nem is igazán láttam napfényt, ha csak nem szűrődött be az ablakomon. Forever Alone korszakomat éltem, nézzétek el nekem.😂👌

13. Imádtam az első Conom, amire barátnőimmel mentünk. Azt imádom benne, hogy ott minden ember szabad lehet és kimutathatja a saját személyiségét, amit talán a hétköznapokban nem tehet és, hogy ott mindenkit egyenlőként tekintenek, akár legyen meleg, hetero vagy bármilyen nemi beállítottságú, valamit bármilyen gondod is van az életben, ott valahogy elfelejted őket. Igazán nagy boldogság volt nem régiben visszatérni a TavasziConra, mivel az előtt 2014 Októberében voltunk. Illetve most nyárira is tervezünk menni.🙆✌

Éééés, mivel rohadtul kicsúsztam az időből, ezért kaptok rólam egy hülye képet. (nézzétek el nekem, nincs táncolós képem, de yeey, megérkezett az új pareszom. Pacsi👏😂)