Barátság.

Egy egyszerű fogalom, amelyhez a legtöbb esetben csupán színtiszta pozitív érzelmeket társítunk. Illetve, amely hallatán számtalan arc villan be az elménkbe. Mindazoké, akikre az adott pillanatban úgy érezzük, hogy találó mindaz, amit számunkra eme lexéma takar.

Ám pontosan mit is jelent ez a szó? Milyen paramétereknek kell az embernek megfelelnie, amíg idegenből, ismerőből, haverból végre valahára ,szintet lépve, baráttá vállhat?
Vajon milyen is egy igazi barát?
Mindezekre a kérdésekre válaszul szerte a nagyvilágban számtalan elmélet létezik!
Íme ezek közül néhány :

Van, aki szerint eme fogalom azt a jelenséget takarja, amikor egy lélek két testben lakozik.

Mások úgy vélik, hogy ez egy olyan kötelék az adott emberek között, amely arra ösztönzi őket, hogy megosszák a gondolataikat és az érzelmeiket a másik féllel.

Arra a személyre utal, aki bár nem rokona a másik félnek, mégis nagyon jól ismeri az illetőt.

Egyes értelmezések szerint pedig kölcsönös egyetértést és a másik számára a legjobbak akarását takarja.

Az én véleményem erről az egészről egy kicsit eltérő mégis hasonló. Szerintem a barátság egy választás, amely hatalmas bizalommal jár együtt.
Hiszen mégiscsak egy addig idegen embert vagy éppen felületesen ismerős személyt vonsz be ezáltal az életébe. Így pedig kést adsz a kezébe, amivel ő döntheti el, hogy megvéd vagy megtámad. Ám egy barát természetesen sose cselekedne szánt szándékkal a másik ellen! S így kialakul egy kölcsönös kedvelésen alapuló kapcsolat a felek között.

Onnantól kezdve pedig a legtöbb bajod végett majd hozzá fordulsz vigasztalásért.

Ő lesz a menedéked azokra az időkre is, amikor úgy érzed, hogy már minden túl sok és kikészít az egész világ, emiatt pedig talán egyszerűbb is lenne feladni.

Hangozzon is bármennyire elcsépelten, de ő lesz az a személy, aki akkor sem hagy majd el, amikor mindenki más hátat fordít neked.

Aki segít neked, amikor mindenki más csak kifogásokat keres arra, hogy miért nem tud támaszt nyújtani a számodra.

Ő lesz az, aki majd felkapar a padlóról és utána megvárja, amíg újra talpra állsz.

Aki azért emlékszik a kedvenc dolgaira, mert rólad van szó és ettől ezen információk már fontossá is váltak a számára.

Az a személy, aki nem bánja, ha szinte minden egyes nap "zaklatod", sőt már-már el is várja ezt.

Az, aki örül, hogy immár hosszú időre -jobb esetben egy életen át- kölcsönösen egymás nyakán maradtok.

Ők azok, akik mindig szívesen közlik veled, hogy mennyire idióta illetve bolond vagy, ha éppen meg merészeled kérdőjelezed a saját képességeidet.

A barátok azok, akik minden sikerednek legalább annyira örülnek, mintha a sajátjuk lenne. Ha nem még annál is jobban!

Azok a roppant különleges építőkövei az életednek, akik képesek a lehető legrosszabb napodon is levakarhatatlan mosolyt csalni az arcodra.

Ők azok a személyek, akik kíméletlenül lecsesznek, ha úgy érzik, hogy valamivel vagy éppen valakivel a saját mentális és/vagy fizikális egészségedet veszélyezteted. Még akkor is, ha ők pontosan ugyanezt csinálják!

Velük lesznek saját beceneveitek, amelyeknek csak köztetek lesz "belsős" többlet jelentése.

Ők azok, akikkel már meg van előre tervezve, hogy majd a gyerekeiteket is összebarátkoztatjátok. Vagy az állataitokat.

Azon biztos pontjai az életednek, akik sokszor szurkálódnak veled, de te mégis tudod jól, hogy teljes szívűkkel szeretnek és bármit megtennének érted.

Ők azok, akik ugyan néha nem túl szép neveken szólítanak, azonban mindannyian tudjátok, hogy nem gondolja komolyan. Valamint senki más nem ússza meg, ha hasonlóan beszél veled/rólad!

Akármennyi időt is töltetek együtt, mégis az elbúcsúzás után szinte azonnal hiányolod is őket.

