Ahogy teltek a napok, úgy derültek ki a dolgok veled és rólad kapcsolatban. Sajnos még mindig nem váltottunk egy fél szót sem, és nem beszéltünk. Maradtak a néhai szemkontakusok, amik alig tartottak pár másodpercig. 
A barátnőim, akiket viszonylag könnyen szereztem, folyton rólad és a társaságodról pletykáltak. Egyikük jóban volt az egyik barátoddal, így még bensős információt is kaptunk. Én némán hallgattam a rólatok szóló dolgokat, soha nem szóltam bele, féltem, hogy esetleg elárulom magam egy-egy szóval. Nem akartam, hogy bárki is rájöjjön, egyedül egy ember tudott arról, hogy szerelmes vagyok beléd. Beléd, aki az iskola egyik leghelyesebb fiújaként volt számon tartva a lányok körében, és aki egyszerre volt félénk, de válogatós. 

Sokan mondták, hogy magányos farkas vagy, és, hogy szinte senki nem tudta még eddig elnyerni a szívedet. Megijedtem, hisz mivel lennék másabb, mint ők? Szinte semmilyen különbség nincs köztem és akármelyik másik középiskolás lány között. Hosszú, sötét barna hajam, és mélybarna szemeim vannak. Az iskolai egyenruhát legszíveseben leszakítanám magamról, hiszen annyira borzalmasan áll rajtam, mint még soha semmi. Bezzeg rajtad úgy simul a zakó, és az ing, mintha rád öltötték volna, nem csoda, hogy midnen tekintetet oda vonzz. Egyszerűen döglesztően jól mutat rajtad.

_________

Hi everyone! ^^ meghoztam a folytatást. Remélem, hogy tetszik.
Kukkatsatok rá a kiegészítő könyvre: letters; from him.

Legyen cukorkásan szép napotok és vigyázzatok magatokra! 🍭

~Zsuni~