Kinyitom szemeim, aligha látok,
csak a sötétség van jelen körülöttem.
Nincs hideg, de úgy érzem fázok,
sokan vannak előttem és mögöttem.

Mi ez a hely? Olyan, mint egy város,
de az egész mesébe illően rémes.
A testem száraz, de a lábam sáros,
míg másoké torz, sötét vagy férges.

Vándorlok előre, amíg tart az éjjel,
elmém megtelve ismeretlen dolgokkal.
Sáros lábnyomom hagyom szanaszéjjel,
csak Isten tudhatja, mi lesz sorsommal.

Elhagy az erő, a földre kényszerít,
a talaj szinte magába szív.
Minden, ami itt van megrészegít,
s magam ellen örökké vív.

Felállok kínok közt s tovább megyek,
fogalmam sincs, hová tartok.
E sötétben eltűnnének a hegyek,
de ameddig lehegséges, kitartok.

Hatalmas hangzavar hallatszik,
amit az óriási csend megelőz.
A fájdalom bennem gyarapszik,
s végül keservesen legyőz.

Itt olyan ismeretlen mindenki,
egy autó hangját hallom a távolban.
Képtelen vagyok bárkit is felismerni,
egymagam úszom e kínzó mámorban.

Lábaim remegnek s elesem újra,
összetörve a földön fetrengem.
E hely a káosz megpendített húrja,
saját életem ösztönösem feledem.

Fel sem fogom, hol is vagyok éppen,
nem tudok figyelni a saját hangomra.
Az elmém ködös és nincsen képben,
kezeim odateszem érzéketlen arcomra.

Tenyerem nézvén átlátok magamon,
minden olyan gyorsan történik.
Haladnom kell, kúszva a hasamon,
míg felettem az ég örvénylik.

Megszólal egy hang, érinti a kezem,
majd gondosan, szorítva átölel.
Apa, ne add fel! Ne hagyj itt engem!
Szinte üvöltve hallom, fülemhez közel.

Hirtelen felnézek a fénylő holdra,
mely most beragyogja a világot.
S egy fénysugara ér egy pontra,
amire rászór egy hatalmas villámot.

Egy épület az, egy hatalmas kórház,
minden erőmmel, de odarkúszom.
A testem már majdnem csontváz,
de amíg élek, nem búcsúzom.

A rengeteg ajtó közül az egyik nyitva,
sietvén áthaladok, s fény vesz körül.
Élettel telik meg testem minden izma,
a lelkem legsötétebb része is örül.

Kezem fogván megszólal a lány a szobában:
Apa! Sok idő telt el és már oly régóta várom.
Végre ébren vagy, 5 évet voltál kómában.
Könnyekkel tele karoltam át a kislányom.