A barátok azok, akiknek hagyod, hogy szorosan a karjaikban tartsanak még akkor is, ha te magad utálod az öleléseket.

Mellettük béke tölt el, hiszen tudod jól, hogy nem kell megjátszanod azt, hogy milyen is vagy valójában.

Akiket akkor is közel érzel magadhoz, ha csupán a telefonodon keresztül kommunikálsz velük.

Ők azok, akik napról napra egyre csak szebbé teszik az életedet.

Akik random apróságokról is az eszedbe jutnak, mert hirtelen bevillanak a közös kalandok és beszélgetések.

Azok az emberek, akik miatt automatikusan mosoly ragyog az arcodon már akkor is, ha csak a nevüket mondod ki.

Ők alaposan ismerik az életed történetét, hiszen folyamatosan veled együtt írják.

A barátok azok, akik egy visszahúzódó, csendes emberből is képesek egy érzelgős, eszelős személyt kreálni.

Ők azok, akik az álmosoly mögött is látják a szemedben csillogó mérhetetlen fájdalmat.

Azok az emberek, akikre elég csak ránézned és pontosan tudják, hogy mily érzések hada tombol hevesen a lelkedben.

Azok a személyek, akikkel félszavakból is megértitek egymást.

A barátok azok, akikkel már van számtalan belső poénotok, amelyeknek a többsége mások számára egyáltalán nem vicces, de ti mégis szakadtok tőlük a nevetéstől.

Ők azok, akik után sokszor úgy iszol, hogy még az üveget sem törlőd meg.

Akik biztosra mennek, hogy ( az ő mértékük szerint) eleget eszel és iszol is minden nap.

Akik számon kérnek, ha nem alszol többet pár óránál.

Azok az emberek, akik azért kérdezik, hogy hogy vagy, mert valóban érdekli őket a válasz.

Azok, akik önzetlenül adnak és hagyják, hogy te is visszaad.

Akik mindig elvárják, hogy írj nekik, amikor hazaértél, még akkor is, ha egészen biztonságos területen laksz.

A barátok azok, akik mindig féltenek, sokszor leginkább saját magadtól.

Ők azok az emberek, akikkel hajnalokig tudsz beszélgetni akár a semmiről is.

Akik megértik, ha fáradt vagy és nem akadnak rád ki, ha emiatt nem vagy túl aktív.

Ők azok az emberek, akik az arcodba mondják, hogyha hibázol, de segítenek kijavítani is, amit összekuszáltál.

Ők azok a személyek, akik nem hiszik el mások pletykáit rólad.

Ők azok, akik jól ismerik a benned lévő potenciált és addig noszogatnak, amíg el nem kezded ki is használni azt.

Akik mellett úgy érzed, hogy te egy értékes kincs vagy.

A barátok megértik, ha sok a dolgod és próbálnak benne - kérés nélkül is- segíteni, ahol csak tudnak.

Illetve azt se vetik a szemedre, ha a számtalan terhed miatt egy időre eltűnsz mindenhonnan is.
Csupán tárt karokkal várnak vissza!

Vagyis a barátok nem mások, mint egy nagy, választott család, amely mindig melletted áll. Így kreálva az egyik legjobb safe placet a világon.

Azonban felmerül a kérdés, hogy ezért vajon ők, mit is várnak cserébe ?
Csupán pontosan ugyanazt, amit ők nyújtanak a te számodra. Például védelmet, támaszt, ölelő karokat, hallgató füleket, tanácsokat, elfogadást és sok-sok szeretett.

S hogy ez az egész egyáltalán megéri-e?
Hiszen szinte minden embert átver, elárul legalább egy barátnak vélt személy.
Ahogy én láttom teljes mértékben érdemes ezen az úton újabb és újabb emberekkel elindulni, hiszen sose látja előre senki sem, hogy mit hoz a jövő. Ennél fogva pedig lehet, hogy valaki ténylegesen ellened fordul, viszont ott lesznek akkor is a többiek, akik kitartanak majd melletted.
S amikor megkérdőjelezed azt, hogy érdemes -e tovább küzdeni vagy jobb lenne, ha egyszerűen csak feladnád, ők melletted állnak majd. S minden erejükkel azon lesznek, hogy visszatereljenek az utadra.

Azonban a mennyiségnél mindig is fontosabbnak kell lennie a minőségnek!

Végezetül pedig csupán annyit szeretnék mondani, hogy köszönöm!