Anya: Szia! Mi a helyzet, kislányom? Hazaértél már munkából?
LolaMay: Szia, anya! Igen, már itthon vagyok, szerencsére gyorsan eltelt a mai műszak.
LolaMay: Mi újság nálatok?
Anya: Apád még dolgozik, én meg kitakarítottam az egész házat.
LolaMay: Az jó, az enyémre is ráférne egy kis porszívózás.
Anya: Jaj, el is felejtem mondani, apád két hét szabadságot kapott augusztusra. A terv az, hogy Lindsay-hez utazunk. Már nagyon hiányzik a mi kis huncut Caleb-ünk. És persze te is, Lola May. Nagyon ránk fér egy kis kiruccanás, az állandó munka mellett.
LolaMay: Szuper ötlet, éppen itt az ideje, hogy meglátogassatok végre.
Anya: Igen, túl régóta halogattuk már. És azt csiripelték a madarak, hogy be akarsz majd mutatni valakinek. Egy új ismerősnek.
LolaMay: Pletykált a nővérem?
Anya: Kincsem, miért nem meséltél még a barátodról, pedig a hétvégén is telefonáltunk. Örülünk, hogy végre túltetted magad a szakításon. Lindsay azt is elmesélte, hogyan ismerted meg. Micsoda véletlenek. Szóval, mesélj nekem róla, küldj képet, mindenre kíváncsi vagyok.
LolaMay 2 képet küldött
LolaMay: Ő itt Matty. Kedves és vicces, figyelmes, mindenről el tudunk beszélgetni.
Anya: Tényleg elragadó fiatalembernek tűnik. Aranyosak vagytok együtt.
LolaMay: Köszönöm szépen, valóban az.
LolaMay: Segített nekem felújítani a kert végi házikót. Ha meglátod, nem hiszel majd a szemednek.
Anya: Ennyire komoly a helyzet? Ez nagyszerű! Remélem, ő az igazi, kislányom.
LolaMay: Úgy érzem, hogy igen, anya.

***

Isabella: Szia, Lola!
Isabella: Sajnos nem tudok elmenni július negyedikén.
Isabella: A "nagyszüleimhez" utazunk.
Isabella: Szívás, de muszáj mennem.
Isabella: Pedig szívesebben ünnepelnék veletek.
LolaMay: Szia, semmi gond, majd bepótoljuk máskor.

***

MattKing: Szia! Isabella sajnos nem tud jönni hétvégén.
LolaMay: Szia, pont most írt rám.
LolaMay: A nagyszüleihez mennek.
LolaMay: Nem tűnt valami boldognak...
MattKing: Hát, a kapcsolatuk kicsit zűrös, úgyhogy ez nem meglepő.
LolaMay: Történt valami?
LolaMay: Igazából nem muszáj beszélned róla, ha kényes téma.
MattKing: Semmi gond, Lola May.
MattKing: Isabella Keith első házasságából született.
MattKing: Az édesanyja, Annabella meghalt, amikor Isa három éves volt.
LolaMay: Úristen, Matty! Nem is tudtam, annyira sajnálom.
MattKing: Valami gond volt a májával, az orvosok nem tudták megmenteni.
LolaMay: Igazságtalan az élet.
MattKing: Sajnos az.
MattKing: A bátyám aztán újraházasodott, amikor Isabella öt éves lett.
MattKing: Született egy közös fiuk az új feleséggel, Alexandrával.
MattKing: Az "új" nagyszülők éreztetik Isabellával, hogy ő nem a vér szerinti unokájuk.
MattKing: Röviden ennyi a lényeg.
LolaMay: Hogy lehetnek ennyire gonoszak?
MattKing: Mindig is ilyenek voltak.
MattKing: Pedig büszkék lehetnének rá, okos gyerek, sorra nyeri a matematika versenyeket, és gyönyörűen rajzol.
LolaMay: Igen, mutatta a telefonjában pár művét a múltkor, tényleg nagyon ügyes.
LolaMay: A nagyszülőket minősíti, ha így bánnak vele.
LolaMay: Az édesanyja oldaláról már nem élnek a nagyszülők?
MattKing: Sajnos jóval Isabella születése előtt elhunytak.
MattKing: Szegény gyerek, nem könnyű az élete.
LolaMay: Sajnálom.
LolaMay: Köszönöm szépen, hogy elmondtad.
MattKing: Én köszönöm, hogy meghallgattál.

***

Lindsay: Szia, hugi!
Lindsay: Hétvégén beugorhatunk hozzád egy kis piknikre?
Lindsay: Jim egy fontos üzleten dolgozik, és most nem tud velünk ünnepelni.
Lindsay: Caleb annyira izgatott.
Lindsay: Mondd, hogy még nincs programod.
Lindsay: Szívesen megismernénk a pasidat is.

***
LolaMay: Poppy, ments meg, tanácstalan vagyok.
LolaMay: Lindsay velem akar ünnepelni hétvégén, de én már meghívtam magamhoz Matt-et.
LolaMay: Még nem állok készen arra, hogy a nővérem megtudja az igazságot Matty koráról, mert biztos vagyok benne, hogy kiakadna. Anyáék készülnek minket meglátogatni augusztusban. Addigra összeszedem valahogy a bátorságomat.
Poppy: Szia, Lola.
Poppy: Úgy látom, már meg is válaszoltad a kérdést.
LolaMay: Azt hiszem felhívom Matt-et.