Jimin olyan erővel állt ellen, hogy Tae és az egyik mentős alig tudta lefogni, míg a másik megpróbálta lekezelni a sebét.

- A golyó túl mélyen van, ha nem marad nyugton nem tudom kivenni!

- De a fiam...

- Így nem tehetsz semmit hyung! Engedd, hogy segítsenek neked.

- Tae tudod, hogy Minhoról van szó. Nem engedhetem, hogy baja essen! - könyörgött a férfi, közben barátja kezébe kapaszkodott.

- Mr. Park? - ment közelebb az egyik rendőr, aki ott maradt, miután erősítést hívtak a menekülő autóra. - A kollégák az előbb szóltak be a központba. A jármű balesetet szenvedett, ketten meghaltak, de a fia jól van. - Jimin torkában érezte szívét dobogni és azt hitte menten megáll, de mikor hallotta, hogy a fia él, minden szégyenérzet nélkül sírta el magát. Tae barátja fejét simogatta és szorosan ölelte magához. A mentős közben kihasználta az alkalmat és érzéstelenítőt adott be Jimin karjába, hogy megkezdhesse a golyó kivételét. - A kicsi lába kificamodott, de szerencsére a kollégák megoldották. Helyretették a bokáját és a legközelebbi kórházba viszi a mentő.

- Tae vigyél oda! - kezdett ismét mocorogni Jimin.

- Oda viszlek, de előbb maradj nyugton. Ellátják a sebed és megyünk ahova akarod.

- De még olyan kicsi és biztos fél. - nézett fel könnyes szemekkel.

- Vigyáznak rá, ebben biztos vagyok. - nyugtatta tovább.

- Kik a halottak? - törölte meg szemeit Jimin. Nem tagadta, aggódott. Tudni akarta mi történt.

- Két nő, a húszas éveik végén, még nem tudták azonosítani őket. A harmadik pedig testével védte a kicsit, az állapotáról nem tettek említést. - nem kellett több szó. Jimin rögtön tudta, Gina védte fiát minden veszélytől. Remélte, hogy a lány jól van és meg tudja majd köszönni neki, amit fiáért tett. Eldöntötte, küzdeni fog a lány szívéért és nem azért, mert köze van szeretett feleségéhez. Nem, önmaga miatt akarta barátként, társként egy életen át.

Fél óra múlva idegesen sietett a kórház folyosóin keresve a gyermekosztályt, amerre a recepciós hölgy igazította útba, kezében Minho kedvenc párnáját szorongatva. Gyorsan szedte lábait nem foglalkozva szédülésével, mely a vérveszteség miatt alakult ki nála. Tae szorosan a nyomában maradt, barátnőjével Minahval kiegészülve. Mint kiderült a lány hívta ki a rendőröket és ugyan Jimin megsérült, mégis hálás volt érte. Kezdett aggódni, ugyanis nem talált egy nővért sem, hogy megmondja merre találja meg kisfiát, mikor a folyosón befordulva észrevett egy rendőri egyenruhát viselő férfit és hozzá lépett remélve tud neki segíteni.

- Elnézést! - állt meg. - Egy kisfiút keresek, nincs egy éves és egy autóbalesetből hozták be. - a rendőr tekintete kissé kemény volt, de Jimint nem tántorította el. Végül meghallotta kisfiát, aki épp valamilyen gagyarászó hangot adott ki. Hirtelen fordult meg, amibe bele is szédült, de mikor a nyitott ajtón keresztül meglátta fiát sértetlenül, egy másik rendőr ölében, mérhetetlen boldogság kerítette hatalmába. Szemeit ismét mardosták könnyei, ahogy közelebb ért. Aggódott, mert a kicsi bokáját sínbe tették, de fiának mosolya nem lankadt. Aztán észre vette apját és kitörő örömmel kapálódzott érte. Nem látszódott rajta mit élt át, min ment keresztül, mintha elfelejtette volna az egészet. Jimin könnyei patakokban folytak, mire a pároshoz ért aztán térdre zuhant és fejét Minho ölébe nyomta, ölelve apró testét. A kisfiú is szorosan kapaszkodott belé, így a rendőr aki addig vigyázott rá, kezei közé adta. Jimin keservesen sírt, közben puszilgatva kisfiát azt kántálva soha, senki nem viheti el tőle többé és nem hagyja, hogy bármi baja essen.

- Az édesapa, ha jól sejtem. - szólalt meg a rendőr. - Kim Namjoon százados. A társammal elsőként értünk a helyszínre.

- Hálásan köszönöm!

- Ne nekem köszönje. Az autóban utazó hölgy mentette meg. Ő az intenzíven van. - több se kellett, Jimin meghajolt és az említett osztály felé vette az irányt. Már messziről hallotta, hogy valaki üvöltözik és ahogy végre a folyosóra ért, megismerte a fiatal srácot, akivel korábban is találkozott.

- Hazudnak! Mondja meg végre mi van vele! - kiabálta. Egész arca vörös volt és könnyei áztatták.

- Sajnálom. - jött a válasz az orvostól, amitől a fiatal férfit elhagyta minden ereje, így a földre rogyott. Jimin reszketve közeledett a másik férfi felé és legbelül tudta: valami nagyon rossz történt...