Y/N,

Örülök, hogy betartottad a szavad, de még mindig pocsékul nézel ki. Azért, mert rosszul érzed magad odakint, vagy azért, mert engem így láttál? Bármelyik is, sajnálom, tudom, hogy nem segítettem ezzel rajtad.

Ahogy te az én kezem, úgy én a te karodat szerettem volna megsimogatni, annyi kezeletlen sérülés volt rajta. Vajon segített volna? Jobban éreznéd magad tőle, ha egyszer megtenném? Megengednéd-e egyáltalán?

Sokszor gondolok rá, hol vannak még ilyen sebek rajtad, de ez olyan területekre vezet, amit még magamnak sem vallok be szívesen, és legalább azoknál a gyökereknél egy fokkal jobb akarok lenni, akik valaha megjegyzést mérték tenni rád, mert többet érdemelsz ennél (tőlem is többet érdemeltél volna). Egy teljesen beszámíthatatlan fiú vagyok, másodszor a javítóban, mondd meg, Y/N, mégis a mit eszel rajtam?

Chifuyu azt mondta, felfoghatatlanul szerencsés vagyok veled, és ne merjek veled rosszul viselkedni. Nem mintha bármi esélyem lenne rá, de megértettem, mire gondolt, szóval nem fogok neked több aggodalmat okozni a törött csontokkal – legalábbis, ha valami törik, az már nem az enyém lesz. De talán az ilyen kijelentések is beleesnek Chifuyu tilalmába.

Vigyázz magadra, kedves Y/N

Kerülj el és legyél boldog...

Vicceltem. Úgysem bírnám ki.

Mégis, légy szíves, ne keress november közepéig. Jobb, ha egyedül töltöm ezeket a napokat.

Kazutora

06. október 27.