Part 11
Már a pince folyosóján jártam és majdnem a Mardekár klubhelyiségének ajtaja előtt. Ki kell találnom, hogyan jussak be.
- Layla! - visszhangzott a nevem a kihalt folyosón. Megtorpantam és lassan hátrafordultam.
- Ugye tudod, hogy erre csak a Mardekáros diákjaim járhatnak? - mondta gondosan megválasztott hangnemben apám.
- Persze, hogy tudom! - vágtam oda neki egy erőltetett mosolyt. - Én csak... - Ki kell találnom valamit. Már csak nem mondhatom el neki, hogy Draco átbaszott ( majdnem szó szerint ) és egy ultra jó visszavágást találtam ki amihez kell..
- Blaise! - láttam meg hirtelen apám mögött. Épp jókor. - Tudja professzor, épp Blaiset kerestem!
- Rendben, akkor Mister Zabini! - szólította meg, még mindig rám nézve. - Jöjjön ide, Snape kisasszony magát keresi. - mondta mélyen a szemembe nézve. Mintha a gondolataimat olvasná.
- Igen, Layla? - sietett oda Blaise
- Köszönöm professzor! - fordultam volna Zabini felé. - Elmehet! - mondtam apámnak miután még mindig nem mozdult. Egy szemforgatás után végre elindult.
- Szóval... - nyújtotta meg kellően a szót, miután már kínosnak érezte a kialakult szituációt.
- Áhh, Blaise!- fordultam felé.
- Beszélni akartál velem? - nézett rám furcsán.
- Igen, vagyis... - simítottam meg a karját - Tudod, már egy ideje figyellek.. - próbáltam kihívóan és kissé erotikusan beszélni.
- I-igen? - akadt el a hangja és végig a kezemet figyelte.
- Igen... - tértem át az arcára - Nagyon jó képű vagy!
- Komolyan mondod? Mármint... Én azt hittem, ti Dracoval... Szóval, hogy van köztetek valami.
- Dracoval? Ne viccelj már. - erőltettem egy kis nevetést. - Engem nem érdekel Malfoy! Sokkal inkább valaki más... - hajoltam közelebb.
- Engem ezért Draco megöl... - suttogta a számat nézve.
Ajkaink már majdnem összeértek.
Remélem Malfoy eléggé féltékeny lesz, ha megtudja. Márpedig teszek róla, hogy megtudja.
- Blaise gyere, Draco... - sétált ki a folyosóra egy sötét hajú lány, mikor meglátott meglepődöttség ült ki az arcára.
- Blaisnek most dolga van! - kiáltottam neki oda, közben le nem véve tekintetem Zabiniről.
- Na, ezt már nem! Draco, ezt látnod kell! - futott vissza kiabálva a klubhelyiségbe.
Még egy kis ideig kell bírnom, fontos, hogy a megfelelő alkalomban csókoljon meg. Nagyon látszik rajta, hogy akarja.
Megláttam a szőke hajkoronát, ekkor Blaise ajkai eggyé váltak az enyémmel. Tökéletes időzítés. A hatás kedvéért karjaimmal átfogtam a nyakát és még közelebb húztam magamhoz, mire ő a derekamon pihentette kezeit. Nem volt olyan rossz.... Fogjuk rá.
A tervem eddig tökéletesen halad. Meg vagyok elégedve!
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top