Kedves Layla!

Apám egyik nap az iskolában járt. Tudta, hogy baj van köztünk. Látta rajtad. Mégsem engedi, hogy most minden újra jó legyen köztünk. Nem fog soha senki iránt így érezni, mint ahogy én érzek irántad. Ezért csinálja. Nem tudja, mi van bennem.
Tudom, hogy most semmit sem értesz, én sem. Remélem minél előbb meg tudom magyarázni személyesen is. Van egy pár dolog, amit muszáj tudnod.
Te vagy az, aki teljes egészében felforgatta az életem. Soha senkiben nem tudtam megbízni, csak benned. Rengeteg mindenen mentünk keresztül, már kicsi korunk óta. Már akkor is csodáltam a hűségedet és, hogy mindenkiben a jót látod meg. Kitartasz örökké a szeretteid mellett. Amikor nem állt mellettem senki, te akkor is ott voltál. Ha egyedül vagyok, a veled együtt töltött perceim játszódnak vissza, így soha nem lehetek szomorú. Most, ha rád gondolok, gombóc lesz a torkomban és egy hatalmas kitöltetlen űr keletkezik bennem. Ez az érzés lassan felemészt. Mindent amit rosszul csináltam, vagy mindennel amit megbántottalak, legszívesebben visszapörgetném az időt és máshogy csinálnám. Csak hogy neked jó legyen. Soha nem akartalak bántani, ezt tudnod kell. Bármit megadnék azért, hogy újra a karjaim között érezhesselek. Hogy újra láthassam tökéletes tested. De legjobban a lelked hiányzik, amivel megérintettél, megváltoztattál. Legfőbb vágyam, hogy ennek vége legyen és újra itt legyél velem. Te vagy az akiért érdemes élnem. Az életbe maradáshoz rád van szükségem. A gyűrűvel együtt, mindig veled leszek. Ne feledd!
Szeretlek, Layla és mindig is szeretni foglak. Történjen bármi.

              Örökké a tiéd, Draco