Loki és Mobius egy dombon tetején feküdtek egymás mellett. Egy ideig nem szóltak egymáshoz, csak nézték a csillagos eget, miközben egy furcsa gondolat miatt, megfogták a másiknak a kezét. Egyikük sem akarta bevallani mennyire élvezik az érintést, így szótlanul hagyják, mintha nem is tennék. 

-Milyen sok csillag van az égen.-törte meg a csendet Loki. A TVA ügynök felé kapta a fejét, s nézte az isten csillogó szemeit. Csak most ébredt rá, hogy mennyivel szebbek ezek a kék szemek a csillagoknál és ha lehetséges volna, minden egyes másodpercben csak Loki szemeibe révedne, mint egy fáradt utazó, aki csak a másik férfi tekintetében kapna újra erőre. 

-Asgardon nem voltak csillagok?-kérdezte Mobius, s bár tudta a választ, mégis kérdezett, csakhogy tovább hallhassa a hangját. 

-Voltak, de valahogy itt olyan, mintha sokkal több lenne belőlük.-Loki hirtelen oldalra fordul, egyenesen Mobius felé. Az arca szomorú, amitől az ügynök arca is keserűvé válik és gondolkodni kezd, hogyan láthatná a mosolyát. -Tudod, amikor Asgardra gondolok, hogy többé nem láthatom, egy kicsit elszomorít.-suttogta az isten, miközben kezének szorítása kicsit erősebbé vált Mobius kezében. Nem volt túl erős, ezért nem bánta, hagyta, hogy azt csináljon amit szeretne. 

-Hiányzik valaki?-Mobius arra gondolt, milyen jó lenne, ha elvihetné magával Lokit egy idővonalra, hogy láthassa az otthonát, és találkozzon akivel csak akar. Hagyta volna, hogy le éljen egy jó életet, amiben nem kell gonosznak lennie. 

-Hiányoznak a szüleim. És a bátyám is, jobban, mint azt gondoltam volna. De mindezek ellenére nincs beleszólásom semmibe. Most már te és a TVA az én világom. És nagyon örülök neki, hogy találkoztam veled. Biztos vagyok benne, hogy ez a nornák által szövött sors.-egy pillanatra elmosolyodott, kihúzta kezét Mobius kezei közül, hogy aztán kisimíthasson egy hajtincset a férfi arcából.-Ezért pedig mindent megteszek, hogy kiérdemeljen  bizalmadat.-Mobius szemei elkerekedtek, zavartan húzódott hátrébb az istentől, hogy sótekintetét az égre emelje. Hirtelen nem volt jobb ötlete, így kezét az arcához emelte, hogy zavarát azzal takarhassa.

-Basszus... Azt hiszem szeretlek.-mindketten zavarban voltak, Loki úgy érezte mondania kellene valamit, valami olyasmit, hogy "én is" vagy ilyesmit, de annyira zavarban volt, hogy nem bízott a szavaiban ezért csak felkelt és megcsókolta.