Az égbolt sötétbe burkolózott,

Égen csak egy fénylő folt látszódott.

Más a fény felé indult volna el,

Én inkább megyek a sötét fele.

Mikor tovább mentem meglepődtem,

Olyat láttam amit eddig sohasem.

A pokol tornácán teremhettem,

Előfordulhat, hogy csak képzelődtem?!

A vörös égboltból könny csöppent le,

De nem csak egy, hanem több mint ezer.

A bokrok leveleire cseppent,

És az égtől vörösen csillogott.

Tovább mentem és lávára léptem,

Nem tudom hogy lehetett, de éltem.

A lávából lángok csaptak elém,

Vörös szemek néztek ebből felém.

Ekkor rájöttem, hogy ez egy sárkány,

Ez egy tűztől izzó élő példány.

Engem nézett és tüzet okádott,

Felriadtam, tudtam csak álom volt.

2015.02.20.