A terem ajtaja kicsapódott, és nagy meglepetésemre Blaise lépett be rajta.
- Ti meg mi a fenét csináltok? - pont észrevettem, hogy Draco egy Malfoy-féle gyilkos pillantást vet oda neki... - Uh baszki haver, bocsi! Már megyek is! - tért észhez gyorsan.
Nem lesz jó vége, ha ő meglát minket ebben a pozícióban. Nagy sebességgel törni kezdtem a fejem, mit kellene csinálnom. Ekkor Blaise az ajtónál állva visszafordult. Úgy tűnt, mintha valami hirtelen eszébe jutott volna.
- De várjunk csak... - kezdte halkan. - Draco!
- Blaise kussolsz, ha jót akarsz magadnak! - tetszik ez az ideges Draco, de muszáj kiderítenem mit akar elmondani Zabini.
- Nem! Blaise mondd! - kiáltottam neki, mire Malfoy lefogta a számat. Ez komoly?
- Nem úgy volt, hogy előszőr csak fűzögeted és aztán húzod meg?
Hogy micsoda? Megfogalmazhatatlan érzés kelt életre bennem. Még soha életemben nem éreztem ilyet. Mintha üresség töltene el, de közben millió érzelem kering bennem.
- Zabini, megmondtam, hogy befogod! - pattant le rólam Draco. Ezek szerint Blaise igazat mondott, mert ha nem, nem így reagált volna.
Malfoy odasietett Blaisehez, karon ragadta és elindult vele a kijárat felé. Én még mindig az asztalon feküdtem teljesen lefagyva.
- Erről még beszélünk. - mondta "fenyegetve" Draco és magamra hagyott az üres teremben, a mégüresebb lelkemmel.
A könnyeim záporokban hulltak. A szívem mintha milliónyi darabra tört volna szét. Komolyan csak ennyit értem volna neki? Egy menet és utána rám sem néz? De akkor miért figyelt rám, miért vette észre, hogy nem ettem? Miért nézett rám olyan vágyakozó szemekkel? És mivel magyarázza az amortentia bájitalt? Valahol, legbelül érzem, hogy köztem és közte kötödés van. A múltunkon kívül is.

Össze kell szednem magam. Erősnek kell mutatnom magam. Nem tudhatja meg, hogy teljes egészében összetört. Majd én megmutatom neki, ki az akit nem kaphat meg ilyen könnyen!

Feltápászkodtam az asztalról és lassan visszasétáltam a szobámba. Közben végig azon gondolkoztam, hogyan vághatnék vissza neki. És támadt is egy jó ötletem. Miután kellően magabiztosnak és szépnek éreztem magam, utam a Mardekár - klubhelyiségbe vezetett